Holtában is rettegve gyűlölték a delejes tekintetű szerzetest

2018.12.29. 21:26

1916. december 29-én teljesedett be a 20. század egyik legkülönlegesebb figurájának végzete, aki II. Miklós cárnak három héttel korábban megjósolta a saját erőszakos halálát és azt is, hogyha nem közrendűtől, hanem egy főnemes kezétől éri a halál, az egyet fog jelenteni a kétfejű Romanov sas, a cári rendszer végzetével is. Százkét éve Grigorij Raszputyint, a cári család rossz szellemének tartott sztarecet két arisztokrata, Feliksz Juszupov és Dimitrij Pavlovics nagyherceg gyilkolta meg. A nagy port felvert gyilkosság után alig két hónappal a forradalom elsöpörte a cári rendszert, másfél évvel később pedig II. Miklós az egész családjával együtt követte a halálba a kortársak által mágikus erővel rendelkezőnek hitt furcsa szerzetest.

1978-ban a diszkókorszak csúcspontján a korabeli Nyugat-Németország egyik legnépszerűbb „euro diszkó" együttese, a Boney M ma már poptörténeti értékű kompozíciója, a „Raszputyin" viharos sikert aratva, hetekig a nemzetközi slágerlisták élén állt. A népszerű melódia vissza-visszatérő refrénje Raszputyint csak „szexgépként" emlegeti. 

A 20. század egyik leghíresebb és legkülönlegesebb botrányhőse, Grigorij Jefimovics RaszputyinForrás: Pinterest

De mi is a történelmi igazság a kortársak által a cárné, Alekszandra Fjodorovna titkos szeretőjének, valamint a szentpétervári fürdőkben megrendezett zártkörű szexorgiák botrányfőhősének kikiáltott vándorszerzetessel, aki – egyes történészek értékítélete szerint – komoly szerepet játszott a cári rendszer bukásában is? A valóság – ahogy mondani szokás – gyakran színesebb és izgalmasabb a legfantáziadúsabb regénynél is, ami minden bizonnyal igaz Raszputyin élettörténetére.

Így lett Szentpétervár egyik legismertebb figurája a muzsikból lett szerzetes

A 20. század egyik leghíresebb botrányhőse, Grigorij Jefimovics Raszputyin 1869. január 22-én – a régi ortodox naptár szerint január 10-én – látta meg a napvilágot a szibériai Tobolszki kormányzóság egyik apró falvában, Pokrovszkojében, szegény sorsú muzsik, azaz paraszti família sarjaként. Talán a fatális sors különleges szeszélye, hogy Raszputyin családi neve – amely az orosz raszputnyik szóból származik - , züllött csavargót, illetve szoknyavadászt jelent.

Raszputyint fékezhetetlen természet, kielégíthetetlen szexuális étvágy, és delejes természet jellemezteForrás: Origo

Az ifjú Grigorij fiatalkorában fékezhetetlenül kicsapongó életet élt, majd ezzel hirtelen felhagyva remetének, illetve vándorló szerzetesnek állt.

Vándorlásai során eljutott Görögországba, az Athosz-hegy kolostoraiba valamint Jeruzsálembe is,

ahol kivívta az egyházi méltóságok elismerését képességei bemutatásával, amivel végleg megalapozta hírnevét mint önjelölt szentember és gyógyító, illetve látnok.

Grigorij "atya" valójában nem is volt felszentelt pópaForrás: Origo

Raszputyin életében akkor következett be a döntő fordulat, amikor saját elbeszélése szerint egyik extatikus álmában megjelent előtte Szűz Mária, aki Szentpétervárra küldte, hogy a cári család segítségére legyen.

II. Miklós az Orosz Birodalom utolsó cárja, a családja körébenForrás: commons.wikimedia.org

A mindaddig nevenincs szibériai szerzetes delejes kisugárzása és látnoki képességei miatt hamar nagy hírnévre tett szert

a vallásos köntösbe ágyazott különleges szeánszaival a cári birodalom fővárosában, elsősorban a szentpétervári arisztokrácia miszticizmusra illetve okkultizmusra fogékony köreiben.

