SZÍVDERÍTŐ Egy meglepő tényező növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát

An old woman peeps through the slats of a venetian blind, looking sad and worried. She could be concerned about security, a lonely shut-in or even have Alzheimers Disease.

A genetikai okokon kívül van néhány más tényező is, amely erős kapcsolatban van az Alzheimer-kór és más agyi elváltozások kialakulásával. A szívbetegségekkel ellentétben, amelyeket olyan életmódbeli tényezők befolyásolnak, mint az étkezés, a testmozgás és a dohányzás, a tudomány még nem igen dokumentált túl sok olyan kockázati tényezőt, amely az agyat hajlamosabbá teheti a demenciára – bár vannak olyan elképzelések, hogy a fizikai aktivitás és a logikai játékok segíthetnek elkerülni a kognitív leépülést.

A Rush Memory Klinika Rush Alzheimer Betegség központ orvos igazgatója, dr. Zoe Arvanitakis kutatócsoportja most publikált egy tanulmányt a Neurolgy című folyóiratban arról, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a magas vérnyomás ennek a betegségcsoportnak az egyik lehetséges kockázati tényezője.

A korábbi kutatások is a demencia, ezen belül az Alzheimer-kór miatt kialakuló demencia egyik lehetséges kockázati tényezőjének tartották a magas vérnyomást, de alig volt olyan kutatás, amely azt vizsgálta volna, hogy miként hat a magas vérnyomás – különösen az időskori magas vérnyomás – az agyszövetre. A mostani kutatásban dr. Arvanitakis és kollégái 1 300 idős, 59-102 év közötti személynek vizsgálták a vérnyomását, és követték nyomon egészen a halálukig, a kutatási időszakban személyenként átlagosan 8 évig mérték a vizsgálati alanyok vérnyomását. Az elhunyt személyek agyát megvizsgálták, hogy kimutassák, volt-e az agyukban lézió, illetve az Alzheimer-betegségre utaló nyom, amely az amyloid nevű fehérje lerakódásában, illetve a tau fehérjét tartalmazó, haldokló és elpusztult idegszálakból kialakult csomókban figyelhető meg.

Forrás: AFP/Sebastien Bozon

Az Amerikai Szív Társaság Szerint az ideális vérnyomás 120/80 Hgmm vagy az alatt kell legyen. A kutatás időtartama alatt az átlagvérnyomás 134/71 Hgmm volt, ami a magas vérnyomást megelőző állapotnak minősül.

A kutatásban részt vevő magas vérnyomású személyeknek jellemzően több agyi léziója volt, amelyet agyi infarktusnak is neveznek, ezek olyan agyszöveti területek, amelyek elveszítették a vérellátásukat.

Ezek az infarktusok stroke-ot is okozhatnak, de akár észrevétlenek is maradhatnak. A magasabb vérnyomású személyeknek több tau rostja volt, ám ez nem mutatott szignifikáns eltérést a másik Alzheimer-jellemzőtől, az amyloid plakkoktól. Tény, hogy a szisztolés érték (a vérnyomás magasabb értéke) megnövekedése 134 Hgmm-ről 147 Hgmm-re egy vagy több agyi infarktus kialakulásának 46 százalékos kockázatnövekedésével jár együtt.

„Véleményünk szerint biológiailag lehetséges, hogy a jó vérnyomásértéktől való eltérés az élet során később agyi infarktust okozhat, és a szakirodalom szerint a magas vérnyomás kapcsolatban van a stroke kialakulásával" – mondja dr. Arvanitakis. A kutató szerint a vizsgálat nem mutatta ki egyértelműen, hogy a magas vérnyomás okozza az agyi léziót, ennek bizonyítására további kutatások kellenek.

Ez a vizsgálat további bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a vérnyomás az egyik olyan tényező, amely hozzájárul az agy öregedési folyamatához, amely magában foglalja a léziók kialakulását is, amelyek olyan betegségeket fémjelezhetnek, mint például az Alzheimer-kór.

Dr. Arvanitakis és kutatócsoportja azt tervezi, hogy folytatja a megfigyelt betegek adatainak elemzését, hogy jobban megértsék, miként hat a magas vérnyomás az agyra – például azt is szeretnék megfigyelni, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a megfigyelési időszak alatt csökkent a vérnyomása, csökkent-e az agyi infarktus kialakulásának kockázata. (Érdekes módon, akiknek szélsőségesen esett a vérnyomása a megfigyelési időszak alatt, nagyobb esélye volt újabb agyi infarktus kialakulására, amit valószínűleg az magyaráz, hogy ezt az eltérést más, súlyos egészségügyi probléma okozta.)

Forrás: Getty Images/Don Bayley/Rapideye

A kutatásban részt vevő személyek nagy része szedett valamilyen gyógyszert a vérnyomása rendben tartására, de a kutatók megfigyelték, hogy a magasabb vérnyomásértékek, még akkor is, ha ezek nem voltak kiugróan magasak, több agyi lézióval jártak együtt. „Mi most nem a kiugróan magas vérnyomással rendelkező személyekről beszélünk" – mondja a kutató. „Teljesen átlagos vérnyomásértékekről van szó, amelyek mégis károsíthatják az agyat."

Addig, amíg további kutatásokat nem végeznek, dr. Arvanitakis szerint ezek az eredmények arra ösztönözhetik az embereket, hogy

a helyes vérnyomásérték beállítása nemcsak a szívnek hasznos, hanem az agy egészségére is jó hatással van.

Sok-sok tényező fontos az agy egészsége szempontjából, és az agy megbetegedésének elkerülése szempontjából" – mondja a kutató – „ezért minden tényezőre egyformán kell figyelnünk, hogy a lehető legegészségesebbek legyünk, amikor az idős korba lépünk."