Rekordidő alatt fosztjuk ki a Földet

Dead fish is seen in the soil of a dried-up reservoir during a severe drought in Luliang county, Qujing city, southwest Chinas Yunnan province, 29 March 2010. Meteorologists have attributed the once-in-a-century drought parching southwest China to climate change. The drought has left more than 18 million residents and 11.7 million head of livestock suffering drinking-water shortages over a region encompassing the southwestern provinces of Yunnan, Guizhou, Sichuan, the Guangxi Zhuang Autonomous Region and the municipality of Chongqing, data from the Ministry of Civil Affairs showed. The direct reason for the drought is light rain and high temperatures, said Ren Fuming, a leading expert at Chinas National Climate Center. His opinion was echoed by Zhang Peiqun, also a meteorologist with the center. Zhang said the rainfall in worst-hit Yunnan since September last year is the lowest in about 50 years while the average temperature since the beginning of winter is the highest. He said the reasons underlying it were the complicated ocean currents and anomalous atmospheric circulation.

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén elérkezik a túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt használja el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson – derült ki egy új tanulmányból.

A Global Footprint Network nevű nemzetközi kutatószervezet 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség. Az elmúlt több mint két évtizedben a túlfogyasztás napja két hónappal korábbra, kora októberről augusztus elejére került. Tavaly augusztus 2-ára esett.

Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani

– olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

Illusztráció Forrás: AFP/Imaginechina/Liu Zhongcan

A 70-es években kezdődött

A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése nyomán a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. Azóta egyre korábban jön el a nap, amikor az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás átlépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy. 1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-re, 1988-ban már október 15-re esett. Húsz évvel ezelőtt szeptember 30-ra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait, tíz évvel ezelőtt ez augusztus 15-re következett be. Ezután egy kis lassulás következett, ám az elmúlt két évben ismét felgyorsult a naptári előremozdulás, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi ütemet nézve

2019 lehet az első év, amikor már júliustól fogyasztja a bolygó tartalékait az emberiség.

Összeomlás várható

A szervezet szerint az egyre nagyobb mértékű élelmiszergyártás, ásványianyag-kitermelés, erdőirtás és fosszilistüzelőanyag-égetés ugyan rövid távon – és egyenlőtlen mértékben – haszonnal jár egyesek számára, ám az olyan hosszú távú következmények, mint a talajerózió, a vízhiány és az éghajlati változások egyre szembetűnőbbek. „Az országok gazdaságai jelenleg Ponzi-féle piramisjátékot űznek Földünk erőforrásaival” – mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és vezetője. „A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik.

Ám ahogy a nemzetek, vállalatok vagy háztartások egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek az adósságban, végül össze fog omlani

-– tette hozzá a szakember.

Még van visszaút

A jelenlegi állapot azonban visszafordítható. A szervezet szerint a politikai intézkedések messze hatékonyabbak, mint az egyéni szintű erőfeszítések. A húsfogyasztás 50 százalékának helyettesítése vegetáriánus étrenddel például öt nappal tolná vissza a túlfogyasztás napját, míg az épületek energiahatékonyságának növelésével és az ipari termelés terén bevezetett változtatásokkal három hetet, az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős hányadát kitevő szén-dioxid-kibocsátás mértékének felére csökkentésével három hónapot lehetne nyerni. Az elmúlt évtizedekben a gazdasági fejlődés lassulása – amely az energiaszükségletek csökkenésével jár együtt –, pozitív irányba mozdította el az ökológiai mutatót. A 2007-2008-as pénzügyi válság öt nappal tolta ki a túlfogyasztás napját. Az 1980-as és 1990-es évek gazdasági visszaesései ugyancsak enyhítettek a bolygóra nehezedő nyomáson, akárcsak az 1973-as olajválság.

A tavaly készített különböző tanulmányok szerint azonban a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul, és a trópusi erdőségek egyre inkább karbonforrásokként, mintsem -elnyelőkként működnek.

A kutatók egyre aggasztóbb jelenségként kezelik a szokatlan időjárást, különösen az Északi-sarkvidéken, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlását.

(MTI)