Óriásfarkasok és sárkányok: történelem a Trónok harcában

2018.08.25. 18:36

A kitalált királyságok, a gyakran túlzottan is erőszakosnak tűnő cselekmények, a dráma és a mágia furcsa egyvelege jellemzi a népszerű sorozat, a Trónok harca eseményeit. Bármilyen furcsa, de több igazság akad bennük, mint azt elsőre gondolnánk. Most bemutatjuk azokat a történelmi személyeket, helyeket és fogalmakat, amelyek meglepően hasonlítanak az író, George R. R. Martin rendkívül gazdag fantáziavilágához.

A hűbéri rendszerben mindig a legidősebb fiú volt az örökös

Westerosban a feudalizmus, vagy más néven a hűbériség az alapvető társadalmi-gazdálkodási forma. Az uralkodó Királyvárból irányítja a birodalmat, beleértve a hét királyságot. A birtokokat a vazallusok, azaz a hűbéresek kapják, akik hűséggel és katonai szolgálattal tartoznak az adományozónak.

Trónok harcaForrás: HBO

A király ekként köti magához a nemeseket. Ilyen vazallus államok közé tartozik a történetben a Stark család irányítása alatt álló Északi Királyság, valamint a Lannisterek által uralt Westeros, akik házasság révén kerültek a Trónok harca kezdetén a Baratheon család koronája közelébe.

Trónok harcaForrás: HBO

A hűbérúr katonai vagy egyéb szolgálatért földet adományoz a hűbéresnek, és a föld örökíthető.

Az örökös mindig a legidősebb fiú, a többiek ki vannak zárva a hagyatékból.

Robb Stark élettörténetét is meg lehet találni az angol történelembenForrás: HBO

A hűbéres-vazallusi kapcsolat addig tart, amíg a hűbéres, illetve a vazallus családban van fiú örökös, aki apjuk halálával annak földjét, és így esküjét is megörökli.

A középkorban is sok belviszályt és háborút szültek a birtokvitákForrás: HBO

És mivel ezek a vazallusok egykor a hűbéresek birtokában álló önálló királyságok voltak, ez több belháborúhoz vezetett a történelem során.

A feudalizmus a 5. és a 12. század között virágozott Nyugat-Európában, amely kimeríthetetlen történelmi dokumentációt szolgáltatott az író számára.

Hivatása: a suttogók mestere

Lord Varys (más nevén a Pók) rejtélyes múlttal, kimagasló intelligenciával és kiváló diplomáciai érzékkel rendelkezik a történetben. A „suttogók mesterének" karaktere igen sok hasonlóságot mutat I. Erzsébet legfőbb külpolitikai és pénzügyi tanácsosával, Sir Francis Walsinghammel,

aki a korai újkor angol hírszerzésének berkeiben is felbukkant.

 

Sir Francis Walsingham alakja is megihlette a sorozat forgatókönyv íróitForrás: Wikimedia Commons

Mindkettőjüknek mindenütt akadtak emberei, akik segítségével rengeteg információhoz jutottak (Varys kismadaraknak nevezi őket), és mindketten kémek, informátorok kiterjedt hálózatát építették ki.

Kapcsolati tőkéjüket arra használták fel, hogy manipulálják az eseményeket,

és a számukra előnyös történéseket segítsék elő.

Sir Francis Walsingham I. Erzsébet angol királynő mellett (a metszet jobb szélén). Az eredeti "suttogók" a megszerzett információkat nemegyszer a saját érdekeik érvényesítésére is felhasználtákForrás: Wikimedia Commons

Saját előnyükre fordítva kényszerítettek ki eseményeket, legyen szó akár közemberekről vagy uralkodókról. Walsinghamhez hasonlóan Varys is állítja, hogy cselekedeteit mindig a birodalom érdekében végezte.

