Pápai kém lehetett az ősmagyar haza felkutatására indult szerzetes

2019.01.01. 21:25

A történelem iránt érdeklődők számára Julianus, a magyarok őshazájának tartott Magna Hungariát megtaláló barát neve minden bizonnyal ismerősen cseng, pedig szinte alig tudunk valamit a híres 13. századi dominikánus szerzetesről. Julianus, miután 1236. december 27-én visszaérkezett kalandos ázsiai útjáról, azonnal kihallgatást kért IV. Béla királytól, akinek nemcsak arról számolt be, hogy megtalálta a magyarság Ázsiában maradt szórványát, hanem azt a nyugtalanító hírt is megosztotta az uralkodóval, miszerint a Kínai Császárságot leigázó Mongol Birodalom Európa megtámadására készül.

Béla herceg hírt kap a kunoktól az Ázsiában rekedt magyarokról

A dominikánus szerzetesrendet, a középkor egyik leghíresebb és igen nagy befolyásra szert tett rendjét a spanyol származású római katolikus prédikátor, Guzmán Szent Domonkos alapította meg 1215-ben, a franciaországi Toulouse-ban.

Guzmán Szent Domonkos, a dominikánus rend alapítójának portréképe egy peruggiai oltárképenForrás: Wikimedia Commons

Alig egy évvel később III. Honoriusz pápa bullájával szentesítette az Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz a Prédikátor Testvérek Rendjének statútumát.

A rend öt évvel később, 1221-ben, II. András király uralkodása alatt jelent meg Magyarországon.

 

III. Honoriusz pápa portréja (Leonardo Bassano festménye)Forrás: Wikimedia Commons/Didier Descouens

A dominikánus rend rendkívül ambiciózus első hazai tartományfőnöke, Paulus Ungarus, azaz „magyarországi Pál” sokat tett a dominikánusok befolyásának magyarországi kiépítésében,

amiben a rend misszionárius tevékenysége is komoly szerepet játszott.

 

II. András magyar király portréja a Thúróczi-krónikában. Az ő uralkodása idején, 1221-ben telepedtek le a dominikánusok MagyarországonForrás: Wikipedia

Pál atya dominikánus hittérítőket küldött a Szörénységbe, majd a Kelet-Kárpátokon túli területekre, az ott élő pogány kunok keresztény hitre térítése céljából. A türk származású sztyeppei népcsoport, a kunok, a felemelkedő Mongol Birodalom fenyegetése elől menekültek nyugatra, és telepedtek meg a Kárpátok előterében.

A kunok a mongolok elől menekülve telepedtek le a Kelet-Kárpátok előterébenForrás: Word Press

Elsőként a keresztséget is felvett Barsz kun fejedelem ismerte el a magyar király fennhatóságát,

ami miatt 1228-ban a kun területek névleg Béla erdélyi herceg (a későbbi IV. Béla király) irányítása alá kerültek. 1229-ben Róbert esztergomi érsek pedig külön kun püspökséget állított fel a mai Csángóföld területén.

IV. Béla portréja a Képes KrónikábanForrás: Wikipédia

Béla herceg valószínűleg a fennhatósága alá került kunoktól hallott először az Ázsiában rekedt magyarságról, ezért is fogalmazódott meg Magna Hungaria megkeresésének terve, amit a herceg lelkesen támogatott.

Szinte semmit sem tudunk a magyar Marco Polóról

A népszerű vélekedéssel szemben egyébként nem Julianus, hanem egy másik rendtársa, Ottó barát volt az első utazó, aki négy szerzetes kíséretében nekivágott napkeletnek,

hogy felkutassa a távolba szakadt ázsiai magyarokat.

A rendkívül kalandos és viszontagságokkal teli keleti expedícióról egyedül csak Ottó érkezett haza 1234-ben, súlyos betegen.

A feltételezett magyar őshaza, Magna Hungaria a térképenForrás: Reddit

Betegsége miatt már nem maradt ideje, hogy részletes feljegyzést készítsen keleti utazásáról,

de halála előtt elmondta, hogy a Kaukázus környékén sikerült magyarokkal találkozniuk.

Ez a fontos információ, Ottó páter beszámolója készítette elő Julianus 1235 májusában elindított első expedícióját. Magáról Julianusról szinte semmit sem tudunk, emléke feledésbe merült a tatárjárás utáni időkben.

