IV. vagy közismert nevén Rettegett Iván agresszivitását, indulatait és kegyetlenségét csak könyvtárának mérete múlta felül. A „rettegett” jelzőt sem véletlenül akasztották rá: a megbomlott elméjű orosz cár rémtetteiről legendák tucatjai keringenek az utókor emlékezetében.

Úgy tűnik, nemcsak brutális uralkodót, hanem megrögzött könyvgyűjtőt és tudáséhes gondolkodót is takart a „rettegett” jelző IV. Iván orosz cár személyében. A felbecsülhetetlen értékű könyvtára azonban elveszett, és ennek még a gondolata is igen szívfájdító. A széles körű ismeretek tárházát jelképező bibliotéka ugyanis hatalmas tudást és felbecsülhetetlen értékű kincseket rejthetett.

Az ókori Alexandria titkait is őrizhette Iván bibliotékája

Rettegett Iván elveszett könyvtárát az orosz uralkodó nagyapja, III. (Nagy) Iván moszkvai nagyfejedelem alapította. Volt kitől tanulnia a kis Ivánnak, hiszen nagyapja (akit szívesen illettek a „minden oroszok nagyfejedelme” névvel is) hatéves korában politikai fogságba került, majd nyolcéves korától apja a saját társuralkodójává emelte.

III. (Nagy) Iván orosz nagyfejedelem portréjaForrás: Epic World History

Első felesége, Marija Boriszovna tveri hercegnő, Borisz tveri fejedelem leányának halála után II. Pál pápa javaslatára 1472-ben feleségül vette az utolsó bizánci császár unokahúgát, Zsófia Palaiologosz bizánci hercegnőt (a pápa ezzel is a római Szentszékhez kívánta kötni Oroszországot).

Rettegett Iván Marija Boriszovna halála után Zsófiát vette feleségülForrás: Pinterest

A Kreml kibővítésén szorgosan munkálkodó III. Iván Zsófia érkezésével egy plusz ajándékot is kapott: a hercegnő magával hozta régi könyveinek gyűjteményét új otthonába, Moszkvába.

Részlet a KremlbőlForrás: Kremlin Tour

A nem elhanyagolható méretű kollekció olyan értékeket tartalmazott, mint a konstantinápolyi könyvtár egy nagyobb dokumentumhalmazát,

amelyet a törökök elől mentettek ki,

amikor a várost 1453-ban II. Mehmed szultán ostrommal elfoglalta.

II. Mehmed szultán 1453-ben bevette KonstantinápolytForrás: Wikimedia Commons

Emellett a gyűjtemény része volt a világhírű ókori alexandriai nagykönyvtár (a „múzsák csarnoka”) néhány kézirata is.

Volt, aki azt állította, látta a különleges katalógust

A nagyapai örökséget Rettegett Iván vitte tovább, aki maga is híres könyvgyűjtő volt.

Több értékes kötettel és számos kézirattal bővítette a korábbi hagyatékot.

Kétségtelen, hogy Iván trónra lépésekor az ország még nem is sejthette, micsoda rettenetes, kegyetlen, mindamellett lángelméjű uralkodót kapott.

Rettegett Iván nemcsak kiszámíthatatlan zsarnok, hanem szenvedélyes könyvgyűjtő is voltForrás: Wikimedia Commons

A mindig, mindenhol és mindenkiben ellenséget szimatoló cár folyamatosan gyarapodó könyvtárában görög, latin, héber és óegyiptomi nyelvű dokumentumokat is felhalmozott. A könyvek sorában meglapultak továbbá olyan becses értékek is,

mint a 2. századból származó kínai szövegek

és természetesen Rettegett Iván saját korszakának nyomtatványai.

Részlet a KremlbőlForrás: Kremlin Tour

Christopher von Dabelov, a 19. században élt történész azt állította, hogy látta az eltűnt gyűjtemény katalógusát, az elveszett könyvek címeit.

Eddig ismeretlen gyűjteményeket rejthetett

Elmondása szerint a listán ott virított Titus Livius ókori római történetíró hiánypótló sorozatának, A római nép története a város alapításától (Ab urbe condita) 145 kötete, amivel a papok által vezetett évkönyvek, az annalesek mintájára évről évre haladva meséli el az adott esztendő fontosabb eseményeit.

Titus Livius híres történeti munkája 16. századi nyomtatott kiadásbanForrás: Pinterest

A történészek jelenleg csupán a kollekció 35 darabját ismerik. Továbbá az elveszett könyvtár megőrizte az időszámításunk előtt 54 és 51 között íródott, Cicero De republica teljes változatát, amelyen Marco Tullius Cicero ókori római író, filozófus és politikus többet dolgozott, mint bármelyik másik munkáján, és ami az „ideális állam” jellemzőit tárja olvasói elé.

Marcus Tullius Cicero, a késő köztársasági kor híres szónoka és államférfijaForrás: Brittanica

Ebből csak a kötet töredékeit találhatjuk meg a mai nyugati könyvtárakban. Továbbá a polcokon ott virítottak Publius Vegilius Maro, a csak Vergiliusként ismert római költő eddig ismeretlen költeményei is. És a lista korántsem tekinthető teljesnek ezekkel.

Rögeszmésen védelmezte magát és a könyvtárát is

Rettegett Iván élete más területeihez hasonlóan a könyvtárának kincseit is mániákusan védelmezte a képzelt ellenségei elől.

Iván rögeszmésen félt attól, hogy az életére törnekForrás: Pinterest

A történészek szerint ezért dönthetett úgy, hogy a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat a Kreml alagsorában rejti el,

hogy megóvja ezeket az akkoriban gyakorta pusztító tűzvészektől.