A Tudor-kor leghíresebb uralkodója, VIII. Henrik király (Ifj. Hans Holbein festménye)Forrás: Wikimedia Commons

Ez több esetben talán tényleg így volt, ám gyakran nem riadtak vissza attól sem, hogy a „problémás esetektől" megszabaduljanak, és határozott megoldásokat kínáljanak például a Tudor-kori Angliában a skót, a fantáziavilágban pedig a Targaryen ház jelöltjeivel szemben.

A Tudor-kor Angliájában az udvar a titkosszolgálati információkat arra is felhasználta, hogy eltegye az útból a hatalom számára veszélyesnek tartott főurakatForrás: AFP

Ezek pedig azt mutatják, hogy szó szerint bármire hajlandóak voltak a politikai stabilitás megőrzése érdekében.

Lovasbőrbe bújt nomád pásztorok világa

A Trónok harcában a törzsi dothraki társadalom Daenerys Targaryent, a sárkányok anyját szolgálja. Az ezüsthajú trónaspiráns a nomád életstílussal házasság révén kerül kapcsolatba, amelynek középpontjában a lovak állnak.

A Trónok harca fantasy sorozatban több valós eredetű történelmi momentum is tetten érhetőForrás: Picasa

A dothrakiak a lókultuszukkal több hasonlóságot is mutatnak a mongolokkal.

A mongol népcsoport napjainkban többségében Mongóliában, valamint Oroszországban, és Kína egyik belső régiójában él.

A filmbeli dothrakiak a lókultuszukkal több hasonlóságot is mutatnak a mongolokkalForrás: YouTube

Hagyományosan szervezett társadalmukat klánok és törzsek alkotják, éppen úgy, mint a dothrakiaknál.

A történetben megjelenő kegyetlen harcosok leginkább a világtörténelem egyik legnagyobb hódítójának, Dzsingisz kánnak a Mongol Birodalomban élő nomádjaira hasonlítanak.

Dzsingisz kán, a Mongol Birodalom megteremtőjeForrás: Wikimedia Commons

Történelmi tény, hogy Dzsingisz seregei egész népcsoportokat irtottak ki.

Előnyben részesítették a vérfertőző házasságokat

Bár a vérfertőzés Westerosban tabutémának számít, a testvéreket, Cersei és Jamie Lannistert ez nem tarthatta vissza egy igen mély, intim kapcsolattól.

A Trónok harca sokat épít a középkori hiedelemvilágra isForrás: Pies are awesome Instagram

A viszonyból három közös gyermekük született, és az agyafúrt királynő elhitette férjével, Robert Baratheonnal, hogy mindegyikük tőle fogant. Cersei és testvére kénytelen volt eltitkolni rejtett szerelmüket, de nem minden dinasztia kezelte ilyen óvatosan a kérdést.

Szerelmi jelenet a Trónok harcábólForrás: HBO

A Targaryen család, amelyhez a nomádokkal szövetkező Daenerys is tartozik, szintén előnyben részesítette a testvérek közötti házasságokat.

II. Ptolemaiosz bronz büsztje. Egyiptom makedón származású királya saját lánytestvérét vette feleségülForrás: Wikimedia Commons

A kitalált történeten túl azonban számos vérfertőző kapcsolat esett meg a történelem valóságában:

II. Ptolemaiosz, az ókori Egyiptom második makedón királya például a görög vallási törvényeknek homlokegyenest ellentmondó lépéssel az egyiptomi fáraók szokása szerint saját testvérét, II. Arszinoét vette feleségül.

II. Arszinoé portréja egykorú aranypénzenForrás: Wikimedia Commons

Ezzel együtt felvette az egyébként Apollónnak és Artemisznek kijáró Philadelphosz („Testvérét szerető") melléknevet. Több, közeli és távoli rokonok közti házasság született még a Habsburgok, és más, nagyobb európai uralkodóházak berkeiben is.

Nagy fal nyújt védelmet a megszállók ellen

A Trónok harcában a birodalom legészakabbi részére épített, hatalmas fal védi az emberek világát. Ez a grandiózus erődítmény választja el Westeros vidékét az északi, vad népek lakta területtől.

