Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

A Pristine 221.8781+9.7844 idős koráról atmoszférája árulkodott. Nem sokkal az ősrobbanást követően az univerzum tele volt hidrogénnel és héliummal, de kevés lítiumot is tartalmazott, nehézfémeket ugyanakkor nem, mivel utóbbiak később, a csillagok belsejében jöttek létre.

Mintha tűt találtunk volna a szénakazalban! Na, jó, talán kicsit túloztam, mindenesetre rengeteg csillagot vizsgálnunk kellett"

– nyilatkozta az Origónak Carlos Allende, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) egyik kutatója. A szakértő elmondta, hogy a felfedezés kulcsát a CFHT (Canada France Hawaii Telescope) távcső jelentette, egészen pontosan annak keskenysávú szűrőjével tanulmányozták a csillag színképvonalait.

A sötétebb, erősebb vonalak olyan elemek bőségére utaltak volna, mint például a szén, a kalcium és a vas. Az eredmények alapján azonban a vonalak nagyon gyengének bizonyultak, tehát nehéz elemeket csak elhanyagolhatóan kis mennyiségben lehetett megfigyelni.

Allende szerint ez az információ utalt az égitest „vénségére".

A Pristine 221.8781+9.7844 Földünktől 12 000 fényévre, a Tejútrendszer külső peremvidékén (úgynevezett halóban) helyezkedik el.

Az égitest nagy valószínűséggel egy második generációs csillag. Nagyon öreg, de nem az elsőszülöttek közé tartozik, mert – még ha minimálisan is – de tartalmaz nehezebb elemeket"

– mondta Allende.

A Pristine 221.8781+9.7844 azokból az anyagokból állt össze, amiket a korai szupernóva-robbanások szórtak szét Forrás: Gabriel Pérez, SMM (IAC).

A kutató szerint csupán néhány olyan csillagot ismernek a tudósok, amikben megközelítőleg ilyen kis mennyiségben vannak jelen nehéz fémek, így a galaxis kialakulásának megértéséhez további hasonló típusú égitesteket kell felfedeznie a csillagászoknak.

Az egyik kritikus kérdés, hogy találunk-e majd olyan csillagokat, amikben még ennél is kevesebb nehézfém van"

– vázolta fel a jövőbeli kutatási célokat Allende.

A publikáció a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szakfolyóiratban jelent meg.