Hétezer éves kutat találtak a régészek Tiszakürtnél

2018.11.27. 18:39

A Tiszakürt határában folyó régészeti ásatások során találták meg a páratlan leletet, a 7 ezer éves kút maradványait. A szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti osztályának vezetője azt mondta: az elmúlt egy évben lényegében folyamatosan dolgoztak, és nemcsak Tiszakürtnél, hanem több helyen is folytak ásatások Szolnok környékén. A több ezer éves kúton kívül nagyon sok, egyedülálló leletet találtak. Az Origo stábjának dr. Tárnoki Judit megmutatta a régészek műhelyét, ahol restaurálják ezeket a több száz, sőt, több ezer éves tárgyakat.

Arról már korábban láthattak egy videót az Origón, hogyan dolgoznak a régészek a szolnoki vár feltárásán – nagyon érdekes és rendkívül ritka leletek kerültek elő a belvárosi ásatáson. Az ott talált, több száz éves tárgyak, edények, cserepek a szolnoki múzeumba kerülnek, ahol restaurálják azokat.
Dr. Tárnoki Judit, a Damjanich János Múzeum régészeti osztályának vezetője mutatta meg a múzeum helyiségét, ahol a tárgyakon dolgoznak a munkatársak.

Damjanich János Múzeum, Szolnok - restaurálásfotó: Talán Csaba


„Amikor a földből előkerülnek a tárgyak, akkor még nem mutatnak sehogy – lényegében cserepeket, fémdarabokat, kisebb-nagyobb tárgyakat találunk. Azokat ide hozzuk a múzeumba, ahol hosszadalmas restaurálási folyamat következik. Például, ha cserepeket találunk, azokat egyenként, óvatosan megtisztítják a kollégák, és darabról darabra próbálják összerakni, akár csak egy puzzle-t. Ha hiányos az edény, ha hiányzik egy-egy kisebb darab, azt ki kell egészíteni. Ha pedig teljesen elkészült, kiállításokon állítjuk ki" – mondta Tárnoki Judit.

Dr. Tárnoki Judit, a szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti osztályvezetőjefotó: Talán Csaba


A restaurátorműhely izgalmas hely – éppen az egyik kolléga a szolnoki vár ásatásán talált pénzérméket vizsgálta, amikor ott jártunk. Akkor derült ki éppen, hogy az egyik pénz hamis érme – több száz éve hamisította valaki.

Egy több száz éves pénzérme - a szolnoki vár ásatása során talált leletfotó: Talán Csaba

De az asztalon egykori fegyverek maradványai is láthatók voltak.

A szolnoki Damjanich János Múzeum régésze restaurálás közbenfotó: Talán Csaba


Szolnokon az elmúlt egy évben rengeteg, nagyon egyedi és különleges régészeti lelet került elő. Lényegében egy éve megállás nélkül dolgoznak a városban és a környékén, és amíg le nem esik a hó, nem tudják abbahagyni a munkát.

A szolnoki Damjanich János Múzeumban ezek a leletek még restaurálásra várnakfotó: Talán Csaba


„A legfontosabb természetesen a szolnoki vár régészeti feltárása. Ez különleges munka, ugyanis régóta tudjuk, hogy hol volt a szolnoki vár területe – rengeteg ábrázolás maradt fenn, és mindenki megemlítette, aki valaha is foglalkozott Szolnok történelmével -, de soha nem volt még ásatás a területen. Ez az első régészeti munka" – hangsúlyozta Dr. Tárnoki Judit.
„Persze, amikor valamilyen vezetéket fektettek le azon a területen, akkor kerültek már elő különböző leletek, és a 60-as, 70-es években a múzeum akkori igazgatója többször gyűjtött a vár területén leletet, amikor ott építkezések zajlottak, de ezek nem hivatalos régészeti ásatások voltak. Hiteles, jól megfigyelt és dokumentált kutatómunka most zajlik először Kertész Róbert kollégám vezetésével."

Ezeket a pénzérméket is a szolnoki vár ásatásán találtákfotó: Talán Csaba


Ezen az ásatáson kívül egy másik területen is komoly munka folyik. Már a múlt ősszel elkezdték az ásatásokat a szolnoki ipari parkban.

„Ez egy megelőző feltárás, amely azt jelenti, hogy mielőtt ott felépül egy új gyár vagy üzem, mi régészeti ásatásokat tartunk. Ezt a beruházó egyébként finanszírozza" – emelte ki a régészeti osztály vezetője.

fotó: Talán Csaba

Egy Árpád-kori települést tártak fel a helyszínen. Még télen is dolgoztak, ugyanis sietniük kellett a munkával. Lényegében a gyár épült, és ők a munkagépek előtt haladva folytatták a feltárást.
„Különösen érdekes volt ez a munka, ugyanis hatalmas, mintegy 3 hektárnyi területet tártunk fel, és kizárólag Árpád-kori leleteket – egy komplett falut találtunk. Földbe mélyesztett, kőkemencés épületekre bukkantunk, amelyeket négyszögletes formára ásott karámok vettek körbe – vagyis egy-egy gazdaság határát is meg tudtuk állapítani az ásatás során. Azért is különleges és nagyon érdekes ez a feltárás, mert kőkemencéket találtunk az épületekben, amely egyáltalán nem volt általános akkoriban. Ezenkívül a házak között találtunk egy kőtemplomot. Sajnos, ez a pici kápolna elpusztult valamikor az Árpád-korban, és az összes kövét elvitték, a környékbeliek széthordták a köveket, és csak az alapozó árok nyoma maradt meg. Itt, az alföldön nincs kő, éppen ezért nagyon ritka az Árpád-kori kőből készült épületlelet" – emelte ki dr. Tárnoki Judit.

Azt is elmondta, hogy az ásatással párhuzamosan - ugyanazon a helyen - fémkeresés is zajlott, és ennek során egy bronzharang darabjai is előkerültek. Lényegében ebből sejtették, hogy templom vagy kápolna is lehet majd a feltárt településen. A harang teljesen biztosan 11.-12. századi – emelte ki a régészeti osztály vezetője. Ráadásul – ahogy mondta – ez a falu nem volt átlagos település. Ezt onnan tudják, mert előkerült egy fémből készült könyvkapocs is.
„Valószínűleg Biblia-kapocs lehetett. Egy ekkora településen más könyv nem nagyon fordult elő abban az időben, csak a Biblia. Az is nyilván a templom vagy a kápolna tulajdonát képezte. A könyv elpusztult, a kapocs megmaradt."
Egy másik helyszínen, az épülő M44-es út nyomvonalán is megelőző feltárásokat végeztek Tiszakürt határában, ahol egy egyedülálló leletre bukkantak.

Régészek dolgoznak Tiszakürt mellettforrás: Damjanich János Múzeum - Szolnok


„Azon a területen nagyon nagy erővel zajlik az M44-es építése. Tavaly is egész évben dolgoztunk ott. Erre az évre már csak egy lelőhely maradt, a Tiszakürt határában lévő terület. Itt egy újkőkori település részlete került elő. Csak a nyomvonalát sikerült feltárnunk, de találtunk egy hihetetlenül érdekes leletet. Valószínűleg több mint 7 ezer évvel ezelőtt, időszámításunk előtt 5,5 ezer környékén lakhattak a környéken. Találtunk épületrészeket, agyagkitermelő gödröket, de ami a legfontosabb leletünk, az egy kút. A szögletesre ásott kút a talaj vízszintje alá volt mélyítve. Teljesen úgy nézett egyébként ki, mint amilyet 100 évvel ezelőtt is készítettek a parasztgazdaságok. Fával volt kibélelve ez a több ezer éves kút, és az volt a hihetetlenül nagy szerencse, hogy megmaradt ez a fabélés. Bár a mi éghajlatunkon nemhogy 7 ezer, de 100 évig sem maradnak meg a fából készült tárgyak, itt azért konzerválódhatott, mert négy méter mélyen volt, nedves, vizes, homokos talaj vette körül – ez a környezet pedig megőrizte a famaradványokat."

Így nézett ki, amikor megtalálták a hétezer éves kút maradványaitForrás: Damjanich János Múzeum - Szolnok


Ilyen korai kútmaradvány még nem került elő korábban Magyarországon – hangsúlyozta Tárnoki Judit. Egészen addig, amíg ők fel nem tárták ezt a ritka leletet. Aztán néhány hét elteltével egy másik régészcsoport is talált egy több ezer éves kutat.

Ez már a 7 ezer éves kút maradványa a régészeti osztályvezető kezében.fotó: Talán Csaba


„Mellettünk, éppen a régészeti határunkon túl egy másik csoport dolgozott, és ők is kiástak egy több ezer éves kutat. Valószínű, hogy ez a két település valamilyen módon összekapcsolódott egymással. Az biztos, hogy egy időben lakták ezeket a falvakat – csaknem 7 ezer évvel ezelőtt."

Ezek a fadarabok a 7 ezer éves kút maradványaifotó: Talán Csaba


A régészeti osztály vezetője arról is beszélt, hogy például az ipari parkoknál vagy az utak építését megelőző ásatások esetében is csak ott kutatnak, ahol majd az építkezés lesz. Mellette, vagy körülötte, távolabb már nem.

Így találták meg a 7 ezer éves kutatForrás: Damjanich János Múzeum - Szolnok


„Nem lenne jó, ha mindent feltárnának, hiszen akkor mit csinálnának a régészek 100 vagy 200 év múlva? Természetesen, akkor már olyan technikák lesznek a régészetben is, amelyeket ma el sem tudunk képzelni. Jó lenne, ha azokkal a modern, új eszközökkel hitelesíteni tudnák a mi eredményeinket. Ehhez pedig az szükséges, hogy maradjon a földben is valami, amit megtalálhatnak" – emelte ki a szolnoki múzeum régészeti osztályának vezetője.