Lassan, de biztosan emelkedik az átlagéletkor

2018.10.13. 17:00

Bár számos európai ország igen tisztességes ellátást nyújt a polgárainak az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint, az Európai Unió mégis egyre több egészségügyi problémával szembesül. A Brüsszelben tartott Európai Városok és Régiók hete rendezvénysorozaton az európai egészségügy kihívásai és reformjai kapcsán elhangzott: a várható élettartam majdnem négy évvel emelkedett.

A svájciak élnek a legtovább

Az európaiak ma tovább élhetnek, mint valaha. Legalábbis a Brüsszelben most bemutatott statisztikák ezt mutatják.

A várható élettartam Európában Svájcban a legmagasabbForrás: pexels.com


Ha visszamennénk 2002-be, akkor azt látnánk, hogy egy uniós állampolgár átlagosan 77,7 évig élet, ami 2016-ra 81 évre emelkedett" – mondta Irene Norstedt, az Innovatív és Személyre szabott Orvoslás Egészségügyi Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. – „Ez azt bizonyítja, hogy a várható élettartam majdnem négy évvel emelkedett."
Európában a várható élettartam listáját 82,3 évvel Svájc vezeti, a képzeletbeli dobogó második fokán Monaco áll 82,2 évvel, míg a harmadik Olaszország 81,9 évvel.

Az egészséges életmóddal növelhető a várható élettartamForrás: pexels.com

A legrosszabbul az Ukrajnában élők jártak, ahol mindössze átlagosan 68,5 évig élnek az emberek.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a javuló tendenciában jelentős szerepet játszanak az Európai Strukturális és Befektetési Alapok (ESIF), amelyek pénzügyi támogatást nyújtanak az egészségügyi projektekhez.

A zöldségekben és gyümölcsökben gazdag életmód is meghosszabbítja a várható élettartamotForrás: pexels.com

Ezek segítségével javulhat az egész Európai Unióban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint elősegíti az egészségügyi reformokat.

A skandináv országoknak kevesebb az egészségügyi problémája

A 2014-2020-as uniós költségvetésben az egészségügyet érintő beruházások segítségével 41,7 millió ember számára lesznek elérhetőek a javuló egészségügyi szolgáltatások.

A legfontosabb feladat az egészségügyben az egyenlőtlenségek megszűntetéseForrás: pexels.com


A rendelkezésünkre álló adatok azt sugallják, hogy Európa a többi kontinenssel szemben is jól teljesíthet az egészségügyi ágazatban" – hangzott el a tanácskozáson. – „Addig azonban még mindig sok a teendőnk azért, hogy javítsuk az európai egészségügyi ellátást a kitűzött, 2030-as határidő előtt."

A rendszeres testmozgás is más és más hangsúlyt kap az egyes uniós országokbanForrás: pexels.com


Az elsődleges feladat az egyenlőtlenségek megszüntetése, amelyek a különböző uniós régiókban tapasztalhatók. Az Egészségügyi Világszervezet jelentéseiből világosan látszik: a skandináv és a nyugat-európai országokban élőknek jóval kevesebb egészségügyi problémája van, mint azoknak, akik Európa keleti részén laknak.

Romániában és Máltán hal meg a legtöbb csecsemő

Az Európai Városok és Régiók hetének idei egészségügyi találkozóján fontos témaként jelent meg a csecsemőhalandóság kérdése.

A csecsemőhalandóság az egyik legfontosabb mutató a jelentésekbenForrás: pexels.com


Az egyes országokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a csecsemőhalandóság mértéke néhol jelentős eltérést mutat" – mondták a szakemberek Brüsszelben. – „Az Európai Unió területén 2016-ban átlagosan 3,6 haláleset jutott ezer születésre."
A Finnországban születő babák halálozási rátája például jóval alacsonyabb, mint az írországi csecsemőknek. Előbbiben 1,9 haláleset, utóbbiban viszont már 3,3 jut minden ezer születésre.

Minden ezer élve születésre 3,6 csecsemőhalál jut EurópábanForrás: pexels.com

A legmagasabb csecsemőhalálozási arányú országoknak Romániát és Máltát jelölte meg a jelentés. Ez pedig az egyik legszembetűnőbb példája az Európa különböző részein tapasztalható, az emberek egészségi állapotában megmutatkozó egyenlőtlenségeknek.

Kanyaró és rubeola járvány fenyeget

Az európai egészségügynek emellett szembesülnie kell az oltások körüli anomáliákkal, amelyek most, a kanyaró és a rubeola járvány kitörése miatt kerültek újra a figyelem középpontjába.

Az oltások hiánya mérhetetlen problémákat okozhatForrás: pexels.com

Idén és a tavalyi évben több mint 14 ezer megbetegedést diagnosztizáltak, főként Romániából, Olaszországból, Görögországból és Németországból. A kanyaróval fertőzöttek 87 százaléka nem rendelkezett megelőző oltásokkal.
Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős európai biztos ezért arra szólította fel az egészségügyi szakemberek közösségét, hogy „legyenek egészségügyi nagykövetek", akik példát mutatnak.

Egyre több a kórosan elhízott uniós lakos

Az éghajlatváltozással kapcsolatban az egészségügyi megelőzésről az egészségfejlesztés irányába tolódott a hangsúly.

Megfelelő eszközökkel megelőzhetőek a betegségekForrás: pexels.com

Egyre fontosabbá válik az egészségesebb életmódra való nevelés, az elhízás növekvő jelenségének visszaszorítása, valamint az egészségfejlesztéshez kapcsolódó, megfelelő információk és eszközök terjesztése. Utóbbiakkal a jövőbeni betegségek is megelőzhetők.
Megdöbbentő, de úgymond új életre kelt a kóros elhízás jelensége és újra felütötte a fejét a kanyaró" – hangsúlyozta Vytenis Andriukaitis – „Csupán 12 évünk van az Európai Unió következő, nagyszabású egészségügyi vizsgálatáig, amelyet 2030-ra terveztünk.

Több eszközzel is felveszik a harcot az elhízás ellenForrás: pexels.com

"Az Európai Bizottság az egészségügyi szervezetekkel és szakemberekkel karöltve keményen dolgozik, hogy új reformokat és megoldásokat találjanak ahhoz, hogy javítani tudják az egészségügy helyzetét mindenki számára."