Vulkáni lejtőomlás okozta a pusztító szökőárt

Izzó lávafolyam hömpölyög le az Anak Krakatau oldalán

Indonéziában a 2018-as év a nem megszokott szökőárak esztendeje lehet. A celebeszi Palu települést ért szeptemberi szökőár több mint 2000 áldozatot követelt. Az ok kőzettestek vízszintes irányú egymás melletti elmozdulása volt, ami önmagában nem okozhat cunamit, azonban ehhez víz alatti földcsuszamlások is kapcsolódtak, ami azonban már előidézhet ilyen vízmozgást. A szökőárat felerősítette a Palu előtti vékony öböl. Most, karácsony előtt újabb rejtélyes szökőárról érkezett hír: a Szunda-szoros két oldalán, Jáva és Szumátra partvidékén csapott le váratlanul a mindent elsöprő vízáradat, ami több mint 200 ember halálát okozta. De mi indította el, és miért nem lehetett figyelmeztetni a lakosságot?

Rejtélyes szökőár a holdfényes éjszakában

A Szunda öbölben található az Anak Krakatau vulkán, ami 1927-ben született. A Krakatau gyermeke azóta szépen felnőtt, és rendszeresen, mégpedig igen látványos kitöréseket produkál. December 22-én is egy igen erős lávaszökőkút-kitörés zajlott, izzó lávafolyam ereszkedett le a vulkán oldalán.

Izzó lávafolyam hömpölyög le az Anak Krakatau oldalán Forrás: SummitPost

Aztán az éjszakai sötétségben egyszer csak mintha mindezt elvágták volna, megszűnt a működés.

Néhány perccel később pedig elérte a partokat a pusztító szökőár.

Nem sokkal utána a műholdas érzékelők már azt jelezték, hogy több mint 15 kilométer magasra emelkedett fel a vulkáni hamufelhő. Találgatások sora indult meg, az okok kiderítése azonban nem volt könnyű, mivel éjszaka történt mindez.

A mindössze 300 méter magas hamufelhőt eregető Anak Krakatau a tenger felől Forrás: American Geophysical Union

Földrengésjeleket nem észleltek, pedig a szökőárakat általában földrengések indítják el!

Mi történhetett? Kezdetben a hatóságok a telihold idején történt árapályjelenséggel magyarázták, azonban a figyelem egyre inkább a vulkán felé fordult.

A forró magma és a víz találkozása okozta a robbanásos kitörést

Másnap, december 23-án nyilvánosságra kerültek a Sentinel-1 radaros műholdképei, amelyek világosan jelezték, hogy a vulkáni sziget déli része egyszerűen megsemmisült, azaz a vízbe omlott!

A nagy tömegű kőzetanyag vízbe jutása nem okozott egyértelmű földrengésjelet,

ami segíthetett volna a gyors intézkedésben.

Az Anak Krakatau 1927-ben keletkezett Forrás: Earth Chronicles

A nem sokkal később érkező fotó- és filmfelvételek is megerősítették az értelmezést, sőt, választ kaptunk arra is, hogy miért volt utána olyan magasra feltóduló a vulkáni kitörési felhő.

Vulkáni hamufelhőt pöfékel az Anak Krakatau Forrás: AFP/Ferdi Awed

A fotókon egyértelműen az úgynevezett freatomagmás vulkánkitörések jellemzőit lehetett felfedezni:

kakastaréj-alakú sötét vulkánihamu-kilövellések és a fehér-szürke színű gőzfelhő gomolygása mind arra utalt, hogy forró magma és tengervíz keveredése okozza a heves robbanásos kitörést.

Lávafolyás az Anak Krakatau oldalán, az idén július 19-én történt kitörés nyomán Forrás: AFP/Ferdi Awed

Mindez pedig pontosan a vulkáni sziget beomló sebhelyén történt. Ez egy teljesen új működési forma az Anak Krakatau esetében, ilyen kitörések csak az 1927-es születése során voltak.

Mindez ráirányítja a figyelmet, hogy egy tűzhányó esetében történhetnek olyan események, amik teljesen megváltoztathatják a korábban megszokott vulkáni működését.

Meredek, mély lejtő mellett nőtt fel az új vulkáni sziget

A következő kérdés az volt, hogy vajon mi okozta a váratlan és jelentős vulkáni lejtő összeomlást. Az egyik ok az lehetett, hogy az elmúlt időszak kitörései során nagy tömegű friss lávakőzet halmozódott fel az oldalán.

