Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?

Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom uralkodója, és az iszlám kalifája (egykorú portré)

A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejéből fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.

A fakó félhold árnyékában

Szulejmán szultán 1520 szeptemberében történt trónra lépése után szakítva apja, I. Szelim addigi közel-keleti és észak-afrikai hódító politikájával, a Habsburg Birodalom meggyengítését tűzte ki legfőbb külpolitikai céljának.

Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom uralkodója, és az iszlám kalifája (egykorú portré) Forrás: Origo

Szulejmán 1521-től több sikeres hadjáratot is vezetett a Magyar Királyság ellen,

1541-ben Buda megszállása után a törökök pedig tartósan berendezkedtek az ország területén.

Szulejmán 1541-ben megszállta Budát, és a Magyar Királyság területén török tartományt, szandzsákot alakított ki Forrás: Origo

Az iszlám hadak további terjeszkedésének az 1552-es nagy hadjárat során Dobó István vetett véget a stratégiai fontosságú észak-magyarországi végvár ,Eger hősies megvédésével.

A felújított Dobó téren, az egri vár közelében, a híres várvédő Dobó Istvánnak emléket állító szoborcsoport, mely Stróbl Alajos 1907-ben elkészült alkotása Forrás: MTI/Faludi Imre

Ezzel azonban az oszmán hatalom étvágyát még nem sikerült megszüntetni, az 1591-ben kitört tizenöt éves háborúban Szulejmán unokája, III. Murád felelevenítette nagyapja magyarországi hódító politikáját.

Hans von Aachen: A tizenöt éves háború allegóriája című festménye Forrás: Wikimedia Commons

A helyi csetepatékból 1593-tól átfogó és hosszú háborúvá alakuló hadjárat során

III. Mehmed szultán seregei 1596. október 13-án három hetes ostrom után bevették Egert,

ami ezután csaknem egy évszázadig török birtokká vált.

Eger elfogalásának évében már minaretből hirdette a müezzin Allah dicsőségét

A törökök már Eger elfoglalásának évében megkezdték berendezkedésüket a városban. Ennek egyik első lépéseként a muszlim hódítók vallási igényeinek kielégítésére 1596 végén egy egyminaretes dzsámit építettek.

Eger a tizenöt éves háború idején, 1596-ban került török kézre Forrás: MTI/Faludi Imre

A minaret a mecsethez, vagy dzsámihoz épített karcsú torony,

amelynek erkélyéről a müezzin énekkel szólítja imára a muszlim hívőket, a Korán előírása szerint naponta ötször.

Az első muszlim imahelyek Mohamed próféta idején még a téglalap alakú és nagy belső udvarral rendelkező datolyaszárító csűrök voltak.

Gábriel arkangyal lediktálja Mohamednek a Koránt, 14. századi perzsa miniatúra Forrás: Wikimedia Commons

A korai időkben a dzsámiknak nem volt minaretje,

a müezzin a tetőre felmászva hívta imára a próféta követőit. Az iszlám építészetre azonban a muszlim hódítások nyomán nagy hatást gyakorolt a bizánci stílus.

A hat minarettel rendelkező 17. század elején épült Ahmed szultán-, vagy Kék mecset Isztambulban Forrás: Wikimedia Commons

A minaretek építését a bizánci óratornyok ihlették meg, így vált általánossá, hogy a dzsámik valamint a mecsetek minarettel, a nagy imahelyek akár négy –hat minarettel is rendelkeztek.

Négyszáz ökör sem tudta ledönteni az egri minaretet

A hódoltsági időkben épített magyarországi minaretek közül teljes épségében csak a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi minaretje, illetve az egri maradt meg.

Az egyetlen teljes épségben megmaradt hódoltásgkori muszlim imaház, Jakováli Hasszán pasa dzsámija Pécsett Forrás: MTI/Sóki Tamás

Az 1596 körül épült egri Kethuda dzsámi az Oszmán Birodalom,

és a 16-17. századi iszlám világ legészakabbi európai imahelye volt.

Eger várát és városát 1687-ben foglalták vissza a keresztény seregek Forrás: MTI/Faludi Imre

Miután a 17. század végi visszafoglaló háborúk idején az egyesített keresztény hadak a 91 éves török megszállás után 1687. december. 17-én visszafoglalták Egert, le akarták dönteni a török uralom gyűlölt szimbólumának számító minaretet.

Az 1596-ban épült Kethuda dzsámi épen maradt minaretje Egerben Forrás: MTI/Faludi Imre

A korabeli feljegyzések szerint vastag köteleket hurkoltak a karcsú torony köré, amit 400 ökörrel húzattak, ám a minaret ennek ellenére sem dőlt le. A hozzá tartozó és ugyancsak épségben megmaradt Kethuda dzsámit a katolikusok kapták meg, akik Szent Józsefnek szentelve, keresztény templommá alakították át.

A minaret látképe az egri várból Forrás: MTI/Komka Péter

1727-ben Erdődy Gábor Antal (1684-1744) egri püspök az irgalmasoknak adományozta a török dzsámiból keresztény imahellyé lett templomot azzal a céllal, hogy a közelben építendő irgalmas kórház kápolnája legyen.

Több mint háromszáz év után ismét megszólalt a müezzin

A dzsámit csak 1841-ben bontották le, és a helyére Pryker János László (1772-1848) ciszterci szerzetes, egri érsek támogatásával új templomot építettek az irgalmasok. A minaretet nem bántották, ami így túlélte a dzsámi lebontását.

Pryker János László egri érsek portréja 1842-ből Forrás: Wikiart.org

A minaret süvege korábban egy villámcsapás következtében elpusztult, Pryker János László ezért 1829-ben a tetejére bádog süveget és arra keresztet helyeztetett.

A török idők emlékére azonban a félholdat is meghagyták a kereszt mellett.

Az egri minaret vörös homokkő-kváderkövekből (szabályos, négyszög alapú hasábra faragott, vakolatlan kövek) épült.

A minaret, csúcsán a kereszttel és a félholddal Forrás: MTI/Faludi Imre

Alapja 14 szögletű, csúcsa 40 méter magas, a 26 méter magasan lévő körerkélyre 97 meredek, kőből faragott csigalépcső vezet fel.

Az erkélyre nyíló ajtó Mekka felé néz,

kovácsoltvas korlátja a 19. században készült. Az erkély talapzatát az iszlám építészet jellegzetes díszítőelemei, faragott sztalaktitok ékesítik.

A Dobó-bástya a kép bal szélén látható minarettel Forrás: MTI/Faludi Imre

1997-ben az Országos Műemléki Bizottság Möller István tervei alapján restauráltatta az értékes törökkori műemléket.

2014 óta újra látogatható az egri minaret.

1999-ben az egri várjátékok rendezvénysorozat alkalmából több mint háromszáz év után, ismét megszólalt a müezzin az egykorvolt Oszmán Birodalom legészakabbi minaretjében.