Julianusról szinte semmit sem tudunk (Hirtling István a keleti magyarokat felkutató dominikánus szerzetes szerepében, az 1991-ben leforgatott Julianus című olasz-magyar játékfilmben)Forrás: Origo

Az első útjáról rendbéli felettesének, Riccardus fráternek a pápa számára készített feljegyzését, valamint Julianus második útjáról szóló saját kezűleg írt „Levél a tatárok életéről” című beszámolóját csak a 17. század végén, 1695-ben fedezte fel Cseles Márton Rómában szolgáló magyar jezsuita szerzetes, a vatikáni levéltárban.

Julianus a jelentésében részletes információkat közölt a feltörekvő Mongol Birodalomról isForrás: Origo

Cseles páter azonban nem gondoskodott e rendkívül értékes történelmi források kiadásáról, így azok ismét feledésbe merültek.

Riccardus és Julianus beszámolói csak fél évszázaddal később váltak ismertté, miután 1745-ben Desericzky Ince piarista szerzetes ismét rábukkant a becses kéziratokra. Desericzky páter sajtó alá rendezte a dokumentumokat, amelyek végül 1748-ban De initiis ac majoribus Ungarorum című művének második kötetében könyv formájában is megjelentek.

Muszlim imám kísérőjeként vergődött át a forró sivatagon

Julianus az Esztergom melletti Újfalu dominikánus rendházából vágott neki negyedmagával hosszú és veszélyekkel terhes első felfedezőútjának, 1235 májusában. A szerzetesek Konstantinápolyban hajóra szálltak, és átkeltek a Fekete-tengeren.

Julianus szobra a HalászbástyánálForrás: Wikimedia Commons/Thaller Tamás

A Kaukázus tövében érték el az ázsiai partokat, ahonnan keletnek vették az irányt. Sikerült eljutniuk az alánok fővárosába, Torgikánba, ahol közel fél évet időztek a környéket járva,

ám ekkor még nem bukkantak a magyarok nyomára.

Nagyon valószínű, hogy rendkívüli megpróbáltatásoknak lehettek kitéve, mert Julianus két rendtársa feladta a kutatást, és hazaindultak.

A napkeletnek tartó szerzeteseket nagyon megviselték a mostoha körülmények, ami miatt ketten vissza is fordultak (Jelenet a Julianus című játékfilmből)Forrás: Pinterest

Julianus, valamint Gerhardus páter azonban tovább folytatták a kalandos utazást.

Torgikántól északi irányba fordultak, majd éhezve, szomjazva, 37 napig gyalogoltak a tűzforró sivatagban,

amíg elérték a muszlimok lakta Bunda városát. A megpróbáltatások teljesen aláásták Gerhardus páter egészségét, aki nem sokkal Bundába érkezésük után meghalt. Julianus azonban egyedül maradva is tovább folytatta a kockázatos felfedezőutat.

Julianus Gerhardus páter halála után egyedül folytatta útját, egy muszlim karaván tagjaként (Jelenet a Julianus című játékfilmből)Forrás: Pinterest

A túlélés érdekében beállt egy muszlim imám kíséretébe, és e karaván tagjaként sikerült eljutnia a Volgai Bolgárországba,

a Káma, az Ural, a Volga és a Bjelája folyamok határolta birodalomba. Itt végül rámosolygott a szerencse, mert a sors összehozta egy olyan magyar asszonnyal, akit arról a vidékről adtak férjhez ide, amit ő keresett.

Julianusra végül rámosolygott a szerencse, mert a sors egy Magna Hungáriából származó asszonnyal hozta összeForrás: Pinterest

Az asszony útbaigazítása alapján a szerzetes tovább folytatta kalandos utazását, és sikeresen eljutott Magna Hungariába, az Ázsiában ragadt magyarok földjére.

Tökéletesen megértette az Ázsiában maradt rokonok beszédét

Julianus meglepetten azt tapasztalta, hogy a sok évszázaddal korábban megtörtént szétválás ellenére is tökéletesen megérti az ázsiai magyarok nyelvét. A barát közel egy hónapig barangolt Magna Hungaria területén, ahol rendkívül barátságosan fogadták.

