Hirohito mégsem volt akkora galamb a háború kérdésében

Az USS Arizona csatahajó felrobban a Pearl Harbor-i hadikikötőben, egy japán bombatalálattól

Hirohito japán császárnak a Pearl Harbor elleni támadásban játszott szerepét, valamint Todzso Hideki akkori miniszterelnök jellemét világítja meg egy kilenc éve megtalált, de csak most nyilvánosságra hozott feljegyzés, Furukava Takahisza, a Nihon Egyetem történésze szerint.

A császár megkönnyebbült és rendíthetetlennek tűnt

Noha nem bizonyító erejű, az ötoldalas emlékeztető hitelt ad annak a nézetnek, hogy Hirohito japán császár

legalább részben felelős azért a hadüzenet nélküli támadásért,

amelynek hatására az Egyesült Államok belépett a II. világháborúba.

Lángoló csatahajók Pearl Harbor kikötőjében, a hadüzenet nélküli japán támadás után, 1941. december 7-én Forrás: U.S. Navy Archive

1941. december 7-én - tokiói idő szerint este - csupán néhány órával a támadás előtt Todzso miniszterelnök magához hívatta két fő tanácsadóját az amerikai erők megtámadásáról szóló végső eligazítás céljából.

Roosevelt amerikai elnök és Hirohito japán császár. Hirohito korántsem aggályoskodott annyit az Egyesült Államok megtámadásán, mint ahogyan azt eddig gondolták Forrás: Pearl Harbor Tours

Egyikük, Juzava Micsio belügyminiszter-helyettes az eligazítás után három órával feljegyzést írt erről.

A császár megkönnyebbültnek és rendíthetetlennek tűnt az után, hogy meghozta a döntést

- idézte Juzava az egykori kormányfőt.

Japánban tabutémának számít a „tenno” háborús szerepe

Japánban kényes téma, hogy Hirohito milyen mértékben volt felelős a háborúért, és Hatano Takeo könyvkereskedő, a Juzava-leszármazottak régi ismerőse,

aki a családtól kapott jegyzetfüzetben összehajtogatva megtalálta a most nyilvánosságra hozott dokumentumot,

kilenc évig nem is mert róla szólni senkinek, majd végül megmutatta a Jomiuri című lap szerkesztőségének, amely a hét elején leközölte az érdekes történelmi forrást.

A japánok a császárt megfellebbezhetetlen tekintélyként, istenként tisztelték Forrás: YouTube

Japán háború utáni amerikai megszállása idején a császár Douglas McArthur tábornok közbenjárására mentelmi jogot kapott a háborús bűnöket vizsgáló tokiói perekben.

Douglas MacArthur tábornok, az amerikai megszálló csapatok parancsnoka, és a "tenno", Hirohito császár Forrás: Origo

Később az Egyesült Államok az újjáépítendő demokratikus Japán egyik jelképeként akarta őt feltüntetni, a megbékélés jegyében.

Hirohito 87 éves korában, 62 évi uralkodás után, 1989-ben halt meg.

A császár idős korában. Hirohito 1989-ben hunyt el Forrás: Origo

Hatano az AP hírügynökség tudósítójának is megmutatta a feljegyzést, és azt mondta róla: „Remélem, segít az országnak teljesebbé tenni a képet arról, hogyan történt a 3,1 millió japán életét követelő háború.”

Hirohito korántsem volt olyan óvatos a támadás kérdésében

Furukava Takahisza, a Nihon Egyetem történésze, aki megállapította a feljegyzés hitelességét, azt mondta: ez az első ismert részletes jellemábrázolás a császárról és a miniszterelnökről a támadást megelőző időből.

Hirohito császárnak nem volt ellenvetése Amerika megtámadásával szemben Forrás: Origo

A császári palota levéltárának dokumentumai már korábban is azt bizonyították, hogy Hirohito december 7-én napközben beszélt Todzsóval, de ezek az iratok nem tartalmaztak részleteket a találkozóról.

