A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig.
Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is:
a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről. Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés
38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet.
Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.
Dani Rosenfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földtudományi Intézetének professzora szerint 2100-ra az év legforróbb napjait nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül.
Élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés"
- hangsúlyozta.
Hadasz Szeroni, a Tel-avivi Egyetem környezettudományi tanszékének professzora szerint Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően.
A városok betontengere nyáron várhatóan hőszigetté válik, ahol éjszaka sem lesz sokkal enyhébb a hőmérséklet, mint nappal.
A Tel-avivi Egyetem tudósainak számítógépes modellje szerint a nyár várhatóan 49 százalékkal hosszabb,
míg a tél 56 százalékkal rövidebb lesz a század végére a jelenleginél,
és intenzív zivatarok növekedését jósolják, gyakran jégesővel és áradásokkal.
Izraelben folyamatosan csökkenni fog az éves csapadék mennyisége, és ahelyett, hogy északon a Kinneret-tavat töltené fel, délen okoz majd áradásokat a sivatagi lösztalajra hullva.
Az éghajlatváltozás hatni fog a növényzetre is: csökken az erdők mennyisége, mert
a fák kiszáradnak vagy elégnek az egyre gyakoribb erdőtüzekben.
Változás lesz a növénytermesztésben is, már Észak-Izraelben sem fog megteremni például a cseresznye.
Izraelnél a tengerből már mostanra kihalt több állatfaj: amióta 30 fok felé emelkedett nyáron a hőmérséklet, eltűnt a lila tengeri sün, több tucat helyi kagylófaj és a Bibliában is említett bíborcsiga, amelyet évezredek óta használtak a kelmék festéséhez.
A tudósok szerint a kihaló fajok helyére új, ínvazív állatfajok költöznek, és tovább szaporodnak a medúzák,
amelyek komoly károkat okoznak az erőművekben és a tengervíz-sótalanítókban.
A kutatók szerint 2090-re Izrael földközi-tengeri partjánál 40 fokra emelkedhet a tengervíz hőmérséklete,
a fürdési szezon csúcsán az úszás életveszélyes lehet.
Földközi-tengeri mérőállomásán 12 centiméteres szintemelkedést mért az elmúlt 26 év alatt az izraeli Tenger- és Állóvízkutató-intézet.
A növekedés folytatódni fog, de Tel-Aviv nem tűnik el, a legrosszabb prognózis mellett is csak valahol a mai Ibn Gvirol utcánál fog húzódni a tengerpart.
Viszont az ókori régészeti emlékek, Askelon, Keszárea, Appolónia minden bizonnyal víz alá kerül majd.
Az előrejelzés szerint a városi csatornarendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni a hirtelen, egyszerre lehulló hatalmas csapadékmennyiséggel, ezért áradások várhatók a téli időszakokban.
(Forrás: MTI)