Miért támad rá a nagy fehér cápa a védőketrecre?

Ketrecre harapó nagy fehér cápa

Dél-Afrika, Ausztrália, és Mexikó néhány híres merülőhelyén igazi adrenalinbombát kínálnak a kalandra éhes búvárok számára; közvetlen-közelről, a víz alá merített védőketrec biztonságában nézhetnek farkasszemet az óceánok rettegett csúcsragadozójával, a nagy fehér cápával. De mennyire biztonságosak ezek az alkalmatosságok, és vajon miért rohamozza meg időként a nagy fehér a védőketreceket?

Megismétlődhet-e, amit Spielberg filmjében láttunk?

Steven Spielberg híres alkotásának, az 1975-ben leforgatott Jaws (Állkapcsok, nálunk pedig „A cápa”) című mozifilmnek az az egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor az Amityt rettegésben tartó kolosszális nagy fehér cápa elejtésére kifutott trió tagjai közül

Matt Hooper tengerbiológus az Orca fedélzetéről leereszti a cápaketrecet,

hogy abból próbálja meg mérgezett szigonnyal elpusztítani a hajójukra támadt hatalmas bestiát.

Steven Speilberg emblematikus mozifilmjében, A cápában egy hatalmas és vérszomjas nagy fehér cápa terrorizálja Amity környékét. A „bosszúszomjas” cápa alakja csak fikció Forrás: Reelclub

Miközben Hooper a védőketrec észlelőnyílásán át feszülten kémleli a zöldeskék óceáni víztömeget, váratlanul pörölycsapásszerű ütés éri a ketrecet, amelyet a hátulról rohamozó nagy fehér leszakít a daruról, majd pedig miszlikre aprítja.

Richard Dreyfus alakította Matt Hooper tengerbiológus szerepét, aki a cápaketrecbe szállva igyekezett felvenni a küzdelmet a hajót megtámadó nagy fehérrel Forrás: Reelclub

A hátborzongató filmbéli jelenet alapján sokakban felmerült már az a kérdés, hogy vajon mindez megismétlődhet-e a valóságban is?

Joggal felvetődő kérdés: előfordulhat-e olyan ketrec elleni támadás, amit a filmben láthattunk? Forrás: Origo

Az erre adandó válasz némileg olyan, mint a Mátyás király meséje: igen is, meg nem is.

Dél-Afrika lett a cápaturizmus őshazája

A nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) már hosszú évszázadok óta félelemmel tölti el a tengert járó embereket.

A nagy fehér cápa ugyan kozmopolita faj, de csak a világtenger néhány pontján fordul elő relatíve nagyobb mennyiségben Forrás: Elter Tamás

A hatalmas tengeri ragadozó „rémtetteiről” számtalan legenda született

a kikötői kocsmák rumszagú és füstös világában, ám azt, hogy milyen is ezeknek az állatoknak a tényleges viselkedése, tudományos igénnyel és intenzíven csak alig bő két évtizede kezdték el kutatni.

Ketrecre harapó nagy fehér cápa Forrás: White Shark Interest Group

A viselkedésbiológiai megfigyeléseknek sokáig gátat szabott a nagy fehér cápák rossz híre, valamint, hogy - hírnevével és ismertségével szemben - a nagy fehér igen ritkának számít: a világtengernek csak alig néhány pontján lehet alaposabban megfigyelni ezt az emblematikus tengeri ragadozót.

A nagy fehér cápa, amint megközelíti a ketrecet. A fém különös vonzerőt jelet számára, ezért időnként „ráfog” a ketrecre Forrás: Elter Tamás

A nagy fehér cápák víz alatti megfigyeléséhez először a híres ausztrál búvár és tengerkutató, Rodney Fox kezdett el kifejezetten erre a célra gyártott védőketrecet használni, még az 1970-es évek elején.

Ahogy a csónak felé közeledik, a nagy fehér cápa képes tökéletesen beleolvadni környezetébe Forrás: Elter Tamás

Érdemes megjegyezni, hogy Fox a cápaketrecéből készítette el azokat a vágósnitteket is Spielberg filmjéhez, amelyen valódi cápák, nem pedig Bruce, a makett nagy fehér úszik el a kamera objektívje előtt.

A ketreces merülés „feltalálója”, a világhírű ausztrál búvár és tengerkutató, Rodney Fox Forrás: Rodney Fox Shark Expeditions

A ketreces megfigyelések tapasztalatain felbuzdulva,

először a Dél-Afrikai Köztársaságban kezdtek el turistabúvárok számára is merüléseket szervezni,

még az 1990-es évek elején.

A cápás merültetések egyik dél-afrikai sztárja: Mike Rutzen Forrás: Mike Rutzen

Dél-Afrikát így méltán tekinthetjük a „cápaturizmus” szülőhazájának, ahol olyan ismert nevek foglalkoznak nagy fehér cápás merültetéssel, mint André Hartman, Chris Fallows vagy Mike Rutzen.

