2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész

2018.12.16. 15:03

Csillagászat, űrkutatás

Február: a NASA által a Plútó kutatására 2006-ban indított New Horizons űrszonda a Földtől eddig legtávolabb készített felvételeket, 6,12 milliárd kilométerre örökítette meg a Naprendszer peremén található Kuiper-öv két objektumát.

Április: egy gigantikus méretű csillaghalmaz születését figyelték meg a Földtől mintegy 12,4 milliárd fényévnyire. E protohalmaz (lazán kötött galaktikus torlódás) fénye akkor indult el a Föld felé, amikor a 13,8 milliárd évesre becsült univerzum még csak 1,5 milliárd éves volt.

Az ESO rendkívül érzékeny GRAVITY nevű műszere újabb bizonyítékkal támasztotta alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk rejtőzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak ki az eseményhorizont közelében húzódó körpályán. Ez az első alkalom, hogy a soha vissza nem térés fekete lyukat körülvevő határához ilyen közel észlelték anyag jelenlétét. Ez továbbá az eddigi legrészletesebb megfigyelés egy fekete lyuk közvetlen közelében mozgó anyagrólForrás: ESO/Gravity Consortium/L. Calçada

Május: ausztrál csillagászok az univerzum leggyorsabban növekvő fekete lyukát fedezték fel 12 milliárd fényévnyire, amely kétnaponta a Napénak megfelelő tömeget nyel el.

Május: egy nemzetközi kutatócsoport szerint a 2015 BZ509 jelű, három kilométer átmérőjű kisbolygó egy másik bolygórendszerből származik: mintegy 4,5 milliárd éve érkezett a Naprendszerbe, s a többi égitesttel ellenkező irányban kering a Nap körül.

Június: a NASA bejelentette, hogy a Curiosity Mars-járó szerves vegyületekre és metánra bukkant, ami azt jelenti: a Marson valaha adottak lehettek a feltételek kezdetleges életformák kialakulásához.

július: Amerikai tudósok 12 újabb holdat fedeztek fel a Jupiter körül, az óriásbolygó égi kísérőinek száma ezzel 79-re emelkedett.

Az IceCube neutrínódetektor valódi képen alapuló művészi ábrázolásaForrás: IceCube/NSF

Július: az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondájának adatait elemezve első alkalommal találtak folyékony vizet a Marson. A húsz kilométer átmérőjű, vélhetően sós vizű tó a bolygó déli sarki jégsapkája alatt található.

Július: az Antarktiszon működő IceCube obszervatórium először határozta meg a neutrínók egyik keletkezési helyét. A részecskék űrbéli útját visszakövetve jutottak el egy 3,7 milliárd fényévnyire található hatalmas elliptikus galaxishoz (blazár), belsejében egy gyorsan forgó fekete lyukkal.

Július: amerikai csillagászok megtalálták a Tejútrendszer rég elveszett „testvérét”, amelyet a szomszédos Androméda galaxis kétmilliárd éve összezsugorított és felfalt. Ennek bizonyítéka egy szinte láthatatlan haló (idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmazó térség), egy csillagáramlat és a különálló, összetett törpegalaxis, az M32.

Augusztus: az indiai Csandrajáan-1 űrszonda adatait elemezve a Hold északi és déli sarkának felszínén vízjeget észleltek, amely a déli póluson kráterekben, az északin ritkább foltokban található.

A Voyager 2 művészi illusztrációjaForrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

November: az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezték fel. Az ősrobbanás által képződött anyagokból álló égitest akár 13,5 milliárd éves is lehet, erre utal alacsony fémtartalma és kis tömege.

December: megérkezett a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REx űrszondája, amely a tervek szerint 2020-ban mintákat is gyűjt majd a kisbolygóról. Eddig még egyetlen űreszköz sem keringett ilyen kicsi, 487 méter átmérőjű égitest körül.

December: átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz lett, amely elhagyta Naprendszerünket.

A cikk még nem ért véget, kattintson!