Amőbában rejtőzik a rettegett gyilkos kór

2018.08.29. 10:43

Megfejtették a kolerabaktérium titkát: fő ellensége, az amőba elleni védekezésként annak belsejében bújik meg, így él túl nedves környezetben.

Noha a kolerabaktérium (Vibrio cholerae) nem okoz olyan nagy összhalálozással járó járványokat, amilyent a pestis vagy a himlő okozott, eddigi története folyamán már sok millió embert megölt ez az akut hasmenést és kiszáradást okozó betegség.

Magyarországon is volt kolerajárvány

A kolera az indiai szubkontinensről származik. Bár már a Kr.e. 400-ban is feljegyezték a pusztítását, igazi elterjedése a 19. századra tehető. Ekkor tört ki a Gangesz deltájában lévő rezervoárjából, és terjedt el szinte az egész világon.

Az ezt követő hat járványban milliók haltak meg világszerte.

Kolera járvány Párizsban, 1832.Forrás: AFP

A jelenleg tartó (hetedik) járvány 1961-ben kezdődött Dél-Ázsiában, 1971-ben érte el Afrikát és 1991-ben Amerikát. A kolera most már sok országban endemikus.

Magyarországon az 1831-32-es járvány, amely félmillió megbetegedést és 250 ezer halálesetet okozott, parasztlázadáshoz, úgynevezett kolerafelkeléshez vezetett. Hazánkban az utolsó nagy járvány 1872-ben tört ki és két évig tombolt.

Az ellenségében bújik el a baktérium

A kolerát okozó baktérium fő terjesztője a szennyezett víz. A vízben azonban a kolera kórokozójának, a Vibrio cholerae baktériumnak meg kell magát védenie a falánk amőbákkal szemben.

A Lausanne-i Egyetem munkatársa, Melanie Blokesch vezette kutatócsoport vizsgálatai szerint a baktérium megszállja az amőbát. Belényomul, elrejtőzik egyik sejtszervecskéjében, ahol nem tudja az amőba felemészteni, és ott szaporodni kezd.

A Vibrio cholerae nevű baktériumForrás: AFP

A tudósok azonosították azokat a molekuláris mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a baktérium számára, hogy az amőba úgynevezett ozmoregulációs szervecskéjében rejtekhelyet alakítson ki magának. Ennek a sejtszervecskének az a feladata, hogy a belső nyomást egyensúlyba hozza a külső víznyomással.

A kutatók arra is rájöttek, hogyan tud a Vibrio cholerae az általa megszállt amőbából ismét kitörni: különböző felszabaduló enzimek, valamint ostora segítségével.

A kórokozónak ezek a tulajdonságai nagy jelentőséggel bírnak az emberek megfertőzésénél is, ezért a fertőzőképesség fontos faktorai. A szakértők feltételezése szerint a vizes élettér egyfajta kiképzőterület a baktérium számára.

A francia Le Petit Journal 1912. december 1-i címlapján a a halált hozó kolerát ábrázoló illusztráció láthatóForrás: Wikipedia

Az eredmények, amelyekről a tudósok a Nature Communications című szaklapban számoltak be, arra utalnak, hogy az amőbákhoz hasonló ellenségekhez való alkalmazkodás abban is szerepet játszott, hogy a Vibrio cholera egy emberek számára is veszélyes patogénné váljon.