Trónok harca, egy részlet az Arcok csarnokábólForrás: HBO

A fal ötletét a fantasy atyja, George R. R. Martin a kínai nagy fal történetét kutatva alkotta meg,

amelyet különböző kínai dinasztiák építettek és terjesztettek ki azért, hogy védelmet nyújtsanak a nomád megszállók betörési kísérletei ellen.

A kínai nagy falForrás: Wikimedia Commons

A történetben látható struktúra azonban leginkább a Hadrianus-falhoz hasonlít, amelyet a rómaiak építettek az i. u. 2. század elején Britannia területén.

Publius Aelius Hadrianus márvány szobra a 2. század első felébőlForrás: Wikimedia Commons

A Hadrianus-fal mintegy 300 éven át volt a Római Birodalom legimpozánsabb határvonala,

és ez az ókori világ egyik olyan csodája, amely nem semmisült meg. A fal építésének valódi célját azonban még ma is titok övezi.

Hadrianus fala a Northhumberland Nemzeti Park területénForrás: Northumberland National Park

Bár a Trónok harcában a jégből készült fal különleges, mágikus képességekkel is rendelkezik, ám mégsem sérthetetlen.

A népszerű sorozat ihlette meg a finnTrónok harca jéghoteltForrás: Tuomas Kurtakko / Lapland Hotels SnowVillage

Éppen úgy, ahogy a kínai nagy fal sem bizonyult annak, amelybe számos alkalommal rést ütöttek az ellenséges erők.

Az ókori Egyiptom és Görögország tartja a kínvallatás rekordját

A kínvallatás és kínzások széles skálája soha nem kerül le Westeros napirendjéről. Az egyik Trónok harca epizódban például a hóhér egy patkányt használt eszközként, amelyben az állatot sarokba szorítja, és arra kényszeríti, hogy az áldozat gyomrán keresztül keressen kiutat magának.

A késői középkorban a kisebb vétségekért testcsonkító és megszégyenítő büntetéseket, minden egyéb másért pedig halálbüntetést szabtak kiForrás: Origo

Más esetben a kasztrálás fájdalmas momentumait elevenítik fel, de megjelennek a szexuális jellegű kínzások is.

A kínvallatások abszolút rekordját az ókori Egyiptom és Görögország tartja,

de más nemzetek is igen találékonynak bizonyultak a kegyetlenkedésekben.

A 15. századtól alkalmazták az elevenen kettéfűrészelést, mint az egyik legkegyetlenebb halálbüntetési nemet. Id. (Lucas Carnach metszete)Forrás: Origo

Az ókorban kedvelt módszer volt többek közt a lábak, az ajkak, az orr levágása, a kibelezés és a szív kivágása. Gyakorta előfordult a karóba húzás és a csőbe ültetés is.

Az ókori Rómában éppen a később véreskezűvé vált, és extrém különcségeiről hírhedt Caligula császár törölte el rövid időre a halálbüntetéstForrás: Origo

Utóbbi során az elítéltet egy fából kifaragott csőbe ültették, amiből csak a feje látszott ki, majd az arcát mézzel és tejjel kenték be. Ezt hamarosan ellepték a darazsak és a legyek.

Kivégzések tárgyalások nélkül

Ned Starkot, a történet egyik kulcsfontosságú családjának fejét Joffrey király parancsára rögtön a sorozat első évadjában kivégzik a főváros főterén. A halálbüntetésre Westeroson úgy tekintenek, mint egy igazságos és hatékony eszközre, amelyekkel a bűnösöket sújtják,

és ahol a tárgyalásra sincs mindig szükség.

 

Forrás: Shutterstock

A táliót, vagyis a „szemet szemért" elvet szinte valamennyi, egykori társadalom törvényei tartalmazták.

Az elsőt az ókor egyik leghíresebb törvénygyűjteménye, Hammurapi-törvénykönyve rögzítette. A bűnösök kivégzésének etikai hátteréről azonban többször folytak viták.

