Drónok, zsúfolt légtér, lézervakítás - veszélyek a levegőben
A HungaroControl repülésirányító központja. A technikának folyamatos lépést kell tartania a növekvő igényekkel
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A légi közlekedés az elmúlt évtizedekben soha nem látott minőségi – és ami különösen fontos –, robbanásszerű mennyiségi fejlődésnek indult. Szemben az 1950-es 60-as évekbeli „hőskorral”, a polgári repülés ma már nem valamiféle különleges kalandnak, hanem az utazások hétköznapi eszközének számít. Emiatt azonban évről-évre egyre több kondenzcsík keresztezi az égboltot, új kihívások elé állítva a repülésbiztonság garantálásának egyik legfontosabb szervezetét, a légi irányítást. A hazai légi irányítás fellegvárának számító HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Szepessy Kornél exkluzívan nyilatkozott az Origónak a legújabb kihívásokról, beavatva olvasóinkat a légi irányítás zárt és misztikus világába is.
Amennyire látványos és sokak által csodált tevékenység az utasszállító gépek pilótái, a hajózók munkája, a „kulisszák mögött” rejtőző légi irányítók feladatai ehhez képest sokkal kevésbé ismertek a nagyközönség előtt. Pedig a repülésbiztonság nagyon nagy része e „láthatatlan légión” múlik. Mit is jelent tehát a légi irányítás, és melyek azok a legfontosabb feladatok, amiket ellát?
A légi navigációs feladatok ellátása az 1944-ben aláírt chicagói egyezmény alapján nemzeti hatáskörbe tartozó tevékenység. Ennek megfelelően a HungaroControl Zrt. száz százalékig állami tulajdonban álló, de költségvetési támogatás nélkül működő szervezet.
A légiforgalmi irányítás munkája az úgynevezett ellenőrzött légtérre terjed ki – a 10 ezer és 66 ezer láb közötti magasságot, illetve az irányított repülőterek földig érő légterét tekintjük ellenőrzött légtérnek –, amit a hazai államhatárokon belül a HungaroControl ellenőriz a polgári légi forgalomban. (Megjegyzés: A repülésben lábban adják meg a magasságot – egy láb 31 cm –, ennek megfelelően az ellenőrzött légtér egyezményes határai a budapesti repülőtér légterén kívül 3000, illetve 20 000 méter magasság között húzódnak.)
A légi irányítók az ellenőrzött légtérben dolgoznak.
Az egyik legfontosabb feladatuk, hogy az azonos repülési magasságon haladó gépek közötti minimális vízszintes elkülönítéskén 5 mérföld, az eltérő magasságban repülő gépek között pedig az ugyancsak minimumként előírt 1000 láb (300 méter) függőleges elkülönítést biztosíták, a légtérben adott időben tartózkodó összes gép között. (Megjegyzés: a repülésben a távolságot tengerészeti mérföldben – Nautical Miles, NM – adják meg. Egy tengeri mérföld kereken 1,85 kilométer.)
Kicsit szemléletesebben, képzeljünk el a levegőben egy öt mérföld (9,25 kilométer) átmérőjű, és 1000 láb (300 méter) magas hengert, középpontjában a repülőgéppel.
A légi irányítóknak arról kell gondoskodniuk, hogy ezek a „hengerek” sohase metsszék egymást.
A hazai légi irányítókat munkájukban – mindenfajta túlzás nélkül – valóban első osztályú és minden szempontból világszínvonalú technika szolgálja ki.
A HungaroControl technikáját a francia Thales szolgáltatja, amit a hazai szakembereink javaslatait figyelembe véve fejlesztettek ki, illetve fejlesztenek tovább.
Mekkora létszámmal látja el a HungaroControl a magyar légtér felügyeletét és az irányítási feladatokat? Ez ugyanis 24 órás tevékenység a javából, ami ráadásul az év minden napján biztosítandó, tehát a légi irányítás számára nincsen munkaszüneti nap vagy ünnepnap, a feladatokat ugyanúgy el kell látni éjszaka és hajnalban, mint karácsonykor vagy éppen húsvét ünnepén.
Ez valóban így van.
Jelenleg 180 aktív, szakszolgálati engedéllyel rendelkező irányítónk van,
közülük 105-en a magas légteret, a többiek az úgynevezett aproach (megközelítési) légteret és a toronyirányítást végzik.
Közismert, hogy évről-évre jelentősen növekszik a légi forgalom, ami nyilván a hazai légteret és a légi irányítás munkáját is érinti. Mennyire tapasztalható a szezonalitás a légi közlekedésben, azaz vannak-e olyan kiemelkedő csúcspontok, amikor különösen zsúfolt a légtér?
A kérdésre válaszolva elmondhatom, hogy a forgalom durván szezonális. Éves szinten a július-augusztus az egyik legkiemelkedőbb csúcs, heti szinten pedig a szombati nap. Egyébként ez a fajta szezonalitás még napi szinten is jelentkezik, az éjszaka aránylag szellős,
és néhány délutáni órában tetőzik a csúcs, amikor a forgalom az átlag tíz-tizenkétszeresére ugrik fel.
A vezénylésekben pedig ezt is figyelembe kell venni, mert bármilyen erős forgalmi helyzetben is képeseknek kell lennünk az összes irányítási feladat magas színvonalú ellátására.
Egyébként 2014 júliusa után,
amikor Ukrajna légterében lelőtték a Malaysia Airlines egyik utasszállítóját,
az ukrán légteret az „unsafe”, azaz a nem biztonságos kategóriába sorolták át.
Ez többek között azt jelenti, hogy az ukrán légtéren keresztülhaladó hosszú járatú gépek biztosítási díjai jelentősen megemelkedtek, ami miatt ezeknek a járatoknak a struktúrájában olcsóbbá vált elkerülni Ukrajnát.
Emiatt 2014. második felétől a magyar légtér forgalma szinte egyik pillanatról a másikra 20 százalékkal megnövekedett.
De az ukrajnai helyzettől függetlenül, minden évben pár százalékkal emelkedik a forgalom, és ez már egy régebbi tendenciának számít.
2017-ben a 3-4% körüli prognózissal szemben például több mint 9 százalékkal nőtt a forgalom, idén októberben pedig már elértük a 10 százalékos növekedést,
ami abszolút rekordnak számít.
Idén fog először megtörténni – most már biztosra mondhatom –, hogy átlépjük az egymilliós járatszámot a budapesti induló, érkező, a magyar és a koszovói légtérben áthaladó és a magyar alacsony légtérben közlekedő légi járműveket illetően.
Mit jelent közelebbről, a számok nyelvén például az idei évben tapasztalt jelentős forgalomnövekedés?
Nos, idén októberben az előző év hasonló adataival összevetve,
egész pontosan 11,2 %-os növekedést regisztráltunk, ami összesen 85 992 légi járműnek felel meg.
Az átrepülő forgalom először lépte át a 70 ezres légi jármű számot, ennyi gép négy éve, még az augusztusi csúcsidőben volt a magyar légtérben.
Talán érdemes megemlíteni, hogy a hazai növekedés pont a háromszorosa az európai átlagnak,
amit a közép-kelet-európai forgalomnövekedés is indukál, például a Lengyelországból kiinduló, magyar légtéren áthaladó forgalom 30%-kal növekedett.
A Budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérnek (BUD) a 2017-es év hasonló adatait alapul véve 11,3%-al emelkedett a forgalma, túllépve a tízezres számot, de a nem ellenőrzött, vagyis a kisgépes légtér forgalma is növekedett.
Ha jól tudom, a HungaroControl nemcsak polgári, hanem katonai irányítási feladatokat is ellát, 2014-től pedig már külföldi légtérben is dolgozik. Hallhatnánk erről valamit bővebben?
A magyar légtér a rendszerváltás óta alapvetően polgári, amiben viszont a katonai gépek közlekedését is biztosítani kell,
és ezt a feladatot ugyancsak a HungaroControl látja el,
a katonai gépek ország feletti átrepülését irányítva. 2012-ben született meg az a döntés, hogy a NATO Magyarország és a HungaroControl bevonásával irányítja a koszovói légteret.
A koszovói légtér 2014. április 4-én nyílt meg ismét, és azóta látjuk el gyakorlatban a KFOR számára az irányítási feladatokat.
Ez a megbízás a munkánk nagyon magas szintű szakmai elismerése volt,
hiszen egy nem szomszédos ország polgári magas légterét kell kontrollálnunk, ami egyfajta szakmai bravúrnak számít. A feladat ellátásához Szerbiától, illetve Makedóniától is vásárlunk rádió és radarkapacitást, és tökéletesen működik a rendszer.
A NATO részéről öt évre szólt az eredeti megbízásunk. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete annyira elégedett a munkánkkal, hogy idén október 5én eldőlt - 2019. április 4, a megállapodás lejárata után -
további határozatlan időre meghosszabbították a köztünk fennálló szerződést.
A NATO felelős igazgatója személyesen fejezte ki elismerését az eddig végzett színvonalas munkánkért.
Úgy tudom, hogy a HungaroControl nevéhez több, a légi irányítással kapcsolatos innováció, úttörő jellegű kezdeményezés is fűződik. Hallhatnánk ezekről valamit?
2015 februárjában vezettük be a szabad útvonalhasználatot az átrepülő gépek számára, méghozzá 0-tól 24 óráig, és a teljes magas légtérre kiterjedően. Ezt az aránylag új és rendkívül rugalmas lehetőséget az eddigi visszajelzések alapján a légitársaságok igen nagyra értékelik, sőt, a példa ragadósnak bizonyult.
A szabad útvonalhasználatnak köszönhetően az átrepülésekkel a légitársaságok összesen évi 9 millió dollárt takarítanak meg, és amit különösen fontosnak tartok,
hogy összességében ez az intézkedés mintegy évi 48 millió kilogrammal csökkentette a légtérbe kerülő szén-dioxid-kibocsátást.
Ez a rendszer annyira sikeresnek bizonyult, hogy idén megkaptuk érte a dubai Airport Show innovációs díját is.
A jelentősen megnövekedett feladatok ellátása nyilván a technika folyamatos fejlesztését igényli, ami igen magas költségekkel jár, és említette, hogy a HungaroControl hiába állami cég, nem kap költségvetési támogatást.
A fejlesztésekhez sikeresen tudjuk igénybe venni az európai uniós támogatásokat. Nemrég a távirányítású tornyok továbbfejlesztéséhez sikerült egy 10 millió eurós pályázati támogatást elnyernünk, ez a HungaroControl valaha volt legnagyobb uniós támogatása.
Innovációs támogató tevékenységet nyújtottunk többek között a dubai reptérnek,
akiknek egy kényszerhelyzeti torony koncepcióját készítettük el, de a szingapúri nemzetközi repülőtérnek is dolgozunk.
Vannak-e úgynevezett tiltott légterek az országban, és mit jelent ez közelebbről?
A légi forgalom számára egyetlen abszolút tilalmi hely a paksi atomerőmű körül behatárolt biztonsági légtér. Természetesen vannak az országban katonai légterek.
A polgári és a katonai irányítás közötti kooperáció nagyon jó és igen rugalmas,
ami azt jelenti, hogy a katonai légterek – nyilván a katonai célú használat elsőbbségének figyelembe vételével és a katonai használaton kívüli időszakban– nyithatók és igénybe vehetők a polgári forgalom számára is.
Nem egyszer hallani a hírekben, hogy Kecskemétről magasba emelkedtek a Gripenek, egy-egy, az ország légterébe azonosítás, illetve az irányítással való kapcsolatfelvétel nélkül beérkezett légi jármű elfogására. Ezekkel a „néma” gépekkel a légi irányítás próbálja meg elsőként felvenni a kapcsolatot. Mi a protokoll, ha egy gép nem válaszol az irányítás kapcsolatfelvételi kísérleteire?
Egy ilyen esemény általában úgy kezdődik, hogy valamelyik szomszédos légi irányítás, az osztrák, a szlovák vagy a román kollégák jelzik a légiforgalmi irányítóink felé, hogy rádiózás nélküli gép közelít a magyar határhoz. Amikor az irányító "átveszi" a rádiócsendben haladó gépet, egy-két percig kísérletezik a kapcsolatfelvétellel.
Ha ez nem jár sikerrel, az erre előírt – nem nyilvános – csatornákon a szükséges információkkal együtt elküldi a riasztást az illetékes honvédelmi egységnek,
ahol a további intézkedésekről döntenek.
Annak ellenére, hogy a több résztvevős döntési folyamat igen alapos, nagyon gyorsan lezajlik az ilyen típusú riasztási eljárás.
Még abban az esetben is, ha a légi jármű nagy magasságon, illetve nagy sebességgel érkezik az ország légterébe, nincs esélye, hogy ellenőrzés nélkül elhagyja azt,
mert a magasba emelt vadászgépkötelék perceken belül elfogja az addig hallgatásba burkolózó gépet.
A tapasztalat szerint, a rádiózás nélkül haladó gép közelében hirtelen felbukkanó vadászgépek bejelentkezése és látványa általában azonnal „megoldja” a figyelmetlen személyzet technikai problémáját.
Ha már a híreknél járunk, arról is egyre gyakrabban hallani, hogy lézerrel vakítják el a futópálya felé süllyedő utasszállító gépek pilótáit. Mit lehet tudni ezekről a repülésbiztonságot súlyosan veszélyeztető esetekről?
A lézeres zavarások egyéni, és felelőtlen akciók. A leggyakrabban kézi lézerrel zavarják meg a gépek pilótáit. Ez egy valóban igen veszélyes és az utóbbi időben elharapódzott jelenség. Sajnos, egyre több jelzést kapunk az ilyenfajta zavarásokról.
Az elkövetőket – akik nem tudatos, ártó szándékú, hanem felelőtlen emberek lehetnek – csak nagyon ritkán sikerül tetten érni.
E káros és veszélyes jelenség visszaszorításához a magáncélú lézertartás jogi szabályozására lenne szükség.
A légtér új jelenségei közé tartoznak az egyre jobban elterjedő drónok is, amelyekkel kapcsolatban éppen ma zajlott le egy konferencia Budapesten. Milyen kihívást, illetve új feladatokat jelent, és milyen szabályozást igényel a drónok egyre szélesebb körű terjedése?
Éppen a múlt héten történt egy olyan esemény, amikor két leszálló gép pilótái is drónt jelentettek rendkívül veszélyes, 60 méteres közelségből.
A drónok térhódítása természetes folyamat, de a példaként említett eset rávilágít arra, hogy
a restriktív szabályozás miatt olyan légtérben is felbukkannak és repkednek a drónok, ahol pedig nem kellene.
A kérdés komoly, amivel komolyan is kell foglalkoznunk. Mértékadó prognózisok szerint 2020-ra összességében nyolcmillióra növekedhet az üzemben tartott drónok száma.
Az elemzések szerint a világ vezető államai az elkövetkező években – 2025-ig – mintegy 60 milliárd dollárt fektetnek a dróntechnológia fejlesztésébe.
Úgy kalkulálunk, hogy 2025-ben napi szinten átlagban 27 ezer drónrepülés várható Magyarországon.
Összehasonlításként: Európában jelenleg napi átlagban 30 ezer hagyományos polgári repülésről beszélhetünk. Egy vadonatúj, megszületőben lévő iparág kibontakozásának lehetünk a szemtanúi.
2025-re a drónalapú szolgáltatások értéke elérheti a 127 milliárd dollárt. Becslések szerint 2025-re az éves drónrepülések globális száma már a 10 milliós határt fogja súrolni.
A drónipar megjelenése és robbanásszerű fejlődése elengedhetetlenné teszi az ezzel kapcsolatos igényeket kiszolgáló, ám ugyanakkor a biztonságot is garantáló új és adekvát szabályozás megalkotását. Hogyan látja, mik lennének a legfontosabb feladatok, és drónügyben milyen szerepet vállalt a HungaroControl?
Nemcsak a nagyobb légijárműveket, hanem a drónokat is meg kell védeni egymástól.
A HungaroControl ezt felismerve létrehozta az UTM (UAV Traffic Management) Innovation Hub-ot, azaz Tudásközpontot,
amelynek többek között a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, a hazai és regionális felhasználói igények figyelemmel kísérése, dedikált UTM kutatás-fejlesztés, valamint technológia- és rendszerfejlesztés, továbbá egy önálló portál kialakítása és üzemeltetése, illetve a megfelelő információáramlás biztosítása lesz a legfontosabb célja.
Elvitathatatlan, hogy új és adekvát drónszabályozásra van szükség.
Jelenleg a drónfelhasználóknak eseti légtérigényt kell benyújtaniuk a hatósághoz, még jóval a tényleges felhasználási időpont előtt. A mostani keretek között a légtérhasználati engedély kiadása pedig akár a 30 napot is igénybe vehet.
Ez a fajta szabályozás már nem életszerű, mert jelentősen meghaladja a hatóság erőforrás-lehetőségeit,
ugyanakkor roppant nehézkes, ami pedig nem éppen a drónhasználók jogkövető magatartását ösztönzi.
A jelenlegi körülmények között az illegális drónrepülés gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, mert technikailag nem lehet felderíteni, ez pedig már jelentősen veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát.
Az adekvát drónszabályozással a szabálykövetést kellene ösztönözni,
rugalmas, ám a biztonságot maximálisan szem előtt tartó keretek kidolgozásával. Mivel a tervezett UTM-feladatokat a HungaroControl lenne legalkalmasabb ellátni, társaságunk aktívan részt vesz az adekvát, életszerű, ugyanakkor biztonságos keretek megteremtésében.
origo.hu
Most jött a hír: Putyinnak lett igaza
borsonline.hu
Szakítottak Schobert Norbiék
metropol.hu
Házasság első látásra: máris szerelmes Hilda?
mandiner.hu
Puzsér: Azzal, hogy blokád alá vették a NatCon-t, csak azt igazolták, hogy retteg tőlük a brüsszeli elit (Videó)
metropol.hu
Most jött! Zuglói iskolából tűnt el Marsalkó Lilla
vg.hu
Forradalmat és leárazási hullámot indít az Ikea – de a magyarok nem biztos, hogy örülhetnek
borsonline.hu
Marics Peti elárulta, mit gondol Valkusz Milán RTL-es átigazolásáról
mindmegette.hu
Itt a vége: Széll Tamás szomorú bejelentésére senki sem számított
she.life.hu
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
videa.hu
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
origo.hu
Miley Cyrust brutálisan összeverték egy női vécében
origo.hu
