Erik Trinkaus a missouri-i Washington Egyetem munkatársa kollégáival együtt 77 ősember jól megőrzött fülmaradványait vizsgálta meg, akik Nyugat-Eurázsiában éltek a pleisztocén közép- és késői időszakában.
Sűrű, csontos kinövéseket kerestek a fülcsatornákban, amelyeket külső hallásos "extózisnak" hívnak.
Ilyeneket gyakran találnak a modern szörfösök és olyan emberek fülében, akik huzamosabb időt töltenek el hideg, nedves és szeles időjárásnak kitéve.
Emiatt ezt az állapotot más néven „szörfös fülnek" nevezik.
A kutatók igencsak meglepődve tapasztalták, hogy a vizsgált 23 neandervölgyi ember fülének körülbelül a felében megtalálták ennek a jeleit, ami körülbelül kétszer nagyobb arány, mint bármely ősi embercsoportnál, amelyeket a csoport tanulmányozott.
Ez arra utalhat, hogy a neandervölgyi emberek gyakran merültek a víz alá táplálékforrásért.
A meglepő evidencia azonban más régészeti bizonyítékok alapján eddig egyáltalán nem volt nyilvánvaló.
A kutatásaink megerősítették ennek a tényét, és a rendelkezésünkre álló bizonyítékok különféle formáiból egyre világosabbá válik, hogy a neandervölgyi emberek képesek voltak rugalmasan reagálni a változásokra
– magyarázta Trinkaus. – Azt is bizonyítja, hogy nem rendelkeztek azokkal a nyilvánvaló hiányosságokkal, amelyeket egyes tudósok továbbra is fenntartanak.
Trinkaus és társai vizsgálták a korai modern emberek maradványait is a közép-paleolit időszakban, körülbelül 130 000–80 000 évvel ezelőtt: négyből egynél találtak a „szörfös fülre" utaló nyomokat.
A korai és közepes felső paleolitikum korszakában, körülbelül 60 000–25 000 évvel ezelőtt a 24 maradványból ötben bukkantak ilyen elváltozásra.
Lehetséges, hogy a genetika miatt nagyobb a kockázata a „szörfös fül" kifejlődésének
– mondja Trinkaus. – Ám a különböző éghajlati viszonyok, ahol ezek az emberek magyarázatot szolgáltatnak, hiszen a víz és a szél közelsége nevezhető meg elsődleges indokként.
A modern szörfösökből tudhatjuk, hogy a kinövés általában kevés vagy semmilyen kellemetlenséget nem okoz, de részleges süket okozhat.
A kutatók eredményeiket a PLoS One tudományos folyóiratban publikálták.