Földrajz

Január: a világ legnagyobb, 347 kilométer hosszú víz alatti barlangrendszerét fedezték fel a mexikói Yucatán-félszigeten.

Május: cseh kutatók csak műholdas és topográfiai adatokra támaszkodva fedeztek fel három tavat az Antarktisz jege alatt.

Október: a világ egyik legnagyobb, akár kisebb felhőkarcolót is befogadni képes barlangját fedezték fel Kína délkeleti részén.

Az Antarktisz felszíne a jégtakaró „felemelése” után. A sok jég alatti folyó és tó is valószínűleg a mélyben megbúvó hatalmas forró pontnak (a Marie Byrd Land alatt) köszönhetőForrás: NASA/JPL

November: dán kutatók 31 kilométer átmérőjű, meteoritbecsapódás okozta krátert fedeztek fel a grönlandi jégtakaró alatt, ez a világ 25 legnagyobb becsapódási kráterének egyike.

Matematika, fizika, kémia

Január: csaknem 23,5 millió számjegyből áll és több mint kilencezer oldalt tölt meg a világ eddigi legnagyobb prímszáma, amelyet amerikai matematikusok tettek közzé. (A prímszámok olyan egész számok, amelyek csak eggyel és önmagukkal oszthatók.)

Február: a CERN nagy hadronütköztetőjében először sikerült nagy pontossággal meghatározni a W-bozon, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek tömegét: a 80 370 (+/-19) MeV (megaelektronvolt megfelel a részecskefizika standard modelljéből fakadó várakozásoknak. Júliusban a Higgs-bozonok vizsgálatakor először sikerült bizonyítani azok b-kvarkokra való szétbomlását. (A kvarkoknak hat típusuk van: u, d, c, s, t és b, a b kvark a második legnehezebb.)

Április: sikerült hajlékonnyá tenni a világ természetben előforduló legkeményebb anyagát, a gyémántot: az emberi hajszál ezredrészének megfelelő méretű nanotűkké alakított gyémánt 9 százalékkal képes elhajolni, nyúlni, majd felveszi eredeti alakját.

Leveszi az üvegbúrát egy fizikus egy platina-irdídium súlyetalonról a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal laboratóriumában, Párizs Sévres nevű délnyugati elővárosában 2018. november 14-énForrás: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Július: a német Max Planck Intézet kutatói a Tejútrendszer magjában fekvő S2 csillag megfigyelésekor újabb bizonyítékot találtak Einstein vöröseltolódás-elméletére. (Az általános relativitáselméletből következően erősebb gravitációs mezőben lassabban múlik az idő, ezért egy nagy tömegű test gravitációs teréből érkező fény frekvenciája a vártnál alacsonyabb, eltolódik a vörös felé.)

Október: a világ egyik legritkább ásványára, reiditre bukkantak egy 300 millió éves ausztráliai meteoritkráterben. (A reidit a meteoritok becsapódásakor rendkívül magas hőmérsékleten és nyomáson cirkonból keletkezik. Eddig csak hat alkalommal bukkantak rá, s a világ összes reiditje együtt is csak körömnyi méretű.)

November: az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián átalakították a Nemzetközi Mértékegységrendszert (SI), amelynek alapegységei a jövőben természeti-technikai állandókhoz lesznek kötve. A legfontosabb változásként a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra a kilogrammot, amelynek 1785 óta Sevres városában őrzött etalonja múzeumba kerül.