Tudja-e, kik voltak a kassai vértanúk?

A kassai vértanúk ábrázolása a krakkói jezsuita Isteni-irgalmasság-bazilika magyar kápolnájában.

A magyar jezsuita rendtartomány védőszentjei, akik a 17. századi véres vallásháborúkban életükkel fizettek, amiért kitartottak katolikus hitük mellett: Pongrácz István és Grodeczki Menyhért jezsuita atyák, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonok voltak. Ma van vértanúságuk 400. évfordulója, és tiszteletükre az római katolikus egyház tavaly ünnepi évet hirdetett.

Tudja-e, kik a kassai vértanúk?

1619 szeptemberében a török hűbéres és nem mellesleg református Erdély Bethlen Gábor fejedelemsége alatt hadjáratot indított a Habsburgok uralta Magyarország - Felső-Magyarország, Felvidék - ellen. Bethlen célja az ország egyesítése volt, ezért is kapcsolódott be az 1618-ban kitört harmincéves háborúba.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egykorú, rézmetszésű portréja Forrás: Wikimedia Commons

Mivel a katolikus Habsburgok erőszakos valláspolitikát folytattak, és a protestáns többségű Felvidéknek elege volt ebből, az erdélyi fejedelem tervének komoly esélye volt.

Bocskai István erdélyi fejedelem egykorú rézmetszésű portréja Forrás: Wikimedia Commons

Ebben az időben Magyarországot nemcsak a Habsburg és törökellenes harcok sújtották, hanem súlyos vallási ellentétek is megosztották, ami sok esetben véres, kegyetlen atrocitásokhoz vezetett. Ennek vált áldozatává a három jezsuita szerzetes.

Az Erdélyi Fejedelemség, 1570 és 1867 között Forrás: Wikimedia Commons

Amikor 1619-ben II. Ferdinánd német-római császár és magyar király (ezenkívül Ausztria uralkodó főhercege és Csehország királya) ellen fellázadt cseh, morva, sziléziai és ausztriai protestánsok szövetkeztek a magyar elégedetlenekkel, megnyerték maguknak Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, aki maga is protestáns volt, ráadásul szerette volna elfoglalni Magyarország trónját.

Bethlen össze is gyűjtött egy 40 ezer fős sereget, amit 1619. augusztus 24-én Magyarország ellen indított

a kálvinisták nagy örömére, és a katolikusok rémületére. Különösen Kassa városa örült, a városi tanács követeket küldött a sereget vezénylő Rákóczi Györgyhöz, hogy siessen, mert várják, és átadják neki a várost.

A kassai vértanúk ábrázolása a krakkói jezsuita Isteni-irgalmasság-bazilika magyar kápolnájában. Forrás:https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mark-istvan-es-menyhert-kassai-vertanuk

A Bocskay-féle felkelés idején Kassán a kálvinisták kerültek hatalomra, így Kassa kálvinista várossá lett, katolikus hívők csak párszázan lakták, zömében a királyi őrség, akiknek saját lelkipásztoruk és templomuk nem volt, mivel azokat a kálvinisták elfoglalták.

Dóczy András Kassa és Felső-Magyarország királyi főparancsnoka szerzett két jezsuita misszionáriust:

Pongrácz Istvánt a magyar, Grodeczky Menyhért atyát pedig a szláv, valamint a német ajkúaknak, és számukra a királyi kúrián lakást adott, és egy termet rendezett be kápolnának.

I. Rákóczi György, Rembrandt grafikája Forrás: Wikimedia Commons

Amikor Kőrösi Márk esztergomi kanonok Pázmány Péter esztergomi érsek megbízásából a gondjaira bízott és az esztergomi főkáptalan tulajdonában lévő széplaki apátsági javadalmakat meglátogatta, hivatalos útja Kassára vitte, ahol összebarátkozott Pongrácz és Grodeczky atyával, akiknek segítséget nyújtott hitéleti munkájukhoz.

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek Forrás: Wikimedia Commons-Thaler Tamás

Értesülvén, hogy Rákóczi seregei Kassára tartanak, Széplakról nyomban Kassára sietett, hogy segítse a katolikus híveket.

Rákóczi kardcsapás nélkül vonult be Kassára

Amikor Rákóczi hajdúi Kassához közeledtek, sok katolikus igyekezett elmenekülni a városból, de a három jezsuita pap kitartott, amit Kassa protestáns vezetői provokációnak tekintettek és halálra ítéltették a hitük mellett kitartó szerzeteseket.

Rákóczi György vezette Bethlen fejedelem seregét Forrás: Wikimedia Commons

Rákóczi 1619. szeptember 3-án ért hajdúival Kassa falai alá, és Dóczy kiadatását, valamint a város meghódolását követelte. A királyi főparancsnok próbálta rávenni a várost, hogy maradