Egyre több halálos katasztrófákat okozó emberi beavatkozás

This photograph taken on July 26, 2018 shows search and rescue volunteers carrying the body of miner after a landslide at a jade mining area in Hpakant, in Myanmar's Kachin state. The bodies of 23 victims of a landslide in Myanmar's northern jade mining area have been recovered, an official confirmed on July 30, 2018, after a days-long search hampered by heavy monsoon rains. Rescuers are still looking for a further four victims, many of whom belong to the small ethnic Rawang minority in the remote area of Kachin state, the heart of the country’s notoriously shadowy multibillion-dollar jade industry. / AFP PHOTO / ZAU RING HPRA

Az emberi tevékenységhez – például bányászathoz, erdőirtáshoz – köthető, halálos áldozatot is követelő földcsuszamlások egyre gyakoribbak lettek 2004 és 2016 között.

A fenti időszakban világszerte

több mint 50 ezer ember lelte halálát földcsuszamlás következtében

– állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói. A csoport 4800-nál több halálos kimenetelű földcsuszamlás adatait dolgozta fel, s ennek során kiderült, hogy az áttekintett 13 éves periódus alatt megszaporodtak az emberi tevékenységhez kapcsolható katasztrófák. A kutatás eredményeit az Európai Földtudományi Egyesület folyóiratában, a Natural Hazards and Earth System Sciencesben adták közre.

A 2004 és 2016 között történt halálos kimenetelű földcsuszamlások közül több mint 700 viseli magán az ember beavatkozásának nyomait. A legtöbb eset hátterében építkezés, legális és illegális bányászati tevékenység, illetve a hegyi erdők termőföldszerzés céljából végzett szabályozatlan kivágása állt.

Nyilván tisztában voltunk vele, hogy az emberek fokozódó nyomást gyakorolnak a környezetükre, mégis meglepő volt ennyire világos tendenciát találni az adatokban arra nézve, hogy az építkezések, illegális bányászat és tarvágások okozta földcsuszamlások száma világszerte növekedett a 2004 és 2016 közötti időszakban

– nyilatkozta Melanie Froude, a Sheffieldi Egyetem földrajzi tanszékének posztdoktori kutatója és a közlemény vezető szerzője.

Egy bánya okozta mianmari földcsuszamlás áldozatainak mentése Forrás: AFP/Zau Ring Hpra

Bár a trend az egész bolygóra vonatkozik, Ázsiát érinti a legsúlyosabban a jelenség. „Az emberi aktivitás okozta végzetes földcsuszamlások gyakorisága szerinti besorolásban a lista élén álló 10 ország mindegyike ázsiai” – ismertette Froude. A listavezető India, ahol az összes minősített esemény 20 százaléka történt. Egyúttal India az az ország, ahol az ember kiváltotta halálos kimenetelű földcsuszamlások száma a legmeredekebben nőtt; utána Pakisztán, Mianmar és a Fülöp-szigetek következnek.

Dave Petley, a Sheffieldi Egyetem tanára és az egyetem kutatásért és innovációért felelős alelnöke azután kezdte el gyűjteni a végzetes földcsuszamlásokkal kapcsolatos adatokat, hogy felismerte: a természeti katasztrófákat rögzítő adatbázisok rendszerint „jelentősen alábecsülik a földcsuszamlások hatásának mértékét”. Jóllehet a földrengések és viharok csakugyan több halálos áldozatot követelnek, a földcsuszamlások is tekintélyes számú halálesetért felelnek.

A kutatók mintegy 4800 olyan végzetes kimenetelű, 2004 és 2016 között történt földcsuszamlás körülményeit elemezték, amelyek bizonyíthatóan nem földrengés nyomán következtek be.

Ezek a földcsuszamlások összesen körülbelül 56 ezer halálos áldozatot követeltek. Az áttekintettek közül a legtragikusabb a 2013 júniusában az indiai Kedarnathot sújtó földcsuszamlás volt, amely önmagában 5000 áldozatot szedett. Ezt a katasztrófát történetesen az extrém időjárási körülmények okozták: az esőzések áradásokat és masszív sárfolyamokat indítottak el, amelyek a hegyvidéki területen több ezer vallási zarándokot ejtettek foglyul.

Indiai földcsuszamlás Forrás: NurPhoto/Caisii Mao/NurPhoto/Caisii Mao

Petley 2004 óta fáradhatatlanul gyűjti a végzetes földcsuszamlásokról szóló híradásokat az angol nyelvű online médiából. A hírek valóságtartalmát ellenőrzendő, Petley – majd később a hozzá csatlakozó Froude, aki valamennyi földcsuszamlásról szóló hírnek utánajárt – a médiában közölteket összevetette a rendelkezésre álló kormányzati és segélyszervezetek által kiadott kommünikékkel, illetve tudományos tanulmányokkal, és szükség esetén személyesen is utánaérdeklődtek a részleteknek. A földcsuszamlások olyan alapvető adatait, mint a helyszínük, az okaik és a hatásaik, betáplálták az általuk létrehozott Global Fatal Landslide Database (halálos kimenetelű földcsuszamlások globális adatbázisa) rendszerébe.

„A jelentések összegyűjtése és adatbázisba rendezése nyomán kirajzolódik előttünk, hol tesznek a földcsuszamlások a legnagyobb kárt, mi okozza őket, és mutatkoznak-e időbeli trendek a végzetes földcsuszamlások előfordulásában – részletezte Petley. – Az adatbázis tehát áttekintést nyújt a földcsuszamlások társadalomra gyakorolt hatásáról.”

Az adatbázisban szereplő földcsuszamlások 75 százaléka Ázsiában történt; emellett a leginkább érintett területek Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken és Kelet-Afrikában találhatók. Európán belül a legtöbb végzetes földcsuszamlás az Alpokban fordult elő.

A korábbi kutatásokkal összhangban Petley és Froude azt találták, hogy az adatbázis eseményeinek 79 százalékát az esőzés váltotta ki. A legtöbb földcsuszamlást az északi féltekei nyár hozza, amikor a leggyakoribbak a ciklonok, hurrikánok és tájfunok, és amikor a monszun heves esőket szállít Ázsia több területére. Tanulmányukban kiemelik, hogy rendszerint azok a földcsuszamlások követelnek halálos áldozatot, amelyek településeken, utak mentén, vagy valamilyen értékes természeti forrást tartalmazó területen történnek. Gyakoribbak továbbá a végzetes földcsuszamlások a szegény országokban, és azon belül is nagyobb arányban érintik a szegényebb rétegeket.

A Himalája hegyvidéki régióiban, különösen Nepálban és Indiában a végzetes földcsuszamlások közül sokat a vidéki területeken végzett útépítések váltottak ki, míg Kínában ezek a katasztrófák inkább városi építkezések nyomán következtek be. „Az, hogy ennyire gyakoriak ezek között a körülmények között a földcsuszamlások, arra utal, hogy a munkásokat és a lakosságot védő óvintézkedések elégtelenek, vagy nincsenek kellőképpen betartva. Az útépítések esetében különösen nehéz a biztonsági szempontok figyelembe vétele, ha a teljes útlezárás gazdaságilag nem kivitelezhető, mert a lehetséges kerülő útvonalak több száz kilométeres kitérőt jelentenének” – érzékeltette a probléma súlyát Froude.

Akadályelhárítás egy földcsuszamlás után Forrás: AFP/Manjunath Kiran

A hegyoldali erdők tarvágása okozta földcsuszamlások elsősorban olyan vidéki területeken járnak végzetes kimenetellel, ahol sok ember illegálisan gyűjt építőanyagot a lejtők talajából. „Nem egyszer akadtunk olyan beszámolókra, hogy a meginduló föld gyerekeket temetett maga alá, akik éppen a nepáli vallási ünnepek alkalmából, a házak díszítése céljából gyűjtöttek színes agyagot a hegyoldalról. Életeket menthet ezeknek a közösségeknek a tájékoztatása arról, miként tudnák ezt a gyakorlatot biztonságosabban űzni” – tette hozzá a kutatónő.

„A mérnöki tervezést, az oktatást, és a szabálykövetésre sarkalló felügyelő szervezeteket érintő átfogó szabályozással az építkezések, bányászati tevékenység és fakivágás okozta földcsuszamlások teljes egészében megelőzhetők lehetnének” – hangsúlyozta végül Froude, Petley pedig erre rímelve így foglalta össze mondandójuk lényegét: „Tanulmányunk arra mutat rá, hogy erőfeszítéseinket világszinten a megelőzhető földcsuszamlásos balesetekre kell összpontosítanunk.”