Az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg itt a lábukat

A pleisztocén időszakban felgyorsult a hominidák evolúciója

Az eddig véltnél több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése a Csinghaj-tibeti-fennsíkon egy új kutatás eredményei szerint.

Hatalmas áttörést jelent a felfedezés

Az ember ősei először mintegy 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a fennsíkon - állapították meg a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) tudósai.

A Csand Hsziao-ling és Kang Hszing, az akadémia munkatársai által vezetett kutatás Nvia Devu, a világ legrégebbi és legmagasabban fekvő kőkorszaki régészeti helyszínének vizsgálatán alapult

- írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a csaknem 5000 méterrel a tengerszint felett lévő fennsíkon Forrás: Photononstop/ /Jacques Beauchamp

A régészeti helyszín felfedezése hatalmas áttörés a Csinghaj-tibeti-fennsík emberek általi birtokbavételének és fejlődésének megértésében, valamint a történelem előtti emberek vándorlásának és változásainak megértésében.

A felfedezés hatvanévnyi munka betetőzése, amelynek során a szakértők az emberi jelenlét legkorábbi bizonyítékát keresték.

A fennsík a bolygó harmadik legritkábban lakott régiója

A nagy tengerszint feletti magasság, a légköri hypoxia, vagyis oxigénhiányos állapot,

az egész évben jellemző alacsony hőmérséklet és a kis mennyiségű csapadék különösen sok kihívást kínáló környezetté teszi a fennsíkot az ember számára.

Régészeti bizonyítékok szerint ez volt a Homo sapiens által utolsóként meghódított területek egyike. Ma a Csinghaj-tibeti-fennsík a bolygó harmadik legritkábban lakott régiója.

A Nwya Devu régészeti lelőhelye a tibeti fennsíkon Forrás: New Scientist

A Nwya Devu őskőkorszaki helyszín bizonyítja, hogy az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a csaknem 5000 méterrel a tengerszint felett lévő fennsíkon.

Ez a Tibetben felfedezett első őskőkori helyszín, ahol olyan érintetlen kőzetrétegek találhatók, amelyek alapján meghatározható a helyszín kora. Emellett kőeszközöket és eltemetett emberi maradványokat is rejt.

A Nwya Devuból származó történelem előtti kulturális leletek fontos régészeti bizonyítékai a korai, anatómiailag és viselkedési szempontból modern ember túlélési stratégiáinak. Hozzájárulhatnak a kelet és nyugat közötti paleolitikum kori kölcsönhatások és cserék elemzéséhez is. A tudósok eredményeiket a Science tudományos lapban mutatták be.