Ötven éve gyilkolták meg Martin Luther Kinget

2018.04.04. 15:48

Ötven éve, 1968. április 4-én Martin Luther King Nobel-békedíjas amerikai fekete lelkész és polgárjogi vezető merénylet áldozatául esett Tenessee állambeli Memphisben. A merénylet - a vietnami háborúhoz hasonlóan – alapjaiban megrázta, és földcsuszamlásszerű változásokat idézett elő az amerikai társadalomban.

Luther Márton tiszteletére kapta nevét

Martin Luther King 1929. január 15-én született egy atlantai baptista lelkész család három gyermeke közül a középsőként. Apja, Martin King tiszteletes a reformátor Luther Márton tiszteletére vette fel középső nevét, amelyet fia is megörökölt.

Martin Luther King elmondja híres "I have a dream" beszédétForrás: AFP

Apja mélységesen ellenezte és az isteni törvényekkel is összeegyeztethetetlennek tartotta a faji elkülönítést. Az amerikai Délen akkoriban az elvileg már száz éve felszabadított fekete rabszolgák utódai másodrendű állampolgárnak minősültek,

akiket nyilvános helyeken távol tartottak a fehérektől.

Kingnek is szegregált iskolába kellett járnia.

Coretta Scott, Martin Luther King feleségeForrás: Famous Biographies

Bár a kiválóan tanuló, mélyen hívő fiatalembert vonzotta az orvosi és a jogi pálya is, végül a lelkészi hivatást választotta.

1953-ban megnősült, Coretta Scott énekesnőt vette feleségül,

és a következő évben megkezdte lelkészi szolgálatát is az Alabama államban fekvő Montgomery városában.

Rosa Parks nem hajlandó átadni helyét a buszon

A város egy évvel később került a politikai események középpontjába: 1955. december 1-jén egy Rosa Parks nevű, munkából hazafelé tartó néger varrónő az autóbuszon nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér férfinak. (Az 1900 óta érvényes szabály úgy rendelkezett, hogy ha a buszban a fehéreknek fenntartott ülőhelyek elfogytak, a színeseknek fenntartott helyeken ülőknek fel kellett állniuk.)

Rosa Parks (középen, szemüvegben) buszon utazik azt követően, hogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az Alabamában érvényes szegregációs jogszabálytForrás: Don Cravens/Don Cravens

A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, és egy héttel később pénzbírságra ítélték.

A fekete aktivisták válaszul több mint egy évig tartó bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen. A szövetségi legfelsőbb bíróság végül alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte az alabamai elkülönítésre vonatkozó jogszabályt.

Rosa Parks őrizetbevétele után a rendőrségenForrás: Underwood Archives

Erre válaszul a mozgalmat vezető Kinget a helyi hatóságok gyorshajtás vádjával őrizetbe vették, a Ku Klux Klan pedig gyújtóbombát dobott házára.

Kinget őrizetbe veszik a rendőrökForrás: The Intercept

A lelkészt több inzultus is érte, de ő ezek hatására sem hátrált meg, hanem kitartott.

Zászlót bont az országos polgárjogi mozgalom

A sikereken felbuzdulva Martin Luther King hívta 1957 elején életre hívta az országos polgárjogi mozgalmat. Gandhi példájától ihletve, akinek sírját indiai útján fel is kereste,

erőszakmentes küzdelmet indított az elkülönítés felszámolásáért, ülősztrájkokat, tüntetéseket szervezett.

 

Kingnek a békés ellenállás indiai apostola, Mahatma Gandhi volt a politikai példaképeForrás: HD-Freeimages

Amikor Atlantában ismét letartóztatták, és korábbi gyorshajtási ügyére hivatkozva elítélték, csak a demokrata párti elnökjelölt, John F. Kennedy közbenjárására engedték szabadon;

Kennedy nyolc nappal később, főként a feketék szavazataival, megnyerte az elnökválasztást.

