Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?

Részlet az esztergomi bazilika Mária mennybevitelét ábrázoló főoltár képéről, a mi a maga kategóriájában a világ legnagyobb festménye

Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele című festményének az eredetivel mindenben megegyező, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedő különlegessége hazai legjeinknek.

Rudnay bíboros Vatikánt álmodott az esztergomi Várhegyre

Ha betérünk az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyházba, vagy közismert nevén az esztergomi bazilikába - hazánk legnagyobb templomába -, a 71 méter magasra nyúló kupola látványa mellett elsősorban a főoltár mögötti monumentális festmény ragadja meg a tekintetünket.

Részlet az esztergomi bazilika Mária mennybevitelét ábrázoló főoltár képéről, a mi a maga kategóriájában a világ legnagyobb festménye Forrás: Picasa 3.0

Rudnay Sándor esztergomi érsek és bíboros hercegprímás, amikor 1819-ben hivatalba lépett,

elhatározta, hogy visszaadja érseki székhelyének régi fényét,

és Szent István egykori bazilikájának helyén megteremti a Magyar Siont.

Rudnay Sándor bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek Forrás: Wikimedia Commons

Rudnay bíboros grandiózus álma a vatikáni Szent Péter bazilikával vetekedő hatalmas, az egész Várhegyet betakaró épületegyüttes felépítése volt.

Mint a Vatikán. Így nézett volna ki az esztergomi Várhegy beépítése, Rudnay érsek grandiózus elképzelése sszerint Forrás: Wikimedia Commons

A terv a maga teljes monumentalitásában azonban nem valósulhatott meg.

A magyarok szemében I.Ferenc császár és király abszolutizmusa szimbolizálta a zsarnokságot. A császár nem nézte jó szemmel, hogy magyar földön épüljön fel a birodalom legnagyobb székesegyháza Forrás: Wikimedia Commons

Ezt egyrészt a pénzhiány okozta, másrészt viszont politikai okokból hiúsult meg a terv kivitelezése,

mivel a bécsi Habsburg-udvar egyáltalán nem nézte jó szemmel, hogy a birodalom legnagyobb temploma a „rebellis magyarok" földjén épüljön fel.

Ferenc József jelen volt, Liszt Ferenc vezényelt

Mégis, 1831-re elkészült az óegyiptomi stílusú altemplom, valamint felhúzták a főfalakat is. A monumentális altemplomról a magyar nyelvújítás óriása, Kazinczy Ferenc ekként emlékezett meg:

Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja..."

Kazinczy Ferenc portréja Forrás: Wikimedia Commons/Fj Mol

1838-ban, az addigi építésvezető, Packh János tragikus halála miatt a magyar klasszicista építészet legnagyobb mesterét, Hild Józsefet bízták meg a munkálatok folytatásával.

Hild József volt a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakja (Rotációs fametszet 1861-ből) Forrás: Wikimedia Commons

Az építkezés egyik különlegességének számított a török időkben elpusztult középkori bazilika egyetlen épségben fennmaradt részének, Bakócz Tamás bíboros-érsek 1507-ben emelt vörös márvány kápolnájának – a legszebb korai reneszánsz műemlékünknek – a szétbontása, és az új székesegyházba történt beépítése.

Az 1507-ben épült reneszánsz Bakócz-kápolna az esztergomi bazilikában Forrás: Wikimedia Commons

A monumentális bazilikát még a munkálatok befejezése előtt,1856. augusztus 31-én Scitovszky János bíboros hercegprímás szentelte fel Ferenc József jelenlétében.

Scitovszky János bíboros-hercegprímás, esztergomi érdek Forrás: Wikimedia Commons

Liszt Ferenc erre az alkalomra komponálta az Esztergomi misét,

amit ő maga vezényelt a felszentelési ünnepségen.

A bazilika felszentelésére komponálta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amit a világhírű zeneszerző saját maga vezényelt az ünnepi szertartáson Forrás: Wikimedia Commons

Az építkezés befejezése azonban már Scitovszky bíboros utódjára, SimorJános hercegprímás-érsekre várt.

Ez a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe

A bazilika felszentelésére,1856-ra készült el a főoltár hatalmas oltárképe, amelynek megfestésére még korábban Michelangelo Girgoletti velencei festőművész kapott megbízást azzal a meghagyással,

hogy Tiziano Frariban lévő Mária mennybevitelét ábrázoló képét másolja le,

jelentősen felnagyítva az itáliai reneszánsz mester festményét.

A bazilika főoltára, hátterében a hatalmas oltárképpel Forrás: Picasa 3.0

Az eltérő arányok miatt a képen több kompozíciós változtatást is végre kellett hajtani, amit végül a velencei művész sikerrel megoldott.

Michelangelo Grigoletti, a monumentális oltárkép megfestője Forrás: Picasa

A méretek miatt a festmény elkészítéséhez egyedi, külön vásznat szőttek., A Mária mennybevitelét ábrázoló 13,5 méteres magas, valamint 6,6 méter széles főoltárkép

1856-tól a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képének számít.

Az esztergomi bazilika főoltárképe Forrás: Origo

E nemzetközileg is unikumnak számító leg mellett az esztergomi bazilika számos további hazai rekorddal is rendelkezik.

A kupola teteje az altemplom szintjétől mérve kereken 100 méter magas, és ezzel a mérettel az esztergomi bazilika számít jelenleg hazánk legmagasabb épületének.

Az esztergomi bazilika hazánk legnagyobb temploma, és legmagasabb épülete Forrás: Fotothaler

5 660 négyzetméteres alapterületével, 118 méteres hosszával és 49 méteres szélességével a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert székesegyház Magyarország legnagyobb temploma, 17 méter vastag falai pedig egész Közép-Európa legvastagabb falrendszerének számítanak.