Rettegett Iván állítólag a Kreml alagsorában rejtette el becses könyveitForrás: Pinterest

A könyveket azonban nem hagyta porosodni: az uralkodó által megbízott írnokok szorgalmasan lefordították az összeset orosz nyelvre – legalábbis a kutatások erre engednek következtetni.

Igazi ritkaságok is szép számban előfordultak Iván könyvtárában (A kép illusztráció)Forrás: Pinterest

Egy másik szóbeszéd szerint azonban azt is megszellőztette, hogy a tudósok bizonyos esetekben megtagadták a fordítási munkák folytatását, mivel attól tartottak, hogy a cár gyakran élt a könyvekből megismert „fekete mágia” eszközeivel ellenségei eltávolításához.

Hogyan tudott a hatalmas könyvtár egyszerűen felszívódni?

A hírhedt cár az olvasáson kívül leginkább a gyilkolásban, a hódításban, a várbörtönben raboskodó foglyok kínzásában és a fanatikusan saját képmására formált Istenben lelte örömét.

Vasalt, nehéz botját mindig magánál tartotta, és ha valaki nem tetszett neki, egyszerűen agyonütötte ezzel.

 

Rettegett Iván elfoglalja NovgorodotForrás: Wikimedia Commons

Rémuralma (bár egyesek bölcs igazságosztónak is tartják) 1584. március 18-án ért véget.

Az orosz uralkodó halála után kincseivel együtt a könyvtára is eltűnt.

Többen állítják, hogy tűzvész pusztította el, mások szerint azonban a bibliotéka még ma is létezik.

Iván számos forrás szerint megőrültForrás: Wikimedia Commons

A történelem során sokan keresték, de néhányan feltétel nélkül hittek abban is, hogy miután Rettegett Iván könyvtárát megátkozták,

így akik azt kutatják, megvakulnak.

Ez a legenda talán akkor kapott szárnyra, amikor IV. Iván a közelgő halál szelét megérezve kincseit (festményeket, műtárgyakat, drágaköveket és a könyveit) a Kreml alagsorába befalaztatta.

Rettegett Iván a halálos ágyánForrás: Pinterest

Úgy hírlik, ez nem bizonyult elegendő biztosítéknak, így a kőművest, aki ezzel dolgozott, megvakíttatta, annak segédeit pedig kivégeztette. Azokat a tanácsadóit (szám szerint hetet) pedig, akik szintén tudtak a kincsekről, elevenen befalaztatta az értékeivel együtt.

Évszázadok óta keresik az őrült cár elveszett kincseit

Bár azt senki sem tudja biztosan, hogy a könyvtár létezhet-e valahol még napjainkban is, a feltételezett átok ellenére kincsvadászok tömege keresi azóta is az elveszett gyűjteményt.

Az évszázadok során többen, többféle módon igyekeztek megtalálni a bibliotékát,

köztük egy későbbi orosz uralkodó, Nagy Péter, valamint a Vatikán képviselői is.

Nagy Péter cár is kerestette Iván elveszett könyvtárátForrás: Wikimedia Commons

Próbálkozásaik egytől-egyig kudarcba fulladtak. A 20. század első felében egy orosz régész, Ignatius Stelletskii egész életét a könyvtár keresésével töltötte. A Kreml különböző évszázadokból származó térképeinek és a rendelkezésére bocsátott archív anyagnak köszönhetően következtetett a könyvtár lehetséges helyszínére,

és 1929-ben engedélyt kapott a szovjet kormánytól annak a feltárására.

 

Stelletskii síremlékeForrás: Find A Grave

Bár az Arsenalnaja-tornyok alatt végzett ásatások 1933-ban elkezdődtek, a következő évben, Szergej Kirov meggyilkolása után már csak részben folytatódhattak, majd a második világháború kitörése után teljesen leálltak.

Stelletskii sem találta meg Rettegett Iván híres könyvtárátForrás: Ancient Origin

Annak ellenére, hogy Stelletskii a háború után ismét folytatta a feltárási munkálatokat, gyengülő egészsége egyre jobban akadályozta ebben. Végül a régész 1949-ben bekövetkezett halála után az egész korábbi munka félbeszakadt.

Nem valószínű, hogy valaha is megtalálják a páratlan könyvtárat

Az 1990-es évektől kezdve újabb kezdeményezések történtek Rettegett Iván könyvtárának felkutatására.

A keresés kiterjedt a Kreml alagsorától kezdve az egész épületre, sőt, azon kívülre is.

Többen azt állították, hogy a könyvtárat más helyre költöztethették át.

Senki sem tudja, hogy hová tűnhettek Iván kincseiForrás: Wikimedia Commons

A lehetséges helyszínek között szerepel Szergejev Posad (ahová az orosz uralkodó utolsó éveiben költöztette át az udvartartását), Alexandrov (a cár egyik központi tartózkodási helye), valamint a Kolomenszkoja közelében lévő Djakovo falu (ahol egy titkos kapu vezet a föld alatt épített Keresztelő Szent János templomba).

A Kreml látképe napjainkbanForrás: Kremlin Tours

Eredményre azonban ezúttal sem jutottak.

A kutatók jelentős része szerint egyáltalán nem biztos, hogy Rettegett Iván értékes könyvtárát valaha is megtalálják.

A könyvtár titkát magával vitte a sírbaForrás: Wikimedia Commons

És ha mégis, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy a könyvek és a becses kéziratok épségben fennmaradtak az idő vasfogának pusztítása nyomán. Ám úgy tűnik, a kincskeresők és tudósok nem adják fel a kutatást.