 

John F. Kennedy ( a képen középen) személyesen járt el King kiszabadulása érdekébenForrás: Portside

Martin Luther King 1963 tavaszán felvonulást szervezett az alabamai Birmingham városában, amelyet a rendőrség kegyetlenül szétvert, őt pedig őrizetbe vették. A börtönrács mögött írta meg az erőszakmentességgel és a polgári engedetlenséggel foglalkozó kiáltványát.

I have a dream - Van egy álmom

A polgárjogi mozgalom tetőpontja az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetés volt, amelyet a munka és szabadság jelszavával rendeztek meg a Lincoln-emlékmű előtt. A mintegy 250 ezres, és nem csak feketékből álló tömeg előtt mondta el tizenhat perces, helyenként rögtönzött, világhíressé lett I have a dream - Van egy álmom kezdetű beszédét.

I have a dreamForrás: Time & Life Pictures/Getty Image/Julian Wasser

A különböző bőrszínű emberek testvériségéről szóló szónoklat hatalmas visszhangot váltott ki,

és ma már tananyag az amerikai iskolákban. King mozgalmának hatására 1964-ben megszületett a polgárjogi törvény, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji megkülönböztetés minden formáját.

King mozgalma végül elvezetett a szegregáció, a faji elkülönítés teljes felszámolásáhozForrás: Wikimedia Commons

A Time magazin által Az év emberének választott King abban az évben 350 beszédet mondott, az egyiket Oslóban, a Nobel-békedíj átvételekor. Az erőszakmentességet hirdető lelkész ellen nem csak a Ku Klux Klan intézett támadásokat.

A radikális feketék Tamás bátyának nevezték,

és megalkuvónak minősítették.

Láttam az ígért földjét, ahová én már nem jutok be

Békés fellépése egyre kevesebb eredményt hozott, a felvonulások egyre többször torkollottak a televízió által is közvetített nyílt és véres erőszakba. A fáradt és törődött lelkész egy helyi sztrájk támogatására utazott 1968 tavaszán Memphisbe.

Láttam az ígéret földjét, ahová én már nem jutok beForrás: Historynet

Április 3-i utolsó, látnoki beszédében azt mondta:

Láttam az ígéret földjét, ahova én már nem jutok be, de ti igen."

Másnap este szállodai szobája erkélyén állt, amikor egy orgyilkos golyója végzett vele.

Ebben a motelben lőtték le Martin Luther KingetForrás: Kisgyörgy Éva

A tettest, a fehér bőrű James Earl Rayt kéthetes nemzetközi hajsza után Londonban tartóztatták le, és kilencvenkilenc év börtönre ítélték.

A "magányos gyilkos" teóriáját sokan vitatják, és tény, hogy Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását.

James Earl Ray1998-ban bekövetkezett haláláig kitartott ártatlansága mellett.

Ma már az amerikai örökség része a tiszteletes emléke

Martin Luther King meggyilkolása - éppúgy, mint a vietnami háború - alapjaiban rázta meg az amerikai társadalmat, halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki.

King felesége és árvái (a képen középen) a tiszteletes meggyilkolása utánForrás: Hollywoodreporter.com

A tiszteletes emléke ma már az amerikai örökség része,

egy 2001-ben végzett közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után Martin Luther King a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében. Születésnapja (pontosabban január harmadik hétfője) hivatalos szövetségi ünnep.

Martin Luther King tiszteletes emléke az amerikai örökség részévé váltForrás:

1977-ben posztumusz kapta meg a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemérmet, 2004-ben a Kongresszusi Aranyérmet. Nevét számtalan intézmény és közterület viseli, könyvek és filmek, sőt slágerek is készültek róla, többek között a U2 MLK és Pride (In The Name Of Love), valamint Stevie Wonder Happy Birthday című dala.

A Martin Luther King-nap alkalmából tartott felvonulás résztvevői MemphisbenForrás: MTI/EPA/Mike Brown

Kilencéves unokája a napokban a floridai iskolai vérengzés után, a fegyvertartás szigorításáért tüntető diákok washingtoni megmozdulásán szólalt fel, és nagyapja szavait idézve azt mondta: az ő álma az, hogy egy fegyverek nélküli világban élhessen.