II. Miklós és Alexandra Fjodorovna koronázási szertartása a KremlbenForrás: Wikimedia Commons

A cárné, Alekszandra Fjodrovna egyik legbizalmasabb barátnője és udvarhölgye, Anna Alekszandrova Virubova, egy ősi orosz nemesi család sarja is „Grigorij atya" lelkes hívévé vált. Ő mesélt a cárnénak először a különleges képességekkel rendelkező szibériai szerzetesről, akinek szintén felkeltette érdeklődését a felsőbb társasági körökben ekkorra már nagy hírnevet szerzett „szent ember".

A sztarec, aki különleges hatással volt a cárevicsre

A cárné kérésére Anna Alekszandrova Virubova megszervezte Raszputyin bemutatkozását a cári családnak. Elkerülendő a feltűnést, az első találkozó – amely a cári család valamint Raszputyin számára is sorsdöntőnek bizonyult - az udvarhölgy Carszkoje Szelo közelében fekvő villájában jött létre, 1905 októberében.

Anna Alekszandrova Virubova, a cárné udvarhölgye és bizalmas barátnőjeForrás: Wikimedia Commons

A különleges kisugárzással rendelkező férfi azonnal bűvkörébe vonta II. Miklóst és a cárnét, mert azt állította, hogy képes meggyógyítani a veleszületett vérzékenységben szenvedő trónörököst, az ekkor még csak alig több mint egy éves Alekszej Nyikolajevics nagyherceget.

Alekszandra Fjodorovna cárné, II. Miklós hitveseForrás: http://www.loc.gov/pictures/item/ggb2004001137//Boasson And Eggler St. Petersburg Nevsky 24.

A cárné beteges rajongást tanúsított a négy leánya után már nagyon várt fiúgyermek, Alekszej trónörökös iránt. A család nagy szerencsétlenségére azonban a cárevics az anyai ágról örökölt erős vérzékenységben szenvedett. Mivel a vérzékenység kezelésére nem volt semmilyen hatékony orvosi gyógymód, Alekszandra Fjodorovna megállás nélkül rettegett és szenvedett.

A cárné és Alekszej trónörökösForrás: Wikimedia Commons

Az állandó aggodalomban élő cárné bármit képes lett volna megtenni a fiáért, ezt pedig a magát „sztarecnek" azaz szent embernek aposztrofáló Raszputyin alaposan ki is használta. A cári család ugyanis – dinasztikus érdekekből – szigorú titokban tartotta Alekszej Nyikolajevics nagyherceg veleszületett betegségét.

II. Miklós és a cárevicsForrás: Wikimedia Commons

Raszputyin annak ellenére, hogy semmilyen természetfeletti képességgel sem rendelkezett, erős egyéniségének valamint szuggesztív személyiségének köszönhetően

mégis rendkívül jótékony hatást gyakorolt a gyermek cárevicsre.

A sztarec jelenléte miatt megszűntek a trónörökös rohamai, és stabillá, kiegyensúlyozottá vált az állapota. Raszputyin így szép lassan a cári család nélkülözhetetlen emberévé vált.

A fékezhetetlen szexuális étvágyú "szent ember" és mágikus orgiái 

A faragatlan muzsik udvari jelenléte azonban erős visszatetszést keltett az arisztokrácia köreiben. Raszputyin nem mindenkit tudott levenni a lábáról, és a cári udvarban sokan közönséges csalónak, sarlatánnak tartották a „szent embert".

Raszputyin a csodálói gyűrűjébenForrás: Corbis via Getty Images/Adoc-Photos/Corbis/Getty Images

A fővárosban hamarosan széles körben elterjedtek a cárné patronáltja által

a szentpétervári fürdőkben szervezett, mágikus szertartásoknak titulált botrányos orgiákról szóló hírek,

valamint gombamód szaporodtak a „Grigorij atya" fékezhetetlen szexuális étvágyáról szóló pletykák is.

Egyesek arról sem átallottak „bennfentesen" suttogni, hogy a cárné Raszputyin titkos szeretője. A sorozatos botrányok hatására, amelyek rendkívül negatívan érintették a cári család megítélését,

II. Miklós 1911-ben kiutasította az udvarból Raszputyint.

„Grigorij atya" szexuális devianciái és féktelen, gátlástalan magatartása egyre több ellenséget szerzett a szibériai vándorszerzetesnek.

