Kilencezer éves kőmaszkot találtak Ciszjordánia déli részén, Hebronnál - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Kőszerszámokkal faraghatták ki az őskori kőálarcot

Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakértői szerint a kőszerszámokkal gondosan kidolgozott, emberi arcot mintázó maszkot kultikus szertartáshoz használhatták az újkőkorszakban élő emberek.

Hebroni vidékForrás: Daily Sabah

A Pné Hever telepes falu mellett talált kőálarc széleibe négy lyukat véstek,

valószínűleg azért, hogy ezeknek a segítségével rögzítsék az ember fejére.

A most megtalált rendkívül ritka neolitikumi kőmaszkForrás: UPI

Az IAA műkincsrablás elleni egységének információja vezetett el az eredetileg a hebroni-hegyekben fellelt ritka tárgy megszerzéséhez, a leletet a régészek a neolitikum második szakaszára, kilencezer évvel ezelőttire datálták.

Még fogakat is véstek a kőből készített maszkra

A mészkőből készült szimmetrikus arcot különös gonddal formázták meg, szemet, orrot mintáztak, sőt fogakat is véstek rá.

Valószínűleg kultikus célra használták a kőből faragott álarcotForrás: The Times of Israel

A kőmaszkokat a mezőgazdasági forradalom idejéhez kötik, amely a vadászattól és a gyűjtögetéstől az ősi mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez és a növénytermesztéshez vezetett el.

Újkőkori településForrás: Origo

Ehhez az átmenethez a társadalmi struktúra változása és a rituális-vallásos szertartások erőteljes növekedése társult.

Ennek az időszaknak a kultikus leletei közé tartoznak többek között az ember formájú szobrok, a vésett-mintázott koponyák és faragott kőmaszkok is.

Nagyon ritkák az ehhez hasonló neolit leletek

Ekkoriban az ősök kultuszát gyakorolták, és a házak padlózata alá temették az elődök koponyáját. Az emberi arcot mintázó kőmaszkot is rituális szertartásnál használhatták. Az IAA hangsúlyozta, hogy

eddig tizenöt hasonló maszk került elő az egész világon,

de csupán kettőnek ismerik pontosan eredeti helyét, ahol megtalálták őket.

A kőmaszk korát 9000 évesre becsülikForrás: Wikimedia Commons

A többit ráadásul magángyűjteményekben őrzik, ami erősen megnehezíti a tudósok hozzáférését,

kutatásukat. Az Izraelben most bemutatott maszk jelentősége főként a lelőhely pontos ismeretében, a régészeti környezet tanulmányozásának lehetőségében rejlik.

(Forrás: MTI/Ynet)