A neandervölgyi emberek meglepően sok időt tölthettek a víz alatt

A neandervölgyiek annyit úszhattak, hogy „szörfös fülük volt”, mint a modern embereknek

A neandervölgyi emberek fülében talált csontszövetekből a kutatók arra következtetnek, hogy a vízi táplálékszerzés nagyobb jelentőséggel bírt a mintegy 200-250 ezer évvel ezelőtt megjelent emberfélék életmódjában, mint azt valaha gondolták volna. Ez a tény azt is bizonyítja, hogy a neandervölgyiek számos területen alkalmazkodtak a gyorsan változó életkörülményekhez, beleértve a víz közelében fekvő területeken való fennmaradást is.

Találó a „szörfös fül" elnevezés

Erik Trinkaus a missouri-i Washington Egyetem munkatársa kollégáival együtt 77 ősember jól megőrzött fülmaradványait vizsgálta meg, akik Nyugat-Eurázsiában éltek a pleisztocén közép- és késői időszakában.

Sűrű, csontos kinövéseket kerestek a fülcsatornákban, amelyeket külső hallásos "extózisnak" hívnak.

A neandervölgyi emberek mintegy 400 ezer éve jelentek meg, és nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt haltak ki Forrás: Mother Nature Network

Ilyeneket gyakran találnak a modern szörfösök és olyan emberek fülében, akik huzamosabb időt töltenek el hideg, nedves és szeles időjárásnak kitéve.

Emiatt ezt az állapotot más néven „szörfös fülnek" nevezik.

A kutatók igencsak meglepődve tapasztalták, hogy a vizsgált 23 neandervölgyi ember fülének körülbelül a felében megtalálták ennek a jeleit, ami körülbelül kétszer nagyobb arány, mint bármely ősi embercsoportnál, amelyeket a csoport tanulmányozott.

Ez arra utalhat, hogy a neandervölgyi emberek gyakran merültek a víz alá táplálékforrásért.

Okosabbak lehettek, mint azt eddig gondoltuk

A meglepő evidencia azonban más régészeti bizonyítékok alapján eddig egyáltalán nem volt nyilvánvaló.

A kutatásaink megerősítették ennek a tényét, és a rendelkezésünkre álló bizonyítékok különféle formáiból egyre világosabbá válik, hogy a neandervölgyi emberek képesek voltak rugalmasan reagálni a változásokra

– magyarázta Trinkaus. – Azt is bizonyítja, hogy nem rendelkeztek azokkal a nyilvánvaló hiányosságokkal, amelyeket egyes tudósok továbbra is fenntartanak.

A neandervölgyiek annyit úszhattak, hogy „szörfös fülük volt”, mint a modern embereknek Forrás: :Alberto Guglielmi/Getty

Trinkaus és társai vizsgálták a korai modern emberek maradványait is a közép-paleolit időszakban, körülbelül 130 000–80 000 évvel ezelőtt: négyből egynél találtak a „szörfös fülre" utaló nyomokat.

A korai és közepes felső paleolitikum korszakában, körülbelül 60 000–25 000 évvel ezelőtt a 24 maradványból ötben bukkantak ilyen elváltozásra.

Rövid deszkán, az úgynevezett bodyboard-on szörföző fiú (a kép illusztráció) Forrás: Wikimedia Commons

Lehetséges, hogy a genetika miatt nagyobb a kockázata a „szörfös fül" kifejlődésének

– mondja Trinkaus. – Ám a különböző éghajlati viszonyok, ahol ezek az emberek magyarázatot szolgáltatnak, hiszen a víz és a szél közelsége nevezhető meg elsődleges indokként.

A modern szörfösökből tudhatjuk, hogy a kinövés általában kevés vagy semmilyen kellemetlenséget nem okoz, de részleges süket okozhat.

A kutatók eredményeiket a PLoS One tudományos folyóiratban publikálták.