Mesterséges anyajegy mentheti meg a rákbetegek életét

Svájci kutatók olyan mesterséges génhálózatot fejlesztettek ki, amely a bőr alá beültetve egy anyajegy megjelenítésével képes jelezni a rák kialakulásának kockázatát.

A Science Translational Medicine című folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint az eszköz prototípusa nagyon korai stádiumban képes felismerni a rák négy leggyakoribb típusát, a prosztata-, a tüdő-, a vastagbél- és a mellrákot azáltal, hogy érzékeli, amikor a vér kalciumszintje megemelkedik a tumor fejlődése miatt.

A jelzőberendezést egy implantátumba helyezett mesterséges génhálózat alkotja, amely a bőr alá beültetve folyamatosan figyeli a vér kalciumszintjét, és amikor az hosszú ideig egy bizonyos küszöbérték felett van, akkor elkezd létrehozni egy szabad szemmel is látható barna anyajegyet a bőrön.

Ha baj van, anyajegy jelenik meg a bőrön

Martin Fussenegger, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) professzora szerint az anyajegy jóval azelőtt tűnik fel, hogy a rák kiszűrhetővé válik a hagyományos diagnosztikai módszerekkel. A szakember ugyanakkor elmondta, az anyajegy nem azt jelenti, hogy a páciens hamarosan meg fog halni,

csupán jelzésként szolgál és segíti annak eldöntését, hogy szükség van-e kezelésre.

A kutatók azért használták a kalciumot a tumorok fejlődésének indikátoraként, mert az egy rendkívül jól szabályozott ásványi anyag, amelynek - a vérben való - mennyiségi növekedése a négy ráktípus valamelyikének kialakulását jelezheti.

Forrás: ETH Zurich

Fussenegger szerint egy ilyen implantátum élettartama korlátozott.

Más tanulmányok szerint a >>becsomagolt<< élő sejtek nagyjából egy évig bírják, utána muszáj őket inaktiválni és lecserélni"

- mondta a szakember.

Az eszköz teszteléséhez egeret használtak modellszervezetként a kutatók, valamint sertésbőrön is kipróbálták. A műszer megbízhatóan működött:

csak megemelkedett kalciumszint esetén alakultak ki anyajegyek.

A klinikai tesztek megkezdéséig azonban még hosszú út vezet.

A Fussenegger által "orvosbiológiai tetoválásként" emlegetett fejlesztés az egyéb fokozatosan kialakuló betegségek, például az elsősorban az emberi agy idegsejtjeit érintő neurodegeneratív betegségek és hormonális zavarok esetében is alkalmazható lehet.

Forrás: ETH Zurich, MTI