Ritka növényből erjesztett bor végezhetett Nagy Sándorral

Csak Alexandrosznak sikerült megszelídítenie a vad csődört

Igen fiatalon, 32 évesen halt meg időszámításunk előtt 323-ban Nagy Sándor, a híres világhódító makedón hadvezér-király. Korai és váratlan halálát már megpróbálták sokan, sokféleképpen megmagyarázni. Az elmúlt több mint kétezer év alatt terítékre került már a tífusz, a malária, sőt, a túlzott alkoholfogyasztás is, ám a legfrissebb eredmények szerint úgy tűnik, hogy mérgezett bor végzett az ókori történelem egyik legnagyobb alakjával.

Alexandrosz, vagy közismert nevén Nagy Sándor tizenkét évig tartó uralkodása alatt hatalmas, modern birodalmat hozott létre. A félelmetes hírű tehetséges hadvezér korai halála szinte megmagyarázhatatlannak számított már a kortársak előtt is, hiszen nem véres csatában, hanem váratlanul és fiatalon vesztette életét.

Nagy Sándor az issusi csatában. Részlet a Museo Nazionale di Napoli mozaikjából Forrás: Wikimedia Commons

A történészek eddig úgy vélték, hogy talán valamilyen ismeretlen betegség végzett a makedónok királyával.

Most, több mint kétezer évvel Nagy Sándor halála után új-zélandi és brit toxikológusok ismét megkísérelték beazonosítani a halál pontos okait.

Alexandrosz az ókori világ egyik leghíresebb alakja volt Forrás: Pinterest

A korabeli források szerint a tünetek leginkább a tífuszhoz vagy a maláriához hasonlíthatók,

de az összes ehhez kapcsolható eredmény eddig nem bizonyult kétséget kizárónak.

Kedves elégtételt vett Leónidászon

III. Alexandrosz, magyarosan Nagy Sándor időszámításunk előtt 356-ban született Pellában, a Makedón Királyság központjában. Úgy tudni, hogy két korábbi makedón király után kapta ezt a nevet, ami azt jelenti, hogy „férfiakat védelmező”.

II. Philipposz makedón király, Alexandrosz apja Forrás: Wikimedia Commons

A kis Alexandrosz energikus természetét igencsak nehéz volt kordában tartani,

ezért a legendás szívósságáról ismert Leónidasz felügyeletére bízták.

Közös munkával fejlesztették az ifjú Alexandrosz állóképességét, miközben az elméjét is pallérozták.

Alexandroszt Leónidasz vezette be a haditudományok rejtelmeibe Forrás: Pinterest

„Majd ha már meghódítottad azokat az országokat, ahol ezek a fűszerek teremnek, akkor olyan tékozló szertartásokat tarthatsz, amilyeneket csak akarsz; addig azonban ne pazarolj!” – szidta le egyszer Leónidasz, mert egy szertartás során kétmaroknyi tömjént szórt az oltárra.

Amikor elfoglalta Gázát, a sikeres hadjáratból tizennyolc tonna tömjént és mirhát küldött Leónidásznak (Jelenet a Nagy Sándor című filmből) Forrás: History of Greece

Alexandrosz néhány évvel később, amikor meghódította a fűszerkereskedelem központját jelentő Gázát,

fricskaként összesen 18 tonnányi mirhát és tömjént küldetett korábbi tanítójának

azzal az üzenettel, hogy „most már nem kell olyan zsugorinak lennie az istenekkel szemben”.

Betörte a megfékezhetetlen csődört

Alexandrosz kiváló nevelést kapott, a kor számos híressége tanította. Köztük az irodalomban jártas Lüszimakhosz, aki már hétéves korában a híres harcos és mitológiai hős alakját felidézve Akhilleusznak szólította.

Lüszimakhosz márvány portrészobra az i. e. 4. század végéről Forrás: Fine Art America

Talán ezzel is mintegy megelőlegezte későbbi vitathatatlan hadvezéri képességeit.

Éppúgy, mint azok az anekdoták, amelyek szerint apja távollétében Alexandrosz fogadta a követeket, akiket lenyűgözött a fiatal fiú személyisége és tudása. Az apja, II. Phlipposz lovagolni is taníttatta: mint minden makedón fiú, Alexandrosz igen fiatal korában szállt először nyeregbe.

Csak Alexandrosznak sikerült megszelidítenie a vad csődört Forrás: Pinterest

Tízévesen ajándékba kapott egy korábban megfékezhetetlen csődört, a ló senkit sem engedett a hátára ülni.

Alexandrosz fittyet hányva a figyelmeztetésekre, sikeresen megszelídítette a lovat, amely feltételezhetően a saját árnyékától riadt meg korábban.

E híres tettéről azonnal legendák kezdtek el keringeni szerte a makedón királyságban Forrás: Origo

E tettéről azonnal legendák kezdtek keringeni a makedón királyságban. A megszelídített csődör, Bukephalosz (Ökörfej) hű társa lett Alexandrosznak ázsiai kalandozásai során, egészen az indiai hadjáratáig.

Tizenéves korában már lázadásokat vert le

Tehetséges és gyors felfogású ifjúként hamar kiemelkedett társai közül. Rengeteget olvasott és remekül játszott a lírán is. Persze, nem hanyagolta el a kardforgatást, íjászatot és a gerelyhajítást sem.

Nemcsak a kardforgatást művelte magas szinten, hanem szenvedélyesen vonzotta a tudomány is Forrás: Origo

Tanulmányait hamarosan az ókori világ leghíresebb filozófusa, maga Arisztotelész felügyelte.

Alexandrosz egy ideig második apjaként tekintett a bölcsre, aki felkészítette őt az életre, és egészen 16 éves koráig oktatta a tudományok széles körű ismeretére.

Az ókori világ leghíresebb bölcselője, Arisztotelész római korban készült márványportréja Forrás: Origo

Az ifjú tanulás iránti vágya és tudásszomja azonban felnőtté válásával sem hagyott alább.

Ebben az időben az apja kormányzónak nevezte ki, és a király távollétében Alexandrosz kitűnően teljesített is, levert egy lázadást, új helyőrséget létesített, a meglévőket pedig megerősítette.

Arisztotelész tanítványát, az ifjú Alexandroszt oktatja (19. századi kőnyomat) Forrás: Wikimedia Commons

Több hadjáratban vett részt, és szép lassan a királyság irányításának feladata is átkerült az ifjú vállaira.

Hamar kivívta ellenségei elismerését

Apja meggyilkolása után, időszámításunk előtt 336-ban mindössze húszévesen vette át a királyi hatalmat. Egyik első uralkodói feladataként sikeresen megoldotta a görög városok szövetségének fenntartását,

és nem érdekelte, hogy ezt milyen áron teszi meg.

Így romboltatta a földig az ellene lázadó Thébait.

Alexandrosz a makedón sereg élén Forrás: Pinterest

Hamarosan hozzákezdett régóta dédelgetett nagy terve végrehajtásához, és hadjáratot indított a hatalmas perzsa birodalom ellen.

Sikert sikerre halmozott, miközben meghódította a Földközi-tenger egész keleti medencéjét, elfoglalta Elő-Ázsiát és Egyiptomot, végül legyőzte Dareiosz perzsa király hadseregét.

Legyőzte leghatalmasabb ellenfelét, Dareiosz perzsa király hadait is Forrás: Origo

A rendkívül tehetséges hadvezér, aki erőteljesen vágyakozott a görögök által ismert világ határain túlra, ezért egészen Indiáig tört előre. Rettenthetetlen bátorságával és gyorsaságával hamar kivívta nemcsak a katonái, hanem az ellenségei elismerését is.

Nem akadt ellenfél, akit Nagy Sándor ne győzött volna le Forrás: Wikimedia Commons

Kitűnő hadvezéri tehetségének és stratégiai, illetve taktikai tudásának köszönhetően gyakran bizonyult sikeresnek a sokszoros túlerőben lévő ellenséggel szemben is.

Uralkodása alatt élte a makedón királyság a fénykorát.

