Magyarok tesztelték az első európai marsjárót

2018.11.28. 18:31

A földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre az MTA szakemberei az ExoMars programban, amelynek keretében októberben tesztelték az űrexpedíció marsjáróját Dél-Spanyolországban.

A legfőbb cél megválaszolni a marsi életesélyeket

Az európai marsjáró tesztelésén Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa vett részt Dél-Spanyolországban - tájékoztatta az MTA szerdán az MTI-t. A közlemény szerint az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban startoló ExoMars rover nevű űreszköze 2 méter mélyre képes lefúrni a felszín alá.

A Jezero-kráter deltája, amelyet kijelöltek a Mars-szonda leszállóhelyénekForrás: Origo

Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire.

Nagyjából ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le, így ott változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt. 

Magyarország a földi analógiák tesztjében vesz részt

A beszámoló szerint október végén majdnem két héten keresztül a dél-spanyolországi Tabernas-sivatag kopár vidékén végeztek újabb földi kísérleteket.

Az ExoMars rovereForrás: ESA-PRODUCTION AOES medialab/ESA-AOES medialab/Aoes Medialab M.Thiebaut

A mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, azok viszonyát jellemezni, ezek az adatok később nagyban segíthetik a Marson kapott mérési eredmények értelmezését.

Porvihar a MarsonForrás: News Nation

Magyarország a programban a földi analógiák - vagyis a marsihoz sok tekintetben hasonló körülmények - vizsgálata, valamint laboratóriumi mérések révén vesz részt.

A 2018-ra tervezett ExoMars küldetés marsjárója – az akkori tervek alapján készített makett 2010-ben Berlinben az ILA repülési és űrrepülési kiállításonForrás: The European Space Agency

Ezek keretében különböző teóriákat elemeznek, miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy például egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot, esetleg gleccserek avagy szél szállította törmeléket fúr meg.

Magyar műszert is magával visz a Mars-szonda

A programban magyar oldalról kutatók, mérnökök és diákok vesznek részt Kereszturi Ákos vezetésével.

Kereszturi Ákos, bolygókutató, az MTA CSFK tudományos főmunkatársafotó:Talán Csaba

Az elméleti munka az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászai Intézetben, a kapcsolódó labormérések pedig a Földtani és Geokémiai, illetve a Földrajztudományi Intézetben történnek.

Fontos része a magyar közreműködésnek egy speciális furatlyukfal-térképező műszer elkészítése,

amelynek képességeit és működését földi laborok mellett korábban a Szahara marokkói részén, illetve az Atacama-sivatagban is tesztelték. A csapatmunka eredménye révén javaslatok születnek az ExoMars terepi munkájának tervezése, optimalizálása és utólagos értelmezése számára - olvasható a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK