A sör egyszer már a világot is megmentette

Észak-Korea, sör
This photo taken on August 12, 2016 shows a waitress carrying jugs of beer to guests before the opening of the Pyongyang Taedonggang Beer Festival on the banks of the Taedong river in Pyongyang. / AFP PHOTO / Kim Won-Jin
Vágólapra másolva!
Az egyiptomiak szerint a sör mentette meg a földet Ré isten pusztításától, de a babiloni Hammurapi törvényoszlopa is szabályokat tartalmazott arról, hogy milyennek kell lennie a jó sörnek. Az igazi szabadsághoz ráadásul nem kell más, mint a víz tisztasága, a maláta életereje és a komló kifinomult nyugalma. Na, meg persze barátok, és egy igazi közösség.
Vágólapra másolva!

Sörrel kezelték egykor az elmebajt

A sörben egyszerre van jelen az ízélmény, a víz éltető ereje és a táplálék energiája. Ez az az ital, amely közvetlen kapcsolatot jelent a táplálkozás és a szellem felszabadítása között.

– írja Helena Bier-Herr A sör kora című, a közelmúltban napvilágot látott kötetben. – „Bingeni Szent Hildegárd, a középkori titokzatos gyógyító, Rajna Szibillája kiválóan ismeri fel a sörnek ezt a két világot érintő hatását. Nemcsak a látomásaiból, hanem a kor orvosi gyakorlatából is tudja mindezt. Az elmebaj kezelésére például az általa egyéb esetekben oly gyakran javallt bort nem ajánlja, helyette egyértelműen a sör mellett teszi le a voksát."

Bingeni Szent Hildegárd Forrás: Copyrighted work available under Creative Commons Attribution only licence CC BY 4.0 http://creativecommons.org/licenses/by/4.0//Wellcome Library, London

A korabeli beszámolók szerint a sör ugyanis az, ami a test és lélek „kiszáradását" egyszerre tudja kezelni: feljavítja a megcsappant nedveket és érzékeket, megszünteti az elmezavar őrjöngését, miközben visszaállítja a test és lélek egyensúlyát.

A civilizáció összekapcsolódik a sörrel

Mivel a sör születése egybeesik a civilizáció születésével, ezért egyidős magával az istentapasztalattal is. A történelem kezdetén, mikor az ember elkezd emberként cselekedni, alkotni, egyúttal tanúságot tesz hitéről is. A civilizáció, a hit és a sör elválaszthatatlanul összetartoznak.

– írja Helena Bier-Herr. – „A sör már a kezdetek óta hozzátartozott a vallási tapasztalathoz. Nem véletlen ez, hiszen együtt van benne az íz, a táperő és a bódulat. Életet és jó életet ad.”

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

Az égi tehén, avagy hogyan mentette meg a sör a Földet

Krisztus előtt ezernégyszáz évvel írták Az égi tehén mítoszát, amely Ré napisten emberekhez fűződő viszonyát taglalja. Az emberek ugyanis gonosz módon gyalázták az öreg Ré fenséges személyét. Az istenek tanácsa pusztító büntetésre ítélte az embereket. Az ítéletet Hathornak, Ré kegyetlen lányának kellett végrehajtania, aki kész is volt teljesíteni apja véres kívánságát. Az irgalmas Ré az utolsó pillanatban mégis máshogy döntött, de döntését nem tudta közölni feldühödött lányával. Végül a napisten édes csellel vette rá, hogy elmaradjon a vérengzés.

„Rabszolganőkkel sört főzetett, amelyet gránátalma levével színesítettek meg, hogy úgy nézzen ki, mint az embervér” – írja részletesen a könyv. – „Ebből készítettek hétezer korsónyit, amelyet a földre öntöttek. Mielőtt Hathor, Ré isten kegyetlen lánya hozzákezdett volna az öldökléshez, ezt az italt itta meg, azt gondolván, ez is vér.

Így vált a sör szent itallá Egyiptomban, mivel általa kímélte meg a napisten az embereket a haláltól. Sőt, egyes kutatások szerint a sör egyúttal az emberek önállóságát is elhozta. Erről a megmenekülésről minden évben meg is emlékeztek Egyiptomban: az áradás évszaka első hónapjának huszadik napján.

Az égi tehén egyiptomi ábrázolása Forrás: Wikimedia Commons

Sörfőzdékben működtek a kuplerájok

A történelem során többször került az élet középpontjába a sör. Az erről szóló, első írásos emlékek Kr.e. 3500 körül keletkezhettek. Ezért talán az sem meglepő, hogy Hammurapi babiloni király 3700 éves törvényoszlopán tekintélyes, négyszakasznyi helyet foglaltak el a sörre (amely egyszerre jelentett fizetőeszközt, közösségformáló eszközt és szent tárgyat) és az azzal kapcsolatos társadalmi magatartásra vonatkozó, szigorú szabályok. Így szóltak:

  • „Vessék vízbe azt a kocsmárosnét, aki pénzt fogad el az árpa helyett a sörért.
  • „Pörköljék meg azt a papnőt, aki zárdán kívül lakik, kocsmát nyit vagy sört inni
  • kocsmába lép.”
  • „Öljék meg a kocsmárosnét, aki a vendéglőjében politikai vagy vezetőellenes beszédet eltűr, és azt nem jelenti.”
  • "Saját hordójában fojtsák meg azt, aki a sört pancsolja, vagy addig töltsék bele a saját sörét, amíg attól meg nem fullad.”

Az ősi Mezopotámiában a nők voltak a sör készítésének, kezelésének és értékesítésének a felelősei.

Egyes kutatók egyenesen bizton állítják, hogy a sörfőzdék olyan találkozóhelyek voltak, amelyek gyakran kuplerájként is működtek.

Forrás: Wikimedia Commons

Ninkasi, a sörkészítés istennője

Mezopotámiában nem csak Hammurapi törvénykönyve szabályozta a sörfőzést, hanem az ital kiváltságos helyzetének köszönhetően a mesterségek közül egyedül a sörkészítésnek volt saját istensége. Az istennőt Ninkasinak hívták, aki kenyér és sör segítségével vezette az extázis állapotáig a vad és civilizálatlan félig bika és félig ember teremtményt, Enkidut.

Ennek hatására ugyanis a lény „lelke megnyugodott és felszabadult”, „hangosan beszélt, jóérzés töltötte el testét és a tekintete kinyílt”, „megmosdott, olajjal kente be testét és emberré lett”.

A történet arról tesz tanúságot, hogy a sör bizonyos esetekben emberré teszi a vadat, és megteremtheti a civilizáció alapjait.

„A sör az emberségnek, az együttműködésnek és a toleranciának, egyszóval a kultúrának az egyik kulcsa" – mondja Helena Bier-Herr. – „Ninkasi, a sör istennője azért született, hogy begyógyítsa apja, Enki nyolc sebe közül az egyiket. Születése olyan volt, mint a gyöngyöző friss víz előretörése. Feladatul pedig azt kapta, hogy megvidámítsa a szívet és csillapítsa a vágyakat. A nemiség, a termékenység, a test kielégítése és a lélek megtalálása egyetlen szóval úgy fejezhető ki: sör. Teljesen egyértelmű, hogy ez az ital a sumér kultúrában képes volt arra, hogy kapcsolatot létesítsen a testi és a lelki, az emberi és az isteni között. Feladata volt, hogy biztosítsa a társadalom minden rétegében a békét, az együttműködést, a civilizáció alapját."

A sörfőzés első, teljesnek tekinthető technológiai leírása is a Ninkasihoz írt himnuszban található.

Nem mindegy, hogy mikor iszunk sört

Sört inni szinte mindig nagy öröm, ám a könyv rámutat, hogy néhány időpont hogyan növelheti tovább az élvezeti értéket.

A korabeli dokumentumok tanulmányozása során ugyanis kiderült, hogy az emberlét legnagyobb élménye a sör teliholdkor való fogyasztása lehet (lehetőség szerint varázslatos boszorkányok társaságában).

Az ital fogyasztásának más, különösen javasolt időpontjait is felsorolja: ezek a Rómában, a Palatinus hegyen álló, a „Luna, az éjszaka fénye” nevet viselő, Szelénének épített templomban bemutatott ünnepségek napjai.

Forrás: Shutterstock

Jegyezzük fel a dátumokat:

március 31., augusztus 24. és augusztus 28.

Ezek a napok különösen alkalmasak arra, hogy egy kitűnő sör társaságában és annak segítségével lépjünk kapcsolatba lelkünk ősi gyökereivel.

A sör mint az egészség forrása

Egy őszinte, kellő gondossággal megfőzött sör az egészségre is pozitív hatást gyakorol (természetesen csak akkor, ha mértékkel fogyasztjuk).

A kutatások szerint megelőzhető a rák (ez a benne lévő xanthohumol nevű enzimnek köszönhető), csökkenthető a stressz és az általa okozott betegségek kialakulásának veszélye, miközben a sör kis mennyiségben gyógyítja a vesét és a májat is.

Már az ókori gyógyászatban is alkalmazták, ugyanis nemcsak az ásványi anyag, hanem a vitamintartalma is jelentős. Egy liter sör például fedezi a napi káliumszükséglet ötödét–hatodát. Emellett egyes vizsgálatok szerint a sörrel való pácolás a hús sütése során megjelenő káros vegyületek megjelenését nagyrészt megakadályozza. Lengyelországban és Csehországban a sört receptre is írhatják az orvosok, különösen vesebántalmakban szenvedők számára.

Forrás: Shutterstock

„A sör egészségre gyakorolt legfontosabb hatása mégis abban rejlik, hogy képes közösséget építeni" – mutat rá Helena Bier-Herr. – „A sör minden ízében olyan ital, amelynek küldetése, hogy az ember testi és szellemi életét jobbá, erősebbé és nyitottabbá tegye. Amíg a tömény italok gyakran a magába forduló ember reménytelen menekülési kísérletét jelentik, addig a sör kinyitja az egyént és a másokkal való kapcsolat fényét engedi a lélekbe. Ez lehet az egyik legáldásosabb gyógyító hatása.”