Itt vette hírét, hogy a Kínai Császárságot meghódító mongolok Európa megtámadására készülnek.

 

Julianus barát Magna Hungáriában vette hírét, hogy a Mongol Birodalom Európa megtámadására készülForrás: Origo

Emiatt félbeszakította útját, és sietősen hazafelé indult. A helyeik tanácsára azonban ez alkalommal nem Konstantinápolynak, hanem Kijevnek vette az irányt. Több mint fél évig tartó utazás után

1236. december 27-én érkezett vissza Budára a rendkívüli felfedezés, valamint a keletről fenyegető új veszély hírével.

Az időközben királlyá választott IV. Béla soron kívül fogadta a napkeletről visszaérkezett szerzetest, és nagy érdeklődéssel hallgatta Julianus beszámolóját.

IV. Béla király menekülése a tatárok elől, a Képes Krónikában. Az uralkodót Julianus első útja után tájékoztatta a mongol fenyegetésrőlForrás: Wikipédia

Julianus felfedezéseit domonkos rendi elöljárója, Riccardus páter jegyezte le, amit „Relatio fratris Riccardi” azaz „Riccardus fráter jelentése” címen Rómába küldött a pápának.

Riccardus levele ekként emlékezik meg Magna Hungaria megtalált magyarjairól:

Pogányok. Istenről semmi fogalmuk sincs, de bálványokat sem imádnak, hanem úgy élnek, mint a vad állatok. Földet nem művelnek, ló-, farkas- és efféle húst esznek, lótejet és vért isznak. Lóban, fegyverben bővelkednek, s a hadakozásokban nagyon vitézek.

Riccardus fráter a pápának írt jelentésében rendkívül harcias és vitéz, de pogány népként írta le a keleti magyarokatForrás: Kurultáj

A régiek hagyományaiból tudják, hogy azok a magyarok tőlük származtak, de hogy (most) hol laknak, nem tudták. A tatár nemzet szomszédos velük. Mikor ezek a tatárok hadakoztak velük, nem tudták leverni őket az ütközetben, sőt, az első csatában (a magyarok) verték meg azokat. Ezért is szövetséges társaikká választották őket, és így egyesülve tizenöt országot egészen elpusztítottak. 

Riccardus szerint mivel a keleti magyarokat még a mongolok sem tudták legyőzni, ezért szövetségre léptek velükForrás: Kurultáj

A magyarok földjén találkozott a nevezett barát tatárokkal, sőt a tatár fejedelem követével (is). Ez magyarul, oroszul, kúnul, németül, bolgárul és tatárul beszélt, ugyancsak ez mondta, hogy a tatár sereg, amely akkor ötnapi járóföldre volt tőlük, Németország ellen akar vonulni...” (Forrás: Bendefy László: Fr. Julianus utazásának kéziratos kútfői, Budapest, 1937.)

Batu kán fenyegető levelével tért vissza Budára

Julianus nem tudhatta, hogy a nagy mongol hódító, Dzsingisz kán rangidős unokája, Batu, az Aranyhorda első fejedelme, valamint fővezére,

Szubotáj 1236-ban megsemmisítő vereséget mért az egységbe tömörülni képtelen volgai bolgár főurak államára.

 

Batu kán, Dzsingisz rangidős unokája megsemmisítő vereséget mért a Volgai BolgárországraForrás: Pinterest

A mongol hadsereg feldúlta Volgai Bolgárországot, amelynek lakóit megölte,

vagy elhurcolta rabszolgának, a területet pedig beolvasztotta az Aranyhorda fejedelemségébe.

Szubotáj, Batu kán nagyvezére egy korabeli kínai tusrajzonForrás: Wikimedia Commons

Riccardus páter 1236-ban készített jelentésében így emlékezett meg a megsemmisített országról: „Nagy-Bolgárország nagy és hatalmas ország, melynek gazdag városai vannak, de mindnyájan pogányok... A régiek hagyományaiból tudják, hogy ezek a magyarok tőlük származnak...” (Forrás: id. mű) Éppen ezért, amikor Julianus 1237-ben ismét felkerekedett, hogy visszatérjen Magna Hungariába,

már nem juthatott el az ázsiai magyarok földjére, amit a mongol hadak időközben teljesen elpusztítottak.

 

A mongolok elpusztították a volgai birodalmatForrás: Wikiemdia Commons

Julianus viszont bejutott Batu kán udvarába, aki egy levelet küldött a baráttal IV. Béla királynak, és amelyben teljes behódolásra szólította fel az uralkodót, illetve a Magyar Királyságot.

Julianus eljutott Batu kán udvarába isForrás: Origo

Riccardus, valamint Julianus barát jelentéseiből a pápa, a Vatikánon keresztül pedig a nyugat-európai uralkodóházak is tudomást szerezhettek Batu kán Európa ellen készülődő nagy hadjáratáról.

IX. Gergely pápa komolyan vette a Mongol Birodalom jelentette fenyegetéstForrás: Wikimedia Commons

A történészek véleménye erősen megoszlik Julianus keleti utazásainak valódi céljáról.

A kutatók többsége ugyan fenntartás nélkül elfogadja a Riccardus-jelentésben írtakat, de akadnak, akik a kétségeiket hangoztatják.

A Vatikán kémje lehetett Julianus barát?

Obrusánszky Borbála orientalista 2002-ben publikált „Megtalálta-e a magyarokat Julianus barát?” című írásában arra a konklúzióra jutott, hogy Julianus a legnagyobb valószínűség szerint nem a magyarok felkutatása miatt, hanem más célból indult el keletre.

Dr. Obrusánszky Borbála orientalista kutató szerint Julianus más céllal utazott keletreForrás: YouTube

A kutató azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy Julianus a Vatikán megbízásából a felemelkedő Mongol Birodalomról igyekezett minél több információt szerezni a pápai állam számára.

Obrusánszky Borbála szerint Julianus elsősorban a Vatikán számára kémkedett a Mongol BirodalomrólForrás: Origo

Obrusánszky Borbála azzal érvel, hogy Riccardusnak az ázsiai magyarokról szóló jelentése csak nagyon kevés konkrétumot tartalmaz,

és erősen szubjektív írás, másrészt a barát második útjáról már Julianus által írt beszámoló szinte kizárólag a mongolokról szól. Obrusánszky Borbála erről így ír:

A kutató szerint Riccardus jelentése alig tartalmaz konkrétumokat a keleti magyarokról, a Julianus által írt összefoglaló pedig leginkább a tatárokról szólForrás: YouTube

A nyugat-európai udvarokat és a pápaságot ugyanis nagyon foglalkoztatta az 1220-as évektől Európa határvidékein megjelent új nép, hatalmas birodalom, amely keleten legyőzte a mohamedánokat, ezért a keresztény uralkodók megpróbáltak vele kapcsolatot létesíteni, hogy a mongol uralkodókat rávegyék egy közös szentföldi hadjárat indítására.

Mongol lovasokForrás: Pinterest

A Julianus-kérdés tisztázása a megfelelő források hiányában nehézkes: nem tudni, milyen információkkal látta el királyát, IV. Bélát, valamint IX. Gergely pápát. A tatárokról szerzett értesüléseinek megörökítése viszont fontos forrásul szolgál a mongolok történetét kutatók számára.” (Forrás: Obrusánszky Borbála, Megtalálta-e a magyarokat Julianus barát, Magyar Nemzet, 2002. március 23. )

A mongolok céltudatosan és feltartóztathatatlanul törtek nyugatraForrás: Wikimedia Commons

Hasonlóan vélekedik Erdélyi István is, aki szerint Julianus, valamint szerzetestársai elsősorban nem Magna Hungaria megkeresésére, hanem térítőútra indultak.

Mindezek mellett tényként kell kezelni, hogy Julianus beszámolóiban nagy figyelmet szentelt a keleti magyaroknak,

és úgy tervezte meg expedíciója útvonalát is, hogy eljuthasson Magna Hungaria feltételezett területére.

Julianus és Gerhardus barát szobra a HalászbástyánálForrás: Wikimedia Commons

Julianus barát vállalkozásának rendkívülisége, valamint a közép-ázsiai sztyeppei népekről, illetve a Távol-Keletről nyugat felé expandáló mongol hatalomról írt rendkívül sok új információt tartalmazó beszámolói alapján a domonkos rendi felfedező-szerzetest méltán nevezhetjük a magyarok Marco Polójának.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK