Rekordidőt töltöttek el a Holdhoz hasonló körülmények között

Rekordot jelentő több mint egy évet töltöttek el kínai egyetemisták egy pekingi laborban a Holdon uralkodóhoz hasonló körülmények között.

Ma hagyták el az önkéntesek a Holdpalotát

A pekingi Pejhang Egyetem (korábban Pekingi Űrkutatási Egyetem) négy hallgatója, két férfi és két nő helyi idő szerint kedden hagyta el a Yuegong-1 (Holdpalota-1) nevű kísérleti laboratóriumot. A három szakaszra bontott teszt során összesen 370 napot töltöttek az önkéntesek a laborba zárva.

A négy önkéntes 370 nap után hagyta el a kísérleti állomást Forrás: Pulseheadlines.com

Tavaly május 10-én négy diák, két férfi és két nő zárkózott el a külvilágtól 60 napra.

A kísérlet második szakaszában felváltotta őket egy másik csoport, amelynek tagjai 200 napot töltöttek elszigeteltségben.

Földkelte a Holdon Forrás: Time

A harmadik szakaszban az első csoport tért vissza, hogy újabb 110 napot töltsön el az egyetem kampuszán lévő laborban.

Szinte teljesen önfenntartó a rendszer

Liu Hung, a kísérleti laboratórium fő tervezője szerint a bioregeneratív létfenntartó rendszerben (BLSS) emberek, állatok, növények és mikroorganizmusok élnek egymás mellett egy zárt környezetben, egy Holdon lévő bázist szimulálva.

Teljesen zárt körülmények között, a holdbéli viszonyokat szimulálva dolgoztak az önkéntesek valamivel több mint egy éven át Forrás: News CN

"A rendszer 98 százalékban önfenntartó" - mondta a szakember. A BLSS célja egy olyan önfenntartó ökoszisztéma megalkotása,

amely lehetővé tenné, hogy az űrhajósok hosszú ideig a Holdon vagy más égitesteken maradhassanak.

A rendszer továbbá alkalmazható lenne olyan területeken is, ahol szűkösek a vízforrások és alacsony az oxigénszint.

Negyvenhat éve járt utoljára ember a Holdon Forrás: NASA

Az összesen 150 négyzetméteres kísérleti laboratórium két, növénytermesztésre szolgáló kabinból és egy lakókabinból áll.

A 42 négyzetméteres lakótérben négy alvócella, egy közösségi szoba, egy fürdőszoba, egy hulladékfeldolgozásra alkalmas és egy állattartó helyiség kapott helyet.

Lisztbogár főfogásként

A "konyhakertben" gyümölcsöt - főleg epret - és zöldséget termesztettek az önkéntesek, az "állatfarmon" közönséges lisztbogarat tenyésztettek, amely ehető és nagy arányban tartalmaz fehérjét és más tápanyagokat. A bogarakat megőrölték és liszttel keverték össze egy kenyérszerű eledellé, vagy kisütötték őket víz és étolaj keverékében egy elektromos főzőlapon.

A kísérleti állomáson növényeket is termesztettek Forrás: Quartz

Az emberi hulladékot biofermentációs eljárással dolgozták fel, a növényeket az élelmiszerhulladékokból származó melléktermékekkel trágyázták. A són, fűszereken és némi tartósított sertés- és baromfihúson kívül

mindent a kísérleti űrállomás zárt körforgásában állítottak elő.

A laborban töltött idő alatt a diákok a függőleges növénytermesztés technológiáját is tovább fejlesztették.

A cél hosszabb tartózkodás előkészítése a Holdon

Az önkéntesek használhatták az internetet, sakkozhattak, jógázhattak és szobabiciklizhettek. Emellett angolul tanultak, rádiót hallgattak és minden héten részt kellett venniük pszichológiai és egészségi kivizsgáláson.

Jövőbeli holdbázis fantáziaképe. A kísérlet a huzamosabb holdbéli tartózkodást készíti elő Forrás: The Indian Express

A kutatók most kiértékelik a diákok fizikai és mentális állapotát, valamint tanulmányozzák a teszt eredményeit. A kutatók a teszt során azt is vizsgálták, hogy miként reagáltak a résztvevők - a biológiai ritmusukat tekintve és érzelmileg - a napfény hiányára.

Krátermező a Hold déli sarkvidékén Forrás: NASA

A pekingi diákok már januárban új világrekordot állítottak fel a 200 napos tesztidőszakkal. Az 1970-es évek elején a Szovjetunióban három ember 180 napot töltött el egy hasonlóan zárt ökoszisztémában. A jelenlegi tervek szerint Kína a következő tíz évben fog asztronautákat küldeni a Holdra, de a mostani projekt már egy hosszabb tartózkodást készít elő a Holdon.

Forrás: Business Insider

Kína célja, hogy 2022-ben legénységgel ellátott űrállomást építsen ki, ekkor ér véget ugyanis a Nemzetközi Űrállomás (ISS) missziója.