Tudja-e, mi köze Szent Antal tüzének a gyilkos liszthez?

2018.04.24. 19:13

Ma már tudjuk, hogy ha a liszt lilásra színeződött, tilos elfogyasztani, mert mérgezett. Valamikor ez a fajta mérgezés egy rejtélyes, ismeretlen eredetű rettegett betegség volt, amit a középkorban Szent Antal tüzeként emlegették.

A salemi boszorkányok is anyarozsfertőzésben szenvedhettek

A liszt lilás elszíneződését az anyarozs nevű gomba fertőzése okozza. Az anyarozs, vagy varjúköröm (Claviceps purpurea) nevű gabonaparazita feketés, sötétlila színű növényi kórokozó, fitopatogéngomba, amely az érett gabonakalászban a virágok helyén egy megnyúlt, 2–5 cm hosszú, görbült, fekete szklerócium, ami nem egyéb, mint a gomba egyik fejlődési stádiuma.

A kalászra telepedett anyarozs vagy varjúkaromForrás: Wikimedia Commons

A középkorban csak Szent Antal tüzének nevezett fertőzés, az ergotizmus végső stádiumában érszűkületet okozhat,

ami miatt elüszkösödhetnek a végtagok, de az anyarozs gomba toxinja hallucinációt, hisztérikus dühkitöréseket, és agresszív viselkedést is előidézhet.

Anyarozsfertőzés miatt végtagjaikat vesztett koldusok a 16. században, id. Peter Bruegel festményénForrás: Scott Nevins Memorial

Az ottawai Carleton University egyetem pszichológusai, Nicholas P. Spanos és Jack Gottlieb szerint az 1692-es hírhedt salemi boszorkányper áldozatainak tüneteit is anyarozs-mérgezés okozta,

ami miatt a telepesek azt hitték, hogy a sátán garázdálkodik Salemben,

ezért boszorkányság vádjával perbe fogták és halálra ítélték a furcsán viselkedő embereket.

Az 1692-ben Salemben boszorkányság vádjával perbe fogott emberek a legfrissebb kutatások szerint anyarozs fertőzés miatt szenvedtek hisztérikus tünetekbenForrás: Wikimedia Commons

Bár vannak szkeptikusok, de ezt a teóriát támasztja alá az University of Maryland történész-professzora, Dr. Mary K. Matossian is.

A középkorban az anyarozs-mérgezésről azt hitték, hogy a pestishez hasonló járvány,

mert sokszor tömeges méretekben ütötte fel a fejét a kór. Más középkori járványokhoz hasonlóan ez is időről időre felbukkant, és rengeteg áldozatot szedett. 

A középkorban az egotizmus a pestis után a második legtöbb áldozatot követelő rettegett járványszerű betegség voltForrás: Stuff to Blow Your Mind

Mivel nem ismerték a megbetegedés okát, ezért sem gyógyítani, sem pedig védekezni  nem tudtak ellene.

Ez volt a középkor és a korai újkor egyik legpusztítóbb, legrettegettebb betegsége,

amely az áldozatok számát tekintve rögtön a hírhedt „fekete halál", a pestis után következett a sorban.

A kis jégkorszaknak fontos szerepe volt a rettegett kór elterjedésében

Csak az 1770-71-ben történt tömeges megbetegedések után jöttek rá, hogy valójában mi is okozza a félelmetes kórt: a fertőzött lisztből sütött kenyér. Az anyarozsfertőzésnek, amely gomba okozta súlyos mikotoxikózis, két fajtája ismert, és az egyiket az Ergotismus gongraenosus fajnevű gomba okozza.

Anyarozzsal fertőzött gabonaszemekForrás: Wikimedia Commons

Az Ergotismus gongraenosus okozta fertőzésnél szédülés, hasfájás, hányás, égető érzés, bőrvörösség a jellemző tünetek, majd kialakul az érszűkület,

ami miatt elüszkösödnek, majd vérzés nélkül leválnak a végtagok.

A gombás fertőzés másik fajtája a bizserkór (Ergotismus convulsivus), ami először tüzes, égető fájdalommal, bizsergéssel jár együtt, majd epilepsziaszerű izomgörcsök lépnek fel.

Anyarozsfertőzés következtében elüszkösödött végtagokForrás: Nothing Too Trivial

Az előbbi fertőzéstípus elsősorban Franciaországban, az utóbbi pedig a mai Németország és Oroszország területein volt különösen gyakori a középkorban és a korai újkorban.