Nagy Sándor viszonylag rövid uralkodása alatt több mint hetven várost alapított, köztük az ókori világ kulturális és tudományos központját jelképző Alexandriát.

Tizenkét napig haldoklott

A történelmi feljegyzések szerint időszámításunk előtt 323-ban Nagy Sándor emlékezőestet rendezett egy közeli barátjának halála miatt. (Héphaisztion egy évvel korábban, feltehetően alkoholmérgezésben hunyt el, és az uralkodó a mély gyász mellett azonnal kivégeztette a barátja orvosát.)

Nagy Sándor (a képen balra) és Héphaisztion korabeli márványbüsztje Forrás: Origo

Az alkoholmámoros megemlékezés közben azonban hirtelen nagy fájdalmat érzett, és összeesett.

A beszámolók szerint emberei azonnal a hálószobájába vitték, ahol nagy fájdalom, magas láz, görcsök és delírium után kómába esett, majd tizenkét napos agónia után elhunyt.

Alexandrosz uralkodása idején vált világhatalommá a Makedón Királyság Forrás: History of Greece

Halálának oka eddig csak az ókori híradások alapján volt valószínűsíthető, ám az újabb eredmények több, eddig nem vizsgált részletre is rámutatnak.

Pontosan kielemezték a tüneteket

Több mint két évezreddel ezelőtt bekövetkezett halálának pontos okát nemrég új-zélandi és brit toxikológusok kutatták.

A dr. Leo J. Schep által vezetett kutatócsoport a halál előtt megfigyelt pontos tünetekre fókuszálva végzett elemzést.

Az ókori forrásokból biztosan rekonstruálható tünetek, a remegés, a nyakmerevség, valamint az éles fájdalom a gyomor területén, amelyet erős szomjúság, láz és delírium kísért.

Alexandrosz tizenkét napig tartó agónia után hunyt el. A korabeli források pontosan megörökítették a király betegségének tüneteit (Jelenet a Nagy Sándor című filmből) Forrás: The Film Experience

A feljegyzések szerint Alexandrosz egész éjszaka görcsökben fetrengett és hallucinált, csak ritkán került nyugalmi állapotba. A betegség végső szakaszát a némaság jellemezte, bár továbbra is mozgatta a fejét és a karját. Végül a légzése megnehezült, és meghalt.

Kizárták a maláriát, a tífuszt és az alkoholmérgezést

A makedón király halálát érintő legnépszerűbb elméletek között ott található a malária, a tífusz, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a mérgezés.

A kutatók ebből hármat azonnal kizártak.

A kutatók mind a maláriát, mind pedig a tífuszt kizárták a makedón uralkodó lehetséges halálokai közül Forrás: Pinterest

A maláriát ugyanis a dzsungelben és a trópusi vidékeken élő szúnyogok hordozzák, amelyek nem fordulnak elő az olyan sivatagi területeken, mint például az egykori Babilónia, ahol Nagy Sándor meghalt.

Maláriaszúnyog. A kutatók kizárták annak lehetőségét, hogy Nagy Sándor maláriában halt volna meg Forrás: Wikimedia Commons

A tífuszt az élelmiszerben vagy a vízben elszaporodó baktériumok okozzák, amelyek, bár széles körben elterjedt fertőzést és súlyos járványokat is kiválthatnak, de ilyen akkoriban nem történt a vizsgált területen.

Nagy Sándor temetésének rekonstrukciója Diodórosz görög történetíró leírása alapján Forrás: Origo

Nem utolsósorban ott volt még az alkoholmérgezés elmélete, amely azonban fő mellékhatásként folyamatos hányással jár, ám a történelmi források egyike sem említi meg azt a tünetek között, hogy a Nagy Sándor folyamatosan öklendezett volna.

Keresték a gyilkos összetevőt

A kutatók a vizsgálat során azt is figyelembe vették, hogy Nagy Sándor sokévnyi hódító hadjáratai során soha nem küzdött betegségekkel. A harcok, a rossz életkörülmények és nehézségek ellenére is

kitűnő egészségi állapotnak örvendett egészen a haláláig.