Cápaketrec leeresztés előtt, a dél-afrikai Fóka-sziget előtt Forrás: Elter Tamás

Dél-Afrikán kívül Ausztráliában, valamint az Amerikai Egyesült Államokban, illetve a mexikói Guadalupe szigeténél lehet részt venni hobbibúvároknak is a nagy víz alatti kalandon, a ketreces nagy fehér cápa-lesen.

Félelmetes élvezkedés

Azt már korábban is megfigyelték,

hogy a nagy fehér cápák különös vonzalmat mutatnak a fémtárgyak iránt.

Előfordult, hogy lehorgonyzott motorcsónak utasaira hozott szívszélhűdést a mélyből hirtelen felbukkant nagy fehér, amint a szájába vette és megrángatta a horgonyláncot vagy éppen a hajócsavart.

Egy nagy fehér megközelíti a cápaketrecet a dél-afrikai Fóka-sziget zavaros vizeiben Forrás: Elter Tamás

De amint elkezdődtek a ketreces merülések, ugyanezt tapasztalták az alámerülő búvárok is; nem egy esetben megtörtént, hogy a ketrec körül köröző cápa hirtelen „ráfogott” az acélrudakra.

Jó ideig nem tudták, hogy minek köszönhető a fémtárgyak harapdálása iránti vonzalom,

ám a tengerbiológusoknak sikerült megfejteniük e furcsa és gyakran ijesztő jelenség fiziológiai magyarázatát.

A nagy fehér lassan körözni kezd a cápaketrec körül Forrás: Elter Tamás

A nagy fehér cápa rendkívül fejlett és összetett érzékelőrendszere nemcsak a látásra, a szaglásra, a víz alatti lökéshullámok és a hangok észlelésére,

hanem az ember számára érzékelhetetlen mikrofeszültségű erőterek detektálására is kiterjed.

Miután a kíváncsi nagy fehér közvetlen közelről megszimatolta, éppen eltávolodik a cápaketrectől a zöldes, zavaros vízben Forrás: Elter Tamás

A számunkra csak rendkívül érzékeny műszerekkel kimutatható mikrofeszültségű mezőket a nagy fehér a rosztrumán (az orrán) található speciális érzékszervével, az úgynevezett Lorenzini-ampullákkal detektálja, amelynek segítségével akár egymilliomod volt feszültséget is képes érzékelni.

Vízből kikémlelő nagy fehér cápa. A cápa orrán találhatók a Lorenzini-ampullák, amelyek apró pórusokként látszanak Forrás: Elter Tamás

A Lorenzini-ampulláknak eredendően a prédálásban illetve a hosszú, óceánokat átszelő vándorlás során a navigációban van szerepük.

Az Atlanti-óceán az egyik leghíresebb nagy fehér cápás merülőhely, a Fóka-sziget környékén. A Lorenzini-ampulláknak a hosszú óceáni vándorlásokon navigációs szerepük van Forrás: Elter Tamás

A kutatók szerint a nagyobb fémtárgyak körüli mikrofeszültségű mező

kellemes stimulációt jelent a nagy fehér számára,

ezért is harap rá a ketrecre vagy a horgonyláncra.

Életre szóló kaland, amint összecsapódnak a halálos állkapcsok

Amikor tehát a nagy fehér cápa hatalmasra nyitott szájjal rácsap a ketrec sarkára, nem a védőketrec biztonságában meglapuló búvárokat akarja kipiszkálni; ez a magatartás az állat részéről nem számít támadó reakciónak.

Beszállás a cápaketrecbe Forrás: Elter Tamás

Az már persze más kérdés, hogy a rács túloldalán kuksoló, és a nagy fehér fiziológiájának illetve viselkedésének rejtelmeit kevésbé ismerő búvár hogyan éli meg a cápa ilyenfajta „élvezkedését”.

Joggal felvetődő kérdés, hogy vajon mennyire biztonságos a ketrec

a közel kéttonnás harapáserővel rendelkező ragadozó érdeklődésével szemben?

A nagy fehérnek közel kéttonnás a harapásereje Forrás: Elter Tamás

A Dél-Afrikai Köztársaságban például szigorú előírások szabályozzák, hogy milyen biztonsági követelményeknek kell megfelelnie a védőketreceknek, és csak a szabványoknak mindenben megfelelő, „sharkproof”, azaz a „cápaálló” ketrecben szabad merültetést végezni.

A ketrecre ráfogó nagy fehér Forrás: Pinterest

Mindezek ellenére nagyon ritkán ugyan, de időnként előfordulhatnak valóban meleg pillanatok.

Ilyen volt például az az eset, amikor Guadalupe mellett az érdeklődő nagy fehérnek beszorult a feje a cápaketrec észlelőnyílásába.

Nagy fehér cápa a védőketrecet „ízlelgeti” Forrás: YouTube

A pánikba esett hatalmas erejű ragadozó szabályosan lebontotta a ketrec oldalát, de szerencsére a bent ülő két búvár nem sérült meg, és sikeresen kijutottak a ketrecből.

A ketrecek „cápaállóságát” szigorú előírások szabályozzák Forrás: YouTube

Az már más, a hatóságokat érdeklő kérdés volt, hogy miként fordulhatott elő ez az eset, ami valóban könnyen életveszélyessé válhatott volna.