A náci külügyminiszter, Joachim von Ribbentrop 125 éve született

2018.04.30. 15:36

Joachim von Ribbentrop, a német Harmadik Birodalom külügyminisztere, akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum nyomán híresült el, százhuszonöt éve, 1893. április 30-án született.

A Duisburghoz közeli Weselben látta meg a napvilágot egy középosztálybeli család középső gyermekeként. Erőszakos természetű apja hivatásos katona volt. Anyja 1902-ben bekövetkezett halála után az akkor még német megszállás alatt álló elzászi Metzbe költöztek, ahol a fiatal Joachim kiválóan megtanult franciául, emellett remekül hegedült és jó atléta volt, de az iskolában rosszul teljesített. 1908-ban apja otthagyta a katonaságot, és a svájci Arosában telepedtek le, a gyerekeket svájci és angol magántanárok oktatták.

Ribbentrop egyik testvérével 1910-ben Kanadába ment, ahol anyai örökségüket felhasználva német borokkal kereskedtek. Sportemberként is jeleskedett, hokizott, és sokat forgolódott az előkelő társaságban. Az első világháború kitörésekor a semleges Egyesült Államokba utazott, és jegyet váltott Európába, hogy a német hadseregben harcolhasson. A keleti fronton a lovasságnál szolgált, bátorságáért Vaskereszttel tüntették ki, főhadnaggyá léptették elő. Sebesülése után a konstantinápolyi katonai misszióra helyezték át, a háborús vereség után Németországban italokkal kereskedett, majd 1920-ban elvette a gazdag pezsgőgyáros, Otto Henkell lányát.

Joachim Von Ribbentrop (1893-1946) egy készítési dátum nélküli fotónForrás: AFP

A családi üzletbe ugyan nem került be, de kiváló kapcsolatokat épített ki, és néhány év múlva saját céget alapított, elérve az áhított anyagi függetlenséget.

Villájában, ahol a falakat francia impresszionisták képei és értékes faliszőnyegek díszítették, egymást érték a fogadások, a legbefolyásosabb berlini személyiségek adták egymásnak a kilincset. Az arisztokráciát csodáló Ribbentrop 1925-ben rábeszélte egyik távoli, nemességgel rendelkező rokonát, hogy fogadja örökbe, így neve elé biggyeszthette a von előtagot. De sem az így szerzett titulus, sem ismerőseinek ajánlása nem nyitotta meg előtte az utat az exkluzív Union Club tagjai közé, ami módfelett bántotta.

Az alkancellár Franz von Papen révén ismerkedett meg 1932-ben Adolf Hitlerrel, és a Führer hatása alá került, belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP). Igen gyorsan elnyerte Hitler bizalmát és az SS-ezredesi rangot, ami népszerűtlenné tette a „régi gárda” köreiben, Göring például csak „a kis pezsgőkereskedőként” emlegette. Az 1933. január 30-i nemzetiszocialista hatalomátvétel után kormányzati tisztséget nem kapott, de kinevezték Hitler külpolitikai tanácsadójává. Ő érte el a britekkel a flottaegyezmény aláírását, így a németek megkezdhették a tengeri újrafegyverkezést, és ő hozta tető alá Japánnal az Antikomintern paktumot.

Hitler 1936-ban londoni nagykövetté nevezte ki, fő feladata a német-brit közeledés előmozdítása volt. Ezen a téren nem sok sikert tudott felmutatni, az eleve irreális cél eléréséhez nem vitte közelebb gőgös, durva stílusa, a legenda szerint már megbízólevele átadásakor náci köszöntésével majdnem orron vágta VI. György királyt. Mire elhagyta állomáshelyét, meggyűlölte az angolokat, akik az incidensre utalva gúnyosan csak Brickendrop nagykövetként emlegették.

A német-szovjet megnemtámadási szerződés aláírása 1939. augusztus 23-án. Molotov éppen aláírja a paktumot, háta mögött Ribbentrop és Sztálin állForrás: Photo12/Photo12/Archives Snark/Archives Snark

Miután Hitler tudomást szerzett róla, hogy az akkori külügyminiszter von Neurath kritizálta háborús terveit, 1938 februárjában Ribbentropot nevezte ki helyére. Neki oroszlánrésze volt a Csehszlovákia végzetét megpecsételő müncheni egyezmény létrejöttében, majd 1939. május 22-én ő írta alá Olaszországgal az úgynevezett Acélpaktumot, amely háború esetére a két ország katonai szövetségét rögzítette. Legnagyobb diplomáciai sikere az 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszterrel aláírt német-szovjet megnemtámadási szerződés aláírása volt. Az egész világot megdöbbentő, titokban kidolgozott Molotov-Ribbentrop-paktumnak titkos záradéka is volt, amelynek sokáig még a létét is tagadták. A két nagyhatalom ebben érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát, a második világháború néhány nappal későbbi kitörése után a területi osztozkodás pontosan e forgatókönyv alapján zajlott le.

A háború alatt politikai befolyása gyorsan csökkent. 1940. szeptember 27-én még aláírta Olaszországgal és Japánnal a háromhatalmi szerződést, amely kölcsönös segítségnyújtást írt elő az Egyesült Államokkal szemben, de ezt követően a Führer számára a diplomácia már egyáltalán nem számított fontosnak.

Ante Pawelitsch horvát politikus és RibbentropForrás: Bundesarchiv/Henkel

A kegyelemdöfést az adta meg számára, hogy a Hitler elleni 1944-es merényletbe a külügyminisztérium több vezető tisztségviselője is belekeveredett, a kegyvesztetté vált Ribbentrop nevét Hitler politikai végrendeletében meg sem említette.

A Harmadik Birodalom összeomlása után Hamburgban tartóztatták le, a nürnbergi perben a vádlottak padjára ültették. Ribbentrop tagadta, hogy tudott volna a zsidóság végső megsemmisítéséről, a koncentrációs táborokról, azt állította, a háború elkerüléséért, a britekkel és franciákkal való együttműködésért dolgozott.

Ribbentrop a nürnbergi perenForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Ez nem segített rajta: béke elleni bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények vádjában bűnösnek találták és kötél általi halálra ítélték. Kilenc társával együtt 1946. október 16-án végezték ki, az elsőként bitófa alá lépő Ribbentrop nem mutatott megbánást. Utolsó szavai ezek voltak: „Isten óvja meg Németországot! Az utolsó kívánságom, hogy Németország egységes legyen, és a béke érdekében Kelet és Nyugat értse meg egymást. Békét kívánok a világnak!” Holttestét elégették, hamvait a München melletti Isar folyóba szórták.