A Római Birodalomban a halálbüntetés, úgynevezett „rendes büntetésnek" számítottForrás: YouTube

A halálbüntetés az ókori államok legtöbbjében, úgynevezett „rendes büntetésnek" bizonyult,

vagyis azt a jogellenes cselekedetek széles körére alkalmazták.

A mitológia szerint Hammurapi, Babilónia királya a főistentől, Marduktól megkapta az „igazság pálcáját", és ezzel tett szert a törvényalkotói és a bírói hatalomra.

Hammurapi a "törvényhozó" babilóniai király egykori gránit domborművönForrás: Flickr

Hatalmával élve alkotta meg máig híres törvénykönyvét. Az úgynevezett tálió elvének alkalmazása esetében ugyanolyan sérelmet kell okozni az elkövetőnek, mint amilyen sérelmet ő okozott az áldozatának; míg a tükörbüntetés azon testrészre vonatkozik, amellyel a tettes a cselekményt megvalósította. Ebből ered a szemet szemért kifejezés.

A kínaiak nagy becsben tartották a sárkányokat

A trónért folytatott küzdelem egyik legfontosabb harci eszközét a sárkányok testesítik meg a történetben. A mitikus lényekről körülbelül egy évszázadig mindenki azt hitte, hogy kihaltak, ám Daenerys Targaryen egy különös tűzvészt túlélve bukkan rá három sárkánytojásra, és ezután szinte csodával határos módon válik a „sárkányok anyjává".

Crom Cruach a sárkányformájú kelta bálványisten. A sárkányok teljesen mást szimbolizáltak a távol-keleti, valamint a nyugati kultúrkörbenForrás: Pinterest

Az egybeesés nem véletlen, hiszen a Targaryen-ház tagjairól köztudott, hogy ügyes sárkánylovasokként is képesek helyt állni.

A történelemben azonban a sárkányokat vagy a jó, vagy pedig a gonosz megtestesítőjeként aposztrofálták.

 

Kínai sárkányábrázolás. A kínai mitológiában a sárkány többnyire a szerencsét, a jólétet és a hosszú életet szimbolizáltaForrás: Medium

Nem véletlen, hogy a sárkányok már évezredek óta a kínai mitológia és folklór legnagyobb jelentőségű természetfeletti lényei. Úgy tartják, hogy a kínai sárkány három fő, és kilenc alfajban fordul elő, és hatalmas teremtő erővel rendelkezik.

Trónok harcaForrás: IndieWire

Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak azonban rettegtek tőlük, míg a zsidó-keresztény időkben a sárkányok magát a bűnt testesítették meg.

Tízezer évvel ezelőtt tűnt el az óriásfarkas

A sorozat kezdetén a Stark gyerekek egy nőstény óriásfarkas tetemére bukkannak, és magukhoz veszik annak árván maradt kölykeit.

Trónok harcaForrás: Wikia

Minden családtagnak jut egy-egy állat, amelyek felnőve a Starkok védelmezőivé és hűséges társaivá válnak.

Az óriásfarkas, vagy más nevén a förtelmes kutya a pleisztocén során élt Észak-Amerika területén, 

majd az utolsó jégkorszak végével tűnt el, mintegy tízezer évvel ezelőtt.

A pleisztocén óriásfarkas fosszilis csontvázaForrás: Wikimedia Commons

Ez volt a Földön valaha élt legnagyobb ismert kutyaféléje,

bár kinézete a mai szürkefarkaséhoz lehetett hasonló, de annál sokkal robosztusabb volt a testfelépítése.

Félelmetes látványt nyújthatott a pleisztocén időszakban élt óriásfarkas, amely számos fantasy és horrorsztori szerzőjét megihletteForrás: Pinterest

Erőteljes állkapcsa, hatalmas agyarszerű fogai, és az emiatt eléggé deformálódott fejformája miatt nevezik förtelmes farkasnak is, hiszen a maga korában meglehetősen rémisztő látványt nyújthatott.