A fertőzést okozó gomba több mint 100 biológiailag aktív vegyületet tartalmaz, elsősorban alkaloidokat,

ezek közül néhány az ergot és származékai, az ergolin, az ergotomin, valamint a lizergsav, ami az LSD alapanyaga, és ez váltja ki a fertőzötteknél a hallucinálást és a hisztéria-rohamokat.

A fertőzés tünetei, különösen a hallucinációk és hisztérikus dührohamok miatt a középkorban a betegség hátterében démonokat illetve boszorkányságot vizionáltakForrás: Knowledge Class

A betegség főleg hideg, csapadékos időjárás idején ütötte fel a fejét.

A 14. századtól  a 19. századig tartó, és az átlagosnál jóval hűvösebb periódus, az úgynevezett „kis jégkorszak" alatt az anyarozs mértéktelenül elszaporodott, a kedvezőtlen időjárás miatt a búzatermés megcsappant, a rozs pedig ritkán valamint nem egyenletesen szökkent szárba, és hosszan virágzott.

Az anyarozs jelenséget gombafertőzés okozzaForrás: Wikimedia Commons

Mivel a fitopatogén gomba a gabona virágját támadja meg (a fertőzött virágokon észlelhető a feketeszínű úgynevezett varjúkarom) ez kedvező feltételeket teremtett az anyarozsfertőzés terjedéséhez.

Csodát tesz Szent Antal ereklyéje 

Az ergotizmust már az ókorban, az időszámítás előtt is ismerték a Közel-Keleten és Kelet-Európában.

Az anyarozsmérgezésről szóló első írásos emlékek Franciaországból származnak,

az 1089-es tömeges mérgezés idejéből. A járványszerű megbetegedés rohamos terjedésekor terjedt el az a szóbeszéd, hogy aki Arles-ben Szent Antal ereklyéje előtt imádkozik, az hamarosan meggyógyul.

Remete Szent Antal középkori portréjaForrás: Wunderkammer Blog

Egy frank nemesember, Gaston, aki ugyancsak a szent ereklyéje előtt imádkozott a beteg fiáért, a fiú felgyógyulása iránti hálából 1095-ben ispotályt, betegápoló társaságot alapított St. Didier-de-la-Mothe-ben, ahol a betegek patrónusa, Remete Szent Antal ereklyéit őrizték. 1218-tól a társaság tagjai szerzetesi fogadalmat tettek, és 1297-ben egyházi kezdeményezésre az Ágoston-rend részévé váltak.

Szent Ágoston, a róla elnevezett szerzetesrend megalapítója (Philippe de Champaigne festménye)Forrás: Wikimedia Commons

A rend fénykorában 369 ispotályt tartott fenn Európában,

1777-ben pedig beolvadt a Máltai Lovagrendbe. Az antoniták Magyarországra is eljutottak, a szepességi Darócon, valamint Pozsonyban volt kolostoruk.

A rend magyarországi tartományának részére kiadott nyomtatott búcsúlevél a 16. század első éveibőlForrás: OSZK

A középkori Európa sokat köszönhetett a rendnek a mezőgazdaságban és közegészségügyben végzett áldásos ténykedéséért.

Még a 20. században is felütötte fejét a középkor sötét árnya

A keresztény zarándokok szent tűznek (sacer ignis), majd később Szent Antal tüzének hívták a félelmes kórságot.

De nem csak az ergotizmust mondták Szent Antal tüzének, így neveztek minden ehhez hasonlatos bőrnyavalyát,

ami vörös és viszket, így többek között a skarlátot, a kanyarót, a csalánkiütést, orbáncot, ekcémát, és más gomba, valamint baktérium okozta fertőzéseket illetve bőrbetegségeket is.

Remete Szent Antalt megkísértik a démonok (Metszet a 15. század második feléből)Forrás: Wikimedia Commons

Az anyarozsfertőzés a középkor sötét árnyaként azonban még a 20. században is felütötte a fejét,

1926 és 1927 között tizenegyezer elhunyt áldozatot követelt a fertőzés a Szovjetunióban, de 1928-ban Angliában, majd 1951-ben Franciaországban összesen 200 megbetegedés és 7 elhalálozás történt.

Az egotizmus nem csak a középkorban, hanem még a 20. században is szedett áldozatokatForrás: Poultry DVM

A változatosabb, modern étrendnek, a fejlett malomipari technológiának és a növényvédelemnek, valamint a szigorú közegészségügyi előírásoknak, továbbá a toxikus gombáról szerzett ismereteinknek köszönhetően ma már azonban nem kell attól tartanunk, hogy bennünket is megéget Szent Antal tüze.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK