Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
A fizika egyik nagy kérdésére keresik a választ
A neutrínók talán a legrejtélyesebb részecskék: mindenütt jelen vannak, de csak keveset tudnak róluk - írták a keddi bejelentést idézve hírügynökségek, hozzátéve, hogy tudósok egy nemzetközi csoportja a Deep Underground Neutrino Experiment (DUNE) kísérlet révén
több információt akar szerezni a neutrínókról.
Az eredményektől pedig azt várják, hogy választ kapnak a fizika egyik nagy kérdésére.
A szakemberek mérföldkőhöz értek a DUNE-projektben: a két prototípus egyike először mutatott ki részecskenyomokat. A kocka alakú prototípus akkora, mint egy háromemeletes ház.
A detektor, amely majd az amerikai Fermilabban épül meg, húszszor nagyobb lesz nála. Ez az első alkalom, hogy a CERN anyagilag támogatja egy egyesült államokbeli részecskefizikai projekt infrastrukturális és detektorfejlesztését - emlékeztetett a szervezet.
Nyolcszáz tonna argon mínusz 184 fokon
A CERN két év alatt építette meg a szóban forgó prototípust, majd további nyolc hétbe telt, mire az óriási kockát feltöltötték 800 tonna folyékony argonnal,
amelyet mínusz 184 Celsius-fokon kell tartani.
A neutrínók argon-atommagokkal ütköznek benne, ennek során töltött részecskék jönnek létre.
Ezek a részecskék ionizációs nyomokat hagynak hátra, amelyeket a legmodernebb mérési technikával figyelnek meg,
majd ez alapján vonnak le következtetéseket a neutrínók tulajdonságairól. A másik prototípus, és egy tervezett második detektor más technológián alapul majd.
Az egész DUNE-kísérlet számára nagy siker az első részecskenyomokat látni"
- idézte a kísérlet vezetőjét, Stefan Soldner-Remboldot, a Manchesteri Egyetem munkatársát a CERN közleménye.
Az antianyag hiánya még mindig rejtély a fizikusok számára
"Az eredmények szép példát jelentenek arra, mi mindent lehet elérni laboratóriumok együttműködése által" - egészítette ki Fabiola Gianotti, a CERN igazgatója.
A Dune projekt nemcsak a neutrínókra, hanem azok antirészecskéire is összpontosít,
ami által az anyag és az antianyag közötti különbségekről akarnak többet megtudni.
Ezek a jelenleg ismeretlen különbségek az anyag és az antianyag viselkedésében rávilágíthatnak arra, hogy miért van a világegyetemben szinte csak anyag,
mikor az ősrobbanásban egyforma mennyiségben keletkezhettek.
Az antianyag hiánya rejtély a fizikusok számára. A CERN nagy hadronütköztetőjében (LHC) működő kísérletek közül több is foglalkozik ezzel.
(Forrás: MTI)