A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.
A török hódítás vetett véget a virágzó kolostori életnek
A ciszterciek a 12. század első felében, II. Géza király uralkodása alatt, 1142-ben építették az első kolostorukat Magyarországon. III. Béla magyar király, és felesége, Châtillon Anna különösen sokat tettek a rend magyarországi térhódításáért.
III. Béla a leghíresebb franciaországi monostor, a Szent Bernát alapította Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként (leánykolostoraként)
1182-ben hozta létre a zirci apátságot.
A kolostor egészen a török hódoltság koráig virágzott.
Szulejmán szultán uralma idején a muszlim hódítás miatt három részre szakadt az ország.
A töröktől rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a birtokokkal gazdagon ellátott kolostort,
amelyet a törökök Veszprém 1552-ben történt elfoglalása után teljesen feldúltak.
Az oszmán hódítók kiűzése után Zircen csak 1726-ban kezdődött el ismét a kolostori élet, a templom, és az impozáns, barokk stílusban újjáépített monostori épületegyüttes a 18. század közepére készült el.
Jó pap nemcsak holtig tanul, hanem jó sört is főz
A zirci kolostor falai között azonban nem csak pezsgő hitélet folyt, hanem a 18. század első felében
itt kezdette el üzemelni Magyarország mindmáig egyetlen apátsági sörfőzdéje is.
A jeles eseményre 1735. október 29-én került sor, ekkor történt ugyanis az első lefőzött sör hivatalos kóstolója.
A venerábilis konvnent, azaz a" tiszteletreméltó egybegyűlt testület" egyhangú véleménye az volt, hogy ez kitűnőre sikeredett: „
Vidit et gustavit, quia bona esset, azaz megkóstolván látta, hogy az jó"
– áll az erről készült egykorú jegyzőkönyvben.
A sikeres 18. századi sörkóstoló ellenére azonban Isten derék szolgái hosszú időn át szüneteltették a apátsági folyékony kenyér gyártását, egészen 2015-ig, amikor feltámasztották a zirci apátsági serfőzés nemes hagyományát.
A Braxatoriumban – a serfőzőházban – a sok évszázados hagyományos kézi munkát a legmodernebb digitális technológiával ötvözik a szerzetesek.
A zirci cisztercita kolostor sörfőzdéje nem csak Magyarország legrégebbi, hanem egyetlen apátsági sört készítő üzeme.
Akkor sarjadhatott ki, amikor még I. Erzsébet ült Anglia trónján
Azonban nem csak a kolostori serfőzést honosították meg a Bakony fővárosában a ciszterci rend szerzetesei, hanem nekik köszönhető a gyönyörű zirci arborétum is, amelyet a 19. század második felében építettek ki.
Az angolkert stílusú arborétumban egy középkori eredetű, 600 éve kialakított halastó körül található a mintegy 20 hektáron fekvő élőfa gyűjtemény, amely öt kontinensről 600 fa és cserjefajt mutat be.
Az arborétumban áll az ország legöregebb tölgyfája,
az egykor, a 17. század legelején kisarjadt, és ma is hajtó több mint 400 éves kocsányos tölgy.