Ez pedig egyre instabillá tette a vulkáni felépítményt.

A másik ok pedig maga a vulkán helyzete. Az Anak Krakatau egy hatalmas, mély, tenger alatti kaldera peremén épült fel.

A Krakatau 1883-ban történt pusztító robbanásos kitörését megörökítő 19. századi litográfia Forrás: Wikimedia Commons

A kaldera az 1883-as hatalmas vulkánkitörés során alakult ki,

amikor az óriási mennyiségű vulkáni kitörési anyag következtében a tengeraljzat több száz métert berogyott. Az új vulkáni sziget egy olyan helyen növekedett, terjeszkedett, amelynek előterében egy meredek hatalmas mélyedés van. Ez a szakembereknek is szemet szúrt korábban.

A Krakatau vulkáni sziget egy 1992-ben készített műhold felvételen Forrás: Wikimedia Commons

2012-ben egy francia kutatócsoport (Giachetti és munkatársai) publikálta tudományos eredményeit arról, hogy mi várható, ha a vulkáni sziget instabil déli része leomlik.

A tudományos cikkben modellezték, hogy mennyi idő alatt érné el a partvidéket a kapcsolódó szökőár,

és milyen következményekkel járna.

Az Anak Krakatau vulkánt erős aktivitás jellemzi Forrás: Wikimedia Commons

Az előrejelzések, a modelleredmények mondhatni tökéletesen beteljesültek jó 6 évvel később. A lejtőcsuszamlás meggyengítette a vulkáni felépítményt, a továbbra is aktív kürtőcsatornába tengervíz jutott. A feltörő magmával való keveredés pedig egy nagyon heves robbanásos kitörést okozott.

Még egy szomorú bizonyíték arra, miért fontosak az alapkutatások

Természetesen minden természeti eseménnyel kapcsolatos katasztrófának vannak tanulságai. Ez esetben ismertek voltak a veszélyek, azonban azt nem lehet előre jelezni, hogy az mikor következik be. Kérdés, hogy vajon mennyire volt ismert, mennyire foglalkoztak a hatóságok egy ilyen veszélyhelyzettel?

Az Anak Krakatau 2007-ben Forrás: Wikimedia Commons

Láttuk, hogy a klasszikus gondolkodásmód, azaz, hogy a szökőár földrengés után következik, itt nem vezetett eredményre,

így előrejelzést sem lehetett kiadni. Fontos tanulság, hogy szükség van alapkutatásokra, mert ezek adott esetben hozhatnak olyan hasznosítható eredményeket, vagy beépülhetnek újabb modellekbe, amik segíthetnek megelőzni vagy csökkenteni, illetve megérteni a természeti veszélyt jelentő folyamatokat az azzal járó károkat.

A pusztító tengeri szökőárakat, a cunamikat általában az óceáni kéreg alatt kipattanó földrengések keltik Forrás: AFP/Go Takayama

Azonban fontos azt is hangsúlyozni, hogy mindez csak akkor segít, ha a tudományos eredmények hozzáférése nyílt lenne, azaz bárki hozzájuthat, olvashatja azokat, és nem kell a kutatóknak súlyos összegeket fizetni azért, hogy szabad elérésű legyen a munkája.

A december 22-i szökőár teljesen váratlanul csapott le Forrás: Meredeka

Végül egy fontos tanulság az is, hogy miképpen lehet hatékonyabbá tenni azt,

hogy a tudományos eredmények eljussanak a döntéshozókhoz,

sőt, eljussanak, érthető módon az emberek felé is. Mert adott esetben nekik kell cselekedni és gyors döntéssel tudni, hogy ilyenkor mit kell tenni.

A Fülöp-szigeteki Pinatubo kitörése 1991-ben. A pusztító természeti jelenségek, mint a vulkánkitörések esetében is, nagyon fontosak az alapkutatások Forrás: U.S. Geological Survey

Fontos tehát a tudománynépszerűsítés, és fontos a megfelelő információs csatornák megtalálása, kialakítása.

Van tehát bőven elemeznivaló, és csak bízni lehet abban, hogy ez a természeti folyamathoz kacsolódó katasztrófa segít a fenti pontok átgondolásában és a tudomány és társadalom közötti kapcsolat erősítésében.

(A szerző, Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,
az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője)