A tizedik múzsa valójában nem volt igazi leszbikus

2018.05.02. 20:40

Ő volt a kultúrtörténet első női írója, aki hangját hallatta az ókorban, és máig tartó világhírnevet szerzett magának. Szapphó nevét a leszbikus vágy szinonimájaként is ismerhetjük, hiszen a görög Leszbosz-szigeten élt és alkotott, amelynek lakosai elsősorban a kurtizán művészetük miatt váltak híressé.

Szapphó nevét felfedezhetjük az antik mítoszokban és legendákban is, bár ezek elsősorban nem a verses alkotásairól szólnak annak ellenére sem, hogy a görög költőnő teremtette meg a szerelem és a vágy nyelvének alapjait.

Már a kortársak is a szerelem költőnőjeként ünnepelték

A költőnő életéről szóló egykori források igen szűkösek, és számos verse is az enyészetté vált az idő múlásával. Annyit azonban tudhatunk, hogy Szapphó Leszbosz szigetén, időszámításunk előtt 600 körül született egy gazdag arisztokrata család gyermekeként.

A híres ókori költőnő romantikus ábrázolásaForrás: artsheaven.com

Néhány, a költőnő fennmaradt hagyatékát tanulmányozó kutató mélyen hisz abban,

hogy Szapphó a verseit az Aphrodité kultuszához kötődő nőknek és lányoknak írta elsősorban,

amelyben megünnepelték az olyan, a nők életében mérföldkőnek számító eseményeket, mint a pubertáskor, a házasság, és a szülés.

Eredeti családi neve Pszapphó volt,

és ő alapította meg a fiatal leányok társaságát Mütilénében.

Leszboszi látkép napjainkbanForrás: Rebrn.com

A csoport Aphrodité és a múzsák tiszteletének szentelte életét, és úgy tudni, a zenével, költészettel és tánccal foglalkozó

Szapphót rendkívül gyengéd szálak fűzték a társaság tagjaihoz.

Barátnői közül Attisz, Teleszippa és Megara a leghevesebb érzelmeket tartalmazó szerelmi versek címzettjei.

Szapphó portréja a Kr. u. 1. századból, egy pompeji villa falát díszítő freskónForrás: Wikimedia Commons

Mivel szülei gazdagok voltak, ezért a megélhetésért nem, de saját maga elfogadásért annál inkább meg kellett küzdenie a korabeli, férfiközpontú társadalomban. Nőként alkotni és érvényesülni nehéz feladatnak bizonyult, többek között azért is, mert férfi pályatársai egyáltalán nem nézték jó szemmel költői munkásságát, talán irigyelték tőle sikereit.

A szenvedély néha úgy csíp, mint a méh

Már életében ünnepelték, és a megtisztelő költőnő jelzővel tüntették ki. Költeményeit hosszú évszázadokon át megőrizték valamennyi fontosabb antik könyvtár polcai.

Később azonban Szapphó művei rejtélyes módon eltűntek.

Egyetlen, Himnusz Aphroditéhez című versének kivételével műveiből kizárólag csak töredékek maradtak fenn az utókor számára.

A költőnő művei közül mindössze egyetlen vers maradt fenn hiánytalanulForrás: Alchetron

Költészetének egy részét papirusztekercsekre  jegyezték fel. Platón epigrammája nyomán a görögök a „tizedik Múzsát" tisztelték alakjában: „Némelyek azt mondják, hogy a Múzsa kilenc. Be kicsiny szám! Leszboszi Szapphó ím, tízre egészíti ki" – írja az ókori görög epigramma.

A híres ókori bölcselő, Platón portréja Raffaello freskójárólForrás: Wikimedia Commons

Szapphó verseinek fő témája a szerelem és a szerelem utáni vágyakozás.

Ő volt az első, aki szabadon és tabuk nélkül fogalmazta meg érzéseit.

Költeményeiben gyakran bukkantak fel romantikus kifejezések, így például tőle származik a szerelem „keserű természete és hatalma", valamint az, hogy a szenvedély néha „úgy csíp, mint egy méh". Annak ellenére, hogy a költőnő a világtörténelem leghíresebb leszbikus ikonjává vált, történelmi tény, hogy Szapphó mind a nők, mind pedig a férfiak iránt mutatott érdeklődést.

A tévhittel ellentétben, Szapphó nemcsak a nők iránt mutatott érdeklődést, hanem a férfiak is vonzottákForrás: Pinterest

A homoerotikus vágy kifejezése az ókori Görögországban nem azt jelentette feltétlenül, hogy egy adott szexuális orientációhoz tartoznak az emberek. „Magát a homoszexualitást az ókori görögök természetesnek találták, és mivel a férfiak között gyakran elterjedt szexuális magatartásforma volt, a sok vonatkozásban kielégületlen nők és asszonyok szerelmi viszonya sem minősült erkölcstelennek" – írja a BBC történelmi cikke.

Szapphó egy Kr. e. 5. századi görög vázánForrás: Wikimedia Commons

Az ókorban ennek ellenére kevesen beszéltek nyíltan a szexualitásról, és köztük különösen kevés nő akadt. Nem véletlen, hogy Szapphót gyakran hozták összefüggésbe olyan férfiakkal, akiket valójában nem is ismert. Szapphó azonban a legtöbbször nem egy nőbe vagy férfiba, hanem magukba az emberekbe volt szerelmes.

Új, máig használt kifejezéseket alkotott a szerelmi érzésre

A korabeli pletykák és az azóta szövődött legendák igencsak zavarosnak mutatják a költőnő életét. Ám abban a legtöbben egyetértenek: egy testben három lélek lakozott. Szapphó volt az ókori irodalom egyik legnagyobb költője, emellett pedig olyan asszony,

aki családanyaként és feleségként is megfelelt az elvárásoknak.

 

Szapphó márványfejbüsztje. Görög eredetiről készített római másolat a Kr. u. 2. századbólForrás: Wikimedia Commons

Harmadsorban pedig személye egy állandóan szerelmes, saját neméhez is vonzódó, szenvedélyes nőt takart.

Hogy miről írt legszívesebben a szenvedély költőnője? A lélek és a szerelem hatalmáról, és a vágy eget rengető erejéről. A beteljesületlen érzelmekről, a vágyakozásról és a szexualitásról is nyíltan, bátran írt. Úgy fogalmazta meg gondolatait, ahogyan senki más előtte.

Új, máig élő kifejezéseket vezetett be a szerelmi érzésreForrás: World of faces

Költeményeiben egyszerűen megpróbálta intenzíven megjeleníteni ezt az érzést fizikális mivoltában: „...a könnyű tűz egész bőröm befutkossa végig nyomban, és nem lát a szemem se, zúgván zúg a fülem már" – írta. A költőnő tehát különösen tehetséges és szenvedélyes asszony volt.

Ráadásul Szapphó diagnosztizálta a szerelmi betegséget is több ezer évvel ezelőtt, az ókori Görögországban.

 

Szapphót a kortársai elismert költőként ünnepeltékForrás: Classical Wisdom

A 31-es töredék című munkájában felsorolja a vágy fizikai tüneteit: „Amikor meglátod a szeretett személyt valaki mással flörtölni, a költő nyelve egyszerűen lebénul. Mindenütt meleg és hideg is van egyszerre, és a szíved egyszerűen a füledben zakatol. Az érzések annyira intenzívek, hogy egyszerűen úgy érzed, hogy majd' belehalsz" – fogalmazott.

Szapphó használta először például a keserű vágy kifejezést a beteljesületlen szerelmi érzésreForrás: Eidolon

Szapphó használta először írásaiban a „keserű vágy" fogalmát, vagy a „letaglózó érzelmek" kifejezést, amelyeket ma is gyakran használunk.

Szülőhelyéről nevezték el a nők közötti szerelmet

Több mint kétezer évvel ezelőtt, Szapphó írt először a szerelmi háromszög problémájáról. Felismerte, hogy az ember gyakran arra vágyik, amit mások is vonzónak találnak. Ezt a jelenséget versei megírása közben gyakran tanulmányozta. Úgy vélte, hogy ha az ember a vágya tárgyát egy másik potenciális partnerrel együtt látja,

akkor a szerelem egyfajta őrjöngéssé válik, a vágy vágyat szül.

 

Úgy vélte, hogy a vágy vágyat szülForrás: Origo

De írt a vágy nem kielégítő természetéről is, hogy

amikor az ember megszerzi érzelmei tárgyát, elkezd valamit, vagy valaki mást keresni.

Életfelfogása szerint addig táncoljunk, nevessünk, amíg fiatalok vagyunk, mert az öregség mindent tönkretesz. Szapphó volt a nyugati irodalom egyik első szerelmes költője. Olyan időkben élt, amikor számos író ellenállt a homéroszi költői hagyománynak, amely olyan epikus történeteket beszélt el, mint az Iliász és az Odüsszeia.

Szapphó szobra LeszboszonForrás: TrekEarth

A szeretetben hitt, és nem a háborúban.

Emiatt döntött úgy, hogy az intim tapasztalatokról és a szexről is nyíltan ír,

mindez pedig kulcsszerepet játszott a későbbi romantikus költészet fejlődésében. Családját végül egy itáliai szigetre száműzték.

A kutatók legendának tartják azt a vélekedést, hogy a költőnő egy nála húsz évvel fiatalabb révész miatt öngyilkos lett, mivel az ifjú nem viszonozta a szerelmétForrás: fr.wiktionary.org

A halála után arról pletykáltak, hogy öngyilkosságot követett el,

miután egy nála húsz évvel fiatalabb, Phaon nevű ifjú révész elutasította a szerelmét.

 

Szapphó szülőföldjéről, Leszboszról nevezték el a modern korban a női szerelmetForrás: Artmajeur

Ezt a történetet azonban a kutatók nem látják bizonyítottnak. Szülőhelye, Leszbosz szigete később kultikus hellyé vált, és Szapphó személye miatt nevezték el erről a helyről a modern korban a nők közötti szerelmet is.