Alexandrosz márványportréja. Az uralkodó kitűnő egészségnek örvendett egészen a hirtelen jött haláláig Forrás: Origo

A kortárs beszámolók szerint ráadásul a halál beállta után a hadvezér teste még hat teljes napig nem mutatta a bomlás jeleit, annak ellenére sem, hogy meleg és nedves helyen tartották.

Ezért csak egyetlen elmélet maradt versenyben a lehetséges halálokok közül,

mégpedig a mérgezés.

Csak egyetlen lehetséges ok maradt fenn Alexandrosz halálára, mégpedig a mérgezés Forrás: Kinopoisk.ru

A toxikológusok ezért elkezdték behatóbban vizsgálni a szóba jöhető mérgek összetevőit, és kiszámolni a lehetséges halálos dózisokat is.

Kizárták az arzén- és sztrichninmérgezés lehetőségét

Dr. Leo Schep, az Új-Zélandi Országos Méregkutató Központban végzett több mint egy évtizedig tartó, széles körű kutatás után azt nyilatkozta, hogy

a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Nagy Sándor a borába kerülő méreganyagtól halt meg.

Nagy Sándor a borába kevert méregtől veszthette életét Forrás: Wikimedia Commons

Ezt pedig egy ártalmatlan megjelenésű növény okozhatta, amely erjedéskor viszont halálossá válik. A szakértő megvizsgálta a lehetséges halálos toxinokat és azok hatásait, majd kijelentette, hogy az olyan korábbi mérgezési elméletek, mint az arzén vagy a sztrichnin, nem állják meg a helyüket. A halál ugyanis mind arzén-, mind pedig sztrichninmérgezés után túl gyorsan beáll.

Az ókori világ leghíresebb hadvezére mindössze harminckét éves volt, amikor meghalt Forrás: Better Boom

Más mérgező anyagok, mint például az akonit, az üröm, illetve egyéb növények, szintén nem illeszkedtek Nagy Sándor elhalálozásának körülményeihez. Végül a legesélyesebb „befutó” a Veratrum album fajnevű növény, a fehér zászpa lett.

Ez a növény okozhatta Nagy Sándor végzetét Forrás: Pacific Bulb Society

(A fehér zászpa Magyarországon védett növénynek számít.) Ezt a fehér virágú növényt az ókori görögök gyógynövényként ismerték, ám erjedt állapotában kitűnő alapanyagnak bizonyult a mérgező borhoz.

Édesítéssel nyomták el a növény keserű ízét

Dr. Schep elmélete szerint a Varatraum album-ot erjesztették, belekeverték a borba, majd célirányosan adták Nagy Sándornak az italt, aki köztudottan nem vetette meg az alkoholt.

Alexandrosz köztudottan nem vetette meg az alkoholt Forrás: Origo

A növény keserű ízének elnyomásához pedig a bort megédesíthették, ezért is nem vehette észre a király, hogy valamit hozzákevertek az italához. Az erjesztett fehér zászpával kevert bor elfogyasztása által okozott tünetek pedig kitűnően illeszkednek ahhoz a leíráshoz, amit Nagy Sándor a haláltusájának tizenkét napján átélt.

Dombormű a Nagy Sándorénak tulajdonított hellenisztikus szarkofágról Forrás: Origo

„A veratrummérgezés hirtelen fellépő gyomortáji és hasi fájdalmakkal jár, amit émelygés és hányás követ, majd a szívverés lelassul, és izomgyengeség lép fel – írta a Clinical Toxicology szaklapban Schep. – Alexandrosz tünetei is hasonlók voltak a betegsége alatt."

Nagy Sándor ezüst teradrachmájának előlapja a király portréjával Forrás: Xinhua News Agency/Rex

Ez természetesen még nem bizonyítja, hogy néhány ismeretlen vagy épp pont Nagy Sándor emberei összeesküvést szőttek volna a hadvezér-király ellen. Mindazonáltal ez adja a leghihetőbb magyarázatot a nagy hódító halálának okára.