Juzava feljegyzése azt támasztja alá, hogy a császár korántsem óvakodott annyira az Egyesült Államok megtámadásától,

mint azt eddig gondolták - jelentette ki a történész.

Todzso Hideki, a japán háborús kabinet miniszterelnöke, 1941 decemberében Forrás: Origo

Hirohito különösebb tépelődés nélkül már december elsején jóváhagyta a Todzso-kormánynak azt a döntését, hogy elvetik a diplomáciai megoldásokat.

A császár egyetértett a diplomáciai megoldások elvetésében Forrás: Origo

A császár ezt az álláspontját nem is változtatta meg, és ez erősítette meg a miniszterelnököt is a támadás előtti napon.

A császár kétségek nélkül járult hozzá a támadáshoz

A feljegyzés szerint Todzso lelkes és elégedett volt azzal,

hogy megtett minden szükséges adminisztratív lépést az Egyesült Államok elleni háború megindításához,

de mégis az volt a legfontosabb számára, hogy Hirohito aznap egyetlen újabb kérdés nélkül megadta neki a végső jóváhagyását.

Tódzsó Hideki hadügyminiszter (a képen középen, tisztelegve) volt az Amerika-ellenes "héják" leghangosabb vezetője Forrás: Wikimedia Commons

„Ha Őfelsége egy kicsit is sajnálta volna, hogy nem tárgyalunk Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, akkor bizonytalanabbnak tűnt volna, de eltökéltnek látszott. Ennek hatására én teljesen megkönnyebbültem. A jelen feltételek mellett azt is mondhatom, hogy gyakorlatilag megnyertük a háborút” - mondta Todzso miniszterelnök a belügyminiszter-helyettes feljegyzése alapján.

Jamamoto tengernagy, a Pearl Harbort megtámadó egyesített császári flotta főparancsnoka Forrás: Origo

Furukava ezzel kapcsolatban azt mondta: Todzso jó bürokrata volt, de nem távlatosan gondolkodó vezető. Ha határozottabb lett volna, a háború talán előbb véget ér - tette hozzá a Nihon Egyetem kutatója.

A „gyalázat napjával” vált globálissá a háború

1941. december 7-én honolului idő szerint kora reggel az egyesített japán császári flotta Nagumo Csúicsi altengernagy parancsnoksága alatt álló, hat repülőgép-hordozóból álló köteléke

két egymást követő hullámban pusztító erejű légitámadást intézett Pearl Harbor,

az amerikai csendes-óceáni flotta hadikikötője, valamint a sziget repülőterei ellen.

Nagumo Csúicsi altengernagy, az amerikai flottabázis elleni támadást végrehajtó anyahajó-kötelék parancsnoka Forrás: Wikimedia Commons

A támadásban az amerikai flotta négy csatahajója, az USS Arizona, az USS California, valamint az USS Nevada és az USS West Virginia elsüllyedt.

Egy Zero vadászgép a Pearl Harbor elleni bevetés idején az egyik japán hordozó fedélzetén Forrás: Origo

Az USS Oklahoma felborult, 3 cirkáló és 3 romboló súlyosan megsérült. A japán bombázók 188 amerikai repülőgépet is megsemmisítettek,

a halálos áldozatok száma 2 403, a sebesülteké pedig 1 178 volt.

Az USS Arizona csatahajó felrobban a Pearl Harbor-i hadikikötőben, egy japán bombatalálattól Forrás: U.S. Navy Archive

A Pearl Harbori támadás másnapján Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, aki a „gyalázat napjának” nevezte december 7.-ét, bejelentette, hogy az Egyesült Államok hadat üzen a Japán Császárságnak.

Roosevelt elnök aláírja a japán elleni hadüzenetet Forrás: Origo

Ezzel kezdődött a csaknem öt évig tartó és rengeteg áldozattal járó csendes-óceáni háború.