Kanadai kutatók azt állítják, hogy rosszabb eredményeket érnek el a teszteken azok a gyerekek, akik az átlagosnál több időt töltenek el valamilyen digitális eszköz képernyője előtt. A tesztalanyok fejlődését kettő, majd három és ötéves korukban vizsgálták. Az eredmények minden életkorban hasonlóak voltak: a képernyő bűvöletében élők mindig fejlődési zavarokat mutattak.
A tanulmány legfontosabb újdonsága, hogy a vizsgálatunk fókuszában az igazán fiatal, 2 és 5 öt év közötti gyerekek álltak, és ilyenkor a leggyorsabb a gyermekek fejlődésének bonyolult és összetett folyamata
– mondta Dr. Sheri Madigan, a Calgary Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője a The Guardiannak. – Ezzel a vizsgálattal így a leginkább maradandó hatásokat vehettük górcső alá.
A tanulmány szerzői szerint ezért a szülőknek ebben az életkorban különösen óvatosnak kell lenniük, és árgus szemekkel figyelni gyermekeiket, amikor azok nekiállnak „gépezni”. A túlzott képernyőidő ugyanis nagyban befolyásolhatja a gyermekek optimális fejlődését: öt éves korig számos, olyan képességet kell elsajátítaniuk, amelyeket csak a társas kapcsolatokon keresztül tanulhatnak meg
Erősen ajánljuk, hogy a gyermekgyógyászok és az egészségügyi szakemberek időben tájékoztassák a szülőket a megfelelő mennyiségű képernyőidőről és vitassák meg velük a túlzott képernyőhasználat lehetséges következményeit
– hangsúlyozta Dr. Sheri Madigan.
A Waterloo Egyetem, a Calgary Egyetem és az Alberta Gyermekkórház Kutatóintézet kutatói állítják, hogy a 2400 fő, 2 és 5 év közötti gyermek bevonásával végzett tesztjeik helytállóak. A gyerekek édesanyját megkérték, hogy minden életkorban jegyezzék fel, hogy csemetéik mennyi időt töltenek el a képernyő előtt, beleértve a televízió készüléket, a számítógépet és más, digitális eszközöket.
A feljegyzések mellett évente kérdőíveket küldtek nekik, hogy ezzel is felmérjék a gyermekek aktuális fejlődését.
Ez utóbbin olyan kérdések szerepeltek, mint például az, hogyan rajzol a gyerek bizonyos formákat, milyen viselkedésformákat másol, vagy épp hogyan fejlődik a szókincse. A kérdőív kiterjedt a finom motorikus képességekre és a kommunikációs eszközök használatára is. A kutatás során figyelembe vettek a gyerekek életét meghatározó olyan, egyéb körülményeket is, mint az alvási szokások vagy az általuk olvasott könyvek.
Azoknál a kétéves gyereknél, akik hetente átlagosan körülbelül 17 órát töltöttek el a képernyő előtt, három éves korukra már heti 25 órát szántak erre, majd ötéves korukra ez az idő 11 órára csökkent.
A tendencia teljesen egyértelmű
– mondta Dr. Sheri Madigan. – A gyerekek minél többet ültek a képernyő előtt, annál rosszabbak voltak az eredményeik a fejlesztési teszteken.
A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy ebben az esetben hiányzik a fontos gyakorlati, motoros és kommunikációs készségek elsajátításának lehetősége.
A Jama Pediatrics tudományos folyóiratban most publikált kutatási eredményeket azonban több szakértő erősen vitatja.
Szerintük a tanulmány nem vett figyelembe néhány, igen fontos tényezőt. Szerintük a képernyő előtt töltött időnek kisebb romboló hatása van, mint például a szegényes anyagi körülményeknek, vagy épp a kevés alvásnak. Néhány érvelés szerint bár a képernyő előtt töltött túl sok idő valóban káros a gyermekek mentális és fizikai egészségére, mégis nagyobb a téma körül kialakult „erkölcsi pánik” és a most publikált bizonyítékok gyenge lábakon állnak.
Természetesen akadnak más, meghatározó tényezők is a gyerekek fejlődésében
– mondta végül Dr. Dav Davie, a Királyi Gyermek- és Gyermekegészségügyi Főiskola munkatársa. – A tanulmány fényében csak ismételni tudjuk azt, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy a családok minél több, minőségi időt töltsenek együtt, és tudatosítsák magukban, hogy a képernyőn alapuló interakció nem helyettesítheti a személyes kapcsolatot.