Tudja, hol áll az egyetlen épségében fennmaradt török kori dzsámi?

2018.04.29. 11:25

Magyarországon az egyetlen, a minaretjével együtt épen fennmaradt török imaház, Jakováli Hasszán pasa dzsámija a műemlékekben gazdag baranyai megyeszékhelyen, Pécsett látható a hódoltság oszmán emlékeként.

Nem mindegy, hogy dzsámi vagy mecset-e a török imaház

A több mint másfél évszázadig tartó török hódoltság idején (1541-1718) országszerte épültek török imaházak (dzsámik), és mecsetek. Noha a köznyelvben a dzsámi és a mecset fogalma keveredik, az előbbi az egyszerű muszlim imaházakra vonatkozott, míg az utóbbi, a mecset csak szultáni engedéllyel épülhetett, és csak a mecsetben volt szabad elvégezni péntekenkénti szerámlik idején a legszentebb szertartást.

Mecsetet csak olyan településen lehetett építeni egyébként, ahol minimum 40 „igazhitű", azaz hívő muszlim férfi lakott. Országszerte mintegy 200 dzsámi és mecset épült a hódoltság ideje alatt. Pécset, amely Szulejmán szultán 1543-as magyarországi hadjárata során került végleg az oszmánok kézbe, igencsak megszerették a törökök, itt 16 imaházat és mecsetet építettek, ezekből csak kettő maradt meg épségben Pécs 1686-ban történt visszafoglalása után, és csak Jakováli Hasszán pasáé minaretestül, ahonnét a müezzin naponta ötször szólította énekével a híveket imára.

Jakováli Hasszán pasa dzsámija a pécsi Kórház térenForrás: MTI/Sóki Tamás

A dzsámik mellett többnyire muszlim korániskola, medresze is működött. Az imaházakat a dervisek, az Oszmán birodalom legműveltebb és legnagyobb tiszteletnek örvendő szerzetesei szolgálták. A dervisek, a „vallásos koldusok" ima közben táncolnak, mert hitük szerint az egyetemes szeretet állapota a zenén és a táncon keresztül érhető el, a hétköznapi gyötrelmeitől és fájdalmaitól pedig egy sajátos extázis által szabadulhatunk meg.

Hasszán pasa dzsámija a török kor egyedülálló emléke

Jakováli Hasszán pasa dzsámija nemcsak azért különleges emlékmű, mivel a minaretjével együtt túlélte az évszázadokat, hanem mert nem keresztény templomból lett átalakítva, újonnan építették. A törököknek az volt ugyanis a szokásuk, hogy hazánk templomait alakították át muszlim imaházzá, mivel ez gyorsabb megoldásnak számított. Ez történt többek között a budavári Mátyás-templommal, amikor Szulejmán 1541. augusztus 29-én megszállta Budát, és Pécsett a székesegyházzal, valamint Borromeo Szent Károly templomával is, utóbbit építették át később Gázi Kászim pasa dzsámijává.

Hunyadi János szobra a pécsi Széchenyi téren. A háttérben Gázi Kászim dzsámijaForrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást, eltávolították templomainkból a szobrokat, és minden embert ábrázoló alkotást eltüntettek, a lemeszelt falakra pedig Korán idézetek, szúrák kerültek. Minden pasának volt dzsámija, és mindegyik mellet állt fürdő, kút, és temető. A muszlim vallási élethez és egészségügyi kultúrához hozzátartozik a rituális fürdő. Imádság előtt a muszlim hívők számára kötelező a rituális mosakodás, valamint bizonyos cselekedetek előtt és után is.

Pécsett egyetlen fürdő maradt meg, Meni pasáé, melynek épületét és medencéit egy padló alatti fűtőrendszer melegített kemencével. Mint minden dzsámi, Jakováli Hasszán pasa imaháza is négyzet alapú, szamárhát íves ablakok díszítik a falakat, a szentélye, a mihráb pedig Mekka felé néz. A padlót szőnyegek fedték, ezeken térdepelve imádkoztak a törökök.

Még ma is felkeresik időnként a keringő dervisek

Megmaradt a Jakováli Hasszán dzsámi temetőjének egy része is, a síremlékekkel együtt. A turbán díszítette török síremlék azt mutatja, hogy az illető elzarándokolt Mekkába, legalább egy alkalommal. (A Mekkát megjárt muszlim hívőket illette meg a hadzsi cím.)

Aki nem zarándokolt a szent városba, azt nem illeti meg a turbános síremlék sem. (A mekkai zarándoklatot minimum egyszer illendő megtennie a muzulmánoknak.)

MekkaForrás: AFP/Mustafa Ozer

A dzsámit a török idők után kórházi kápolnává alakította Nesselrode püspök, ennek emlékét őrzi a talpazaton lévő kereszt. A mai Magyarország területén három minaret maradt meg teljes épségében: Pécsett, Egerben és Érden. Még ma is zarándokolnak a Jakováli Hasszán dzsámiba muszlimok, és alkalmanként a dervisek (mevlevik) központjából, a törökországi Konyaból járnak ide a „vallásos koldusok" táncolni.