Hathatósan vették fel a harcot a kaptárelhagyás ellen

Egész kaptár kolóniákat is veszélyeztethet a rejtélyes betegség

A világ első méhvédő vakcinája új reménysugarat ad arra, hogy megvédjük ezeket a létfontosságú, kis rovarokat, amellyel nem mellesleg megakadályozhatunk egy globális élelmiszerválságot is. Pedig, ha a méhek eltűnnek, akkor nem csak a méznek, hanem a kávénak és csokoládénak is búcsút inthetünk.

Megállítanák a méhek kolóniáinak összeomlását

Einstein egyszer azt mondta, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését. A híres gondolat tudatában talán még aggasztóbb az a gondolat, hogy egyre több helyen üti el a fejét a méhek pusztulása.

Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh-kaptárak nagy százaléka pedig elnéptelenedett.

A rejtélyes jelenségért a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, a kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD) a felelős.

A termesztett kultúrfajok és a vadon élő növények jelentős része nem teremhet különböző méhfajok nélkül Forrás: pexels.com

Ennek a hátterében pedig többek között az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) világi terjeszkedése, valamint a negatív környezeti hatások összessége áll.

Finn kutatók most apró vakcinák segítségével szeretnék kialakítani az említett parazita elleni védekezés technológiáját, hogy megállítsák a méhek kolóniájának összeomlását.

A Helsinki Egyetem csapata azt reméli, hogy a kifejlesztett vakcina megállítja a méhek az elmúlt években tapasztalt drámai visszaesését.

Lehet, hogy az oltóanyaggal csak a méhpopuláció egy részét tudjuk immunissá tenni"

– mondta Dalial Freitak, a kutatás vezető szakértője az AFP Hírügynökségnek. – „De szeretnénk legalább egy kicsit megmenteni a világot."

Az összes élelmiszerünk harmadát elveszíthetjük

A kutatók szerint már a méhpopuláció két-három százalékának vakcinázása is óriási eredményeket jelenthetne.

A rovarok megmentése ugyanis szó szerint létfontosságú az emberiség szemszögéből. Nekik köszönhetjük az elfogyasztott ételeink egy részét, a nektár és pollengyűjtést, a virágok beporzását, és természetesen az édes, sokféle mézet is.

Gyakorlatilag a méhek a felelősek a világ háromnegyedének a beporzásáért, amely a mezőgazdaság számára jelent óriási segítséget.

A csokoládét is nagyban a méheknek köszönhetjük Forrás: RIA Novosti/Korobeinikov Dmitry

Apró barátaink nélkül az összes élelmiszerünk harmadát elveszíthetjük:

a gyümölcsöket, a lekvárt, és az ökológiai folyamat végeredményeként a narancs, alma, kávé, mandula, csokoládé is akár a múlt homályába veszhet.

Az elmúlt években azonban a méhpopulációk a világ szinte minden táján pusztulnak a titokzatos CCD miatt, amelynek okát már sokan, sokféleképpen magyarázták, ám még mindig nem sikerült teljesen tisztázni. A hátborzongató jelenség során azonban a teljesen egészségesnek tűnő, 30-50 ezer egyedet számláló családok egyik hétről a másikra, nyom nélkül tűnnek el a kaptárakból.

A vadonélő és a háziméh kolóniákat is veszélyezteti

Amit biztosan tudunk a CCD-ről az az, hogy halálos a méhek számára"

– mutatott rá Dalial Freitak. – „A dolgozók egyszerűen elhagyják a CCD-vel fertőzött kaptárat, és ezzel együtt a királynőt, a mézet, a petéket és az egész méhcsaládot."

Egész kaptár kolóniákat is veszélyeztethet a rejtélyes betegség Forrás: pexels.com

A rendellenesség jellemzője, mind a vadon élő, mind a háziméh kolóniákat sújtja.

Az ENSZ tanulmánya szerint azonban nem csak a méheket, hanem más rovarfajokat is érint. A jelentés rámutat, hogy a gerinctelen beporzók több mint 40 százaléka, főként a méhek és lepkék sodródhatnak a kihalás szélére a CCD miatt.

Miattuk került veszélybe a madarak és a denevérek 16,5 százaléka. A méheket azonban a rejtélyes CCD mellett a globális felmelegedés, a vegyszerek, a méhek ellenálló képességének gyengülése, helytelen technológia, a paraziták, a vulkáni tevékenység, a legeltetési szokások, a rejtélyes és általános betegségek és az egyre kisebb élőhelyek is veszélyeztetik.

A vakcina ellenállóvá teszi a méheket

A Helsinki Egyetem kutatói ezeknek a tényeknek a tudatában döntöttek úgy, hogy mindenáron megpróbálják meggyógyítani a méheket.

A kaptárelhagyás jelensége napjainkra világméretűvé vált Forrás: pexels.com

A kifejlesztett oltóanyag nagyjából olyan, mint egy emberi vakcina: a méhek ennek segítségével válnak ellenállóvá az olyan súlyos, mikrobiális betegségek ellen, amelyek végzetesek lehetnek a méhközösségek számára"

– magyarázta Dalial Freitak vezető kutató. – „Amiben igazán különbözik az emberi oltóanyagoktól az egyrészt a beadás módja, hiszen nehéz lenne a méheket szó szerint beoltani egy fecskendővel, másrészt pedig a rovarok nem igazán termelnek hozzánk hasonlóan antitesteket."

A kutatók ezért egy új eljárást dolgoztak ki: bizonyos immunizáló baktériumok elfogyasztásával nem csak az azzal táplálkozó rovarok, hanem azok utódai is védetté válnak.

Tehát szó szerint a táplálékkal együtt veszik magukhoz meg a betegséggel szembeni ellenállóképességet.

A kereskedelmi forgalmazáson dolgoznak

A kutatócsapat a vakcina kifejlesztésének tesztjei során találkozott Heli Salmelával, aki a mézelő méhekkel épp egy vitellogén nevű fehérjén dolgozott.

A két elképzelés végül közös utat talált a CDD és a nyúlós költésrothadás vagy amerikai költésrothadás ellen is.

Utóbbi a méhek költésének leggyakoribb és legpusztítóbb megbetegedése. Utóbbi kezelését Heli Salmela a méhkirálynő kezelésével oldotta meg, amely során az oltóanyagot egy kis cukordarabka segítségével juttatta be a kaptárba.

A kávé jótékony hatásait is nagyban a méheknek köszönhetjük Forrás: pexels.com

A csapat most azt szeretné, ha engedélyeznék a vakcinák kereskedelmi forgalmazását, hiszen a visszajelzések nagyon pozitívak.

Tudom, hogy a bevezetési folyamat gyakorta igen lassú, de abban bízom, hogy négy-öt éven belül elterjedhet a világon"

– nyilatkozta Dalial Freitak. – „Ha sikerül ezt elérnünk, akkor hathatósan erősödik a beporzó fajok betegségek elleni védekezőképessége, így egyre inkább képesek lesznek ellenállni az őket fenyegető betegségeknek."