II. Miklós leányával, Anasztáziával. Az egyre jobban terebélyesedő botrányok miatt 1911-ben a cár száműzte az udvarból RaszputyintForrás: Nation States

A szaratovi püspök, aki már régóta rossz szemmel nézte Raszputyinnak az ortodox egyházat is hírbe hozó botrányait, miután a cár kiutasította az udvarból, maga elé rendelte „Grigorij atyát".

Jermogen püspök, és Iliodor rendházfőnök a színük előtt megjelenő Raszputyint a „megtestesült Gonosznak" nevezték,

majd kézzel és egy feszülettel verték, végül rákényszerítették, hogy esküvel megerősítve kötelezettséget vállajon életmódjának megváltoztatására.

Bosszút esküszik az orosz Savonarola

Raszputyin az incidens után a püspököt és Iliodort bepanaszolta a cárnénál, aminek meg is lettek a következményei.

Jermogent megfosztották püspöki rangjától és a Zsiroveckij-kolostorba száműzték.

Iliodort ugyancsak klastromfogságra ítélték, ám az átkozódó „orosz Savonarola" megtagadta az egyházi parancsot, ami miatt a Szent Szinódus végül kiközösítette.

Raszputyin későbbi ellenségei,Jermogen és Iliodor társaságábanForrás: Pinterest

Iliodor külföldre emigrált,

és bosszúból nyilvánosságra hozott néhány birtokába jutott dokumentumot, a cárné valamint Raszputyin privát levelezéséből.

A bosszút esküdött egykori szerzetes 1914-ben titokban felbérelt egy Guszeva nevű prostituáltat, hogy gyilkolja meg Raszputyint.

Raszputyin Guszeva sikertelen merénylete után a kórházban lábadozikForrás: Getty Images/Laski Diffusion/Getty Images/Laski Diffusion

Guszeva megpróbálta beteljesíteni Iliodor megbízását, és késsel támadt rá a szülőfalujában idéző Raszputyinra,

de a merénylet nem járt sikerrel.

Raszputyin – akiről babonás félelemmel azt suttogták, hogy kilenc élete van, mint a macskának - kiheverte a merénylő okozta életveszélyes sérüléseket.

Hátborzongató prófécia a cári család és a saját sorsáról

Amíg Raszputyin Pokrovszkojében lábadozott, kitört az első világháború. „Grigorij atya" Szibériából több levelet is írt a cárnak, valamint Alekszandra Fjodorovnának, szabályosan könyörögve kérve az uralkodói párt, kövessenek el mindent, hogy Oroszország kimaradjon a fegyveres konfliktusból.

II. Miklós orosz cár, és a "Kaiser" II. Vilmos német császár. Raszputyin óvva intette II. Miklóst attól, hogy Oroszország háborúba lépjenForrás: AFP/Stringer

Raszputyin megjósolta II. Miklósnak, hogy ha a cár belép a háborúba, az a monarchia és a cári család pusztulásához fog vezetni.

A cár azonban nem hallgatott Raszputyin tanácsaira, hiszen Oroszország 1914. augusztusában történt hadba lépése után rendkívül megnőtt az uralkodó népszerűsége; II. Miklóst mindenhol ünneplő tömegek fogadták az országban.

II. Miklós cár nem hallgatott RaszputyinraForrás: Wikimedia Commons

Időközben a cárné közbenjárására Raszputyint visszafogadták az udvarba.

A Szentpétervárra visszakerült sztarec a háborús évek alatt – a cár gyakori távollétét kihasználva – egyre nagyobb befolyásra, sőt politikai hatalomra tett szer. Raszputyint bevonták a sorsfordító politikai kérdések eldöntésébe, sőt, javaslatára minisztereket neveztek ki, vagy váltottak le.

II. Miklós és Alekszandra Fjodorovna fotója 1894-bőlForrás: Wikimedia Commons

A háborús vereségek, a hadi helyzet romlása, valamint a nélkülözés és az egyre jobban terjedő éhínség hamar véget vetett a háború első napjait jellemző általános eufóriának. A tömegessé váló elégedetlenség kikezdet a „cár atyuska" és a monarchia addigi mindenhatóságát,ami miatt elkezdett parázslani a forradalom zsarátnoka.

A háborús válság talaján szökött szárba a cári család sorsát is megpecsételő bolsevik forradalomForrás: Wikimedia Commons

1916. december 7-én Raszputyin egy rendkívül különös, hátborzongató próféciát tartalmazó levelet írt a cárnak.

A sztarec azt írta II. Miklósnak, hogy bizonyosan nem fogja megélni az újévet, mert meggyilkolják.

II. Miklós lányai, középen Alekszejev cárevics, a trónörökösForrás: Wikimedia Commons

Azt is közölte, ha egy közrendű ember lesz a merénylője, akkor II. Miklós a nehézségek ellenére is megtartja a trónját valamint fennmarad a monarchia, ám amennyiben egy arisztokrata keze oltja ki az életét,

a cári család minden tagja két éven belül halott lesz,

és huszonöt év múltán egyetlen nemes sem marad Oroszországban.

Nem oltotta ki az életét sem a cián, sem a golyó

A komor jóslat szinte mindenben beteljesedett. 1916. december 29-én – az ortodox naptár szerint december 16-án – a cár sógora, Feliksz Juszupov nagyherceg meghívta Raszputyint a palotájába, azzal a sokat sejtető indokkal, hogy „a város legszebb asszonya kívánja látni." A bővérű szerzetes persze nem tudott ellenállni egy ilyesfajta invitálásnak.

Feliksz Juszupov herceg, Raszputyin gyilkosaForrás: Wikimedia Commons

Raszputyin miután megérkezett, lekísérték egy szépen megterített alagsori étkezőbe, hogy megetessék, amíg megérkezik – úgymond – a város legszebb asszonya.

A szerzetest ciánnal átitatott süteménnyel és mérgezett borral kínálták, amit először nem fogadott el.

A várakozás unalmában azonban megéhezett, és elkezdte falni a süteményeket, amihez jóízűeket kortyolt a mérgezett borból.

Először ciánnal akarták megmérgezniForrás: Wikimedia Commons

A süteménybe annyi ciánt kevertek, hogy emberi számítás szerint

Raszputyinnak már az első egy-két falat után holtan kellett volna leesnie a székről, ám „Grigorij atyának" szemmel láthatóan nem volt semmi baja.

Az ettől rendkívül ideges nagyherceg elvesztette az önuralmát, előrántotta revolverét, és közvetlen közelről rálőtt Raszputyinra. Raszputyin mindezt megakadályozhatta volna, ám nyugodtan a herceg ráemelt revolvere elé állt, majd a dörrenés után a földre hanyatlott.

A cári család és az alulról jött muzsik kapcsolata a 20. század egyik legkülönlegesebb történeteForrás: Pinterest

Juszupov felrohant a földszinti hallba, hogy az ott várakozó összeesküvőknek elújságolja a nagy hírt Raszputyin haláláról. Amikor ismét lement, hogy megnézze a holttestet, a földön heverő Raszputyinnak hirtelen felnyílt az egyik szeme. Juszupov a látványtól halálra rémülve felrohant az udvarra, az ott várakozókhoz.

Raszputyin nem sokkal a halála előtt, 1916-banForrás: Smithsonian Magazine

Rövid tanakodás után Dimitrij Pavlovics nagyherceggel, és Vlagyimir Puriskeviccsel tért vissza a pincébe,

utóbbi ismét rálőtt a földön fekvő szerzetesre, majd botokkal rontottak rá,

végül kivitték, és a testét bedobták a folyóba. Így ért véget a cári család rossz szellemének tartott sztarec élete.

II. Miklós és családjának sorsa is Raszputyin jóslata szerint teljesedett beForrás:Wikimedia Commons

Raszputyin halála után két hónappal később kitört a februári forradalom,

majd 1918. július 17-én kora hajnalban, a jekatyerinburgi Ipatyev-ház pincéjében beteljesedett a cári család sorsa is.

Raszputyin harmadik váteszi jóslata ugyancsak valóra vált: huszonöt évet sem kellett várni arra, hogy a sztálini Szovjetunióból a régi orosz nemességnek még az írmagját is kiirtsák.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK