A mezőgazdaság előtt nem tudtuk kimondani az „f” és „v” hangokat

A puha ételek fogyasztásával alakultak ki egyes beszédhangok

Az emberi beszéd több mint kettőezer, különböző hangot tartalmaz, a mindenütt előforduló „m" és „a" hangtól a dél-afrikai nyelvek ritka, csettintésre hasonlító hangjaira. Kutatók tették fel a kérdést, hogy vajon egyes hangok miért gyakoribbak, mint mások. Egy úttörő, ötéves vizsgálat kimutatta, hogy a táplálkozással összefüggő változások új beszédhangokat eredményeztek a világ nyelveiben.

Nehezen tudtak volna labiodentális hangokat alkotni

Charles Hockett nyelvész már több mint harminc évvel ezelőtt megjegyezte, hogy a labiodentálisnak (a felső fogsorral és az alsó ajakkal képzett mássalhangzó) nevezett beszédhangok, mint például az „f" és „v", gyakrabban fordultak elő azokban a társadalmakban, akik előszeretettel fogyasztanak puhább ételeket. Most a svájci Zürichi Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan és miért alakulhatott ki ez a tendencia.

A puha ételek fogyasztásával alakultak ki egyes beszédhangok Forrás: dpa picture alliance archive/Alamy

A felnőtt ősemberek alsó és felső metszőfoga szinte összeértek, így azok nehezen tudtak volna labiodentális hangokat alkotni, amelyek az alsó ajaknak a felső fogakhoz való megérintésével jönnek létre

– magyarázta Damián Blasi, a Zürichi Egyetem kutatója a New Scientist tudományos portálnak. – Később, amikor az állkapcsunk megváltozott és kialakult a mélyharapás struktúrája, az megkönnyítette az ilyen hangok kiejtését.

Megváltozott az emberi állkapocs és a fogak

A kutatócsapat kimutatta azt is, hogy a vizsgált harapásváltozás összefügg a neolitikum mezőgazdaságának fejlődésével. Ebben az időszakban ugyanis az emberek már könnyebben meg tudták rágni az élelmet, ami az emberi állkapocs és a fogak változásához vezetett. A puhább, megtermelt élelmiszerek megrágásához ugyanis „kisebb nyomásra" volt szükség és az állkapocsnak sem kellet annyi munkát végeznie, így kisebb lett a mérete.

A fogak és az állkapocs az ételekkel együtt változott Forrás: Pixabay

Elvégeztük egy nyelvi adatbázis elemzését is, ami megerősítette, hogy a világnyelvek hangjai a neolit korszak után globális változáson mentek keresztül, és az elmúlt évezredekben drámai mértékben nőtt az „f" és „v" használata

– mutatott rá Damián Blasi. – Nem véletlen, hogy ezeket a hangokat nem találhatjuk meg a ma élő vadász-gyűjtögető törzsi emberek nyelvében.

A ma használt beszédhangok nem ugyanazok

Ez a kutatás azonban felborítja azt az eddig uralkodó nézetet, miszerint minden emberi beszédhang jelen volt, amikor a Homo Sapiens 300 ezer évvel ezelőtt kifejlődött.

A ma használt beszédhangok nem feltétlenül ugyanazok a fajunk megjelenése óta. Ez inkább a manapság megfigyelhető beszédhangok óriási sokfélesége a biológiai változásokat és a kulturális evolúciót érintő tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye

– mondta Steven Moran, a Zürichi Egyetem nyelvész-professzora, a kutatócsapat tagja.

A mezőgazdasággal együtt változott az emberi beszéd is Forrás: MTI/Varga György

Ez az új megközelítés alapjaiban változtathatja meg a nyelvi evolúció tanulmányozását.

Első alkalommal pillanthatunk bele a globális adatok mintázataiba, amivel új kapcsolatokat találhatunk a beszédünk és az életmódunk között

– magyarázta Sean Roberts az Egyesült Királyság Bristoli Egyetemének kutatója. – Mondhatni ez most a legizgalmasabb időszak arra, hogy nyelvészként dolgozzunk.