Nem a dinoszauruszok voltak hajdan az egyetlen óriások

2018.11.23. 14:36

Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszak végén - számoltak be a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelynek eredményeit Lengyelországban feltárt fosszíliákra alapozták.

Elefántméretű emlőszerű őshüllők

A négy lábon járó Lisowicia bojani maradványainak felfedezése nem csupán azt bizonyítja, hogy hajdanán

nem a dinoszauruszok voltak az egyedüli óriások a szárazföldön,

hanem azt is, hogy az emlősszerű dicynodonták, amelyek közé a Lisowicia is tartozott, nem annyira régen haltak ki, mint azt a kutatók eddig gondolták.

Bebizonyosodott, hogy nem csak a dinoszauruszok nőttek óriásiraForrás: Pinterest

A szakemberek a Lisowicia bojani több egyedétől származó csaknem 100 csontmaradványt tártak fel a lengyelországi Lisowicénél.

Az értékes maradványokat a lengyelországi Lisowicia triász kori rétegeiben fedezték felForrás: Phys.org

A végtagcsontokon végzett vizsgálatok szerint a Lisowicia csontjai az emlősökéhez és dinoszauruszokéhoz hasonló gyorsasággal növekedett.

Olyan csőre volt az óriásnak, mint a teknősöknek

A svédországi Uppsalai Egyetem paleontológusa, Grzegorz Niedzwiedzki a mai Európa területén feltárt legmeglepőbb triászi leletnek nevezte a fosszíliákat. A Lisowicia bojani korának legnagyobb olyan ismert szárazföldi állata volt,

amely nem a dinoszauruszok közé tartozott.

 

A Lisowicia bojani rekonstrukciója, és méret összehasonlítása a mai elefánt méretévelForrás: Science

Testhossza nagyjából 4,5 méter, magassága 2,6 méter volt és 9 tonnát nyomott.

Az egyedüli hasonló méretű teremtmények a négy lábon járó, hosszú nyakú, növényevő szauropoda dinoszauruszok korai képviselői voltak akkoriban.

A Lisowicia bojani feltárt fosszíliái és rekonstrukciójaForrás: Science

"A Lisowicia koponyája és állkapcsa nagyon különleges volt: fogakkal nem rendelkezett és a szájához egy szarucsőr csatlakozott, mint a teknősöknek és csőrös dinoszauruszoknak" - mondta Niedzwiedzki, hozzátéve, hogy azt nem tudni, az állatnak volt-e agyara, mint néhány rokonának.

Triász kor végi elkeseredett versengés

A triász időszak volt a dinoszauruszok hajnala, amelyet a jura, majd a kréta időszak követett. Az első dinoszauruszok nagyjából 230 millió évvel ezelőtt jelentek meg.

A hatalmas szuperkontinens, a Pángea 230 millió éve, a triász-időszakbanForrás: Origo

Legkorábbi képviselőik kisebbek voltak, egészen eltörpültek az olyan félelmetes szárazföldi ragadozó hüllők mellett, mint a rauisuchiák és a phytosauriák."

A Dycinodoidák emlősszerű őshüllők voltak, amelyek a triász végén haltak kiForrás: The Mercury

A késő triász időszak nem csupán a dinoszauruszok felemelkedésének kora volt,

hanem az is, amikor az utolsó dicynodonták versenyre keltek a dinoszauruszokkal.

Az emlősszerű őshüllők a most megtalált fosszíliák tanúsága szerint jóval később haltak ki az eddig feltételezetteknélForrás: Science

Az evolúciós versenyből végül a dinoszauruszok kerültek ki győztesen"

- mondta Tomasz Sulej, a Lengyel Tudományos Akadémia paleobiológiai intézetének munkatársa.

Később pusztultak ki, mint ahogy eddig vélték

A hüllő- és emlősszerű sajátosságokkal is rendelkező dicynodonták különféle termetű növényevők voltak. Évmilliókkal azelőtt jelentek meg, hogy az első emlősök kifejlődtek a triász időszak végén.

A Lisowicia bojani néhány csontfosszíliájaForrás: Science

A triász időszak közepétől a dicynodonták voltak a domináns szárazföldi növényevők, és a kutatók egészen mostanáig úgy vélték, még az előtt kipusztultak, hogy a dinoszauruszok váltak a szárazföld uraivá.

(Forrás: MTI/Science)

KAPCSOLÓDÓ CIKK