2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész

Az ESO rendkívül érzékeny GRAVITY nevű műszere újabb bizonyítékkal támasztotta alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk rejtőzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak ki az eseményhorizont közelében húzódó körpályán. Ez az első alkalom, hogy a soha vissza nem térés fekete lyukat körülvevő határához ilyen közel észlelték anyag jelenlétét. Ez továbbá az eddigi legrészletesebb megfigyelés egy fekete lyuk közvetlen közelében mozgó anyagról

Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az első génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.

Orvostudomány, genetika

Január: francia kutatók kimutatták, hogy az emberi szervezet „biológiai órája” segíthet legyőzni az akut májelégtelenséget.

Február: amerikai kutatók először hoztak létre működő, vizelettermelésre képes emberi veseszövetet élő szervezetben.

Április: a maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kutatói.

A maláriaszúnyogot is képesek terméketlenné tenni Forrás: Wikimedia Commons

Május: a vörösvérsejtek felszínén található egyik transzportfehérje új változatára bukkantak az MTA-TTK Enzimológiai Intézet és az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézet kutatói. A felfedezés a rák és a köszvény kezelésében is hozhat új eredményeket.

Augusztus: az epesav okozta megbetegedések, köztük a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső és a vastagbélrák terápiájának új irányait alapozták meg a pécsi egyetem Transzplantációs Medicina Központjában.

Szeptember: ausztrál tudósok felfedezték, hogy az agyban megnövekedett számú immunsejtek meghatározó szerepet játszhatnak a skizofrénia kialakulásában.

Október: az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének, illetve Természettudományi Kutatóközpontjának munkatársai a stresszért és az álmatlanságért felelős idegsejthálózatot fedeztek fel az agyban.

Ideghálózat az agyban Forrás: AFP

November: egy kínai kutató bejelentette a világ első génszerkesztett gyerekeinek megszületését, az ikerpár megtermékenyített petesejtjeit „molekuláris olló” segítségével manipulálta, így azok ellenállóak a HIV-vírussal szemben. A bejelentés óriási felháborodást keltett.

December: bejelentették, hogy a világon először született gyermeke olyan nőnek, akibe halott donor méhét ültették át. Az anya, akinek méhe nem alakult ki, egy 45 évesen elhunyt nő méhét kapta meg, majd a transzplantáció után korábban megtermékenyített és lefagyasztott petesejtjeit ültették be.

A cikk még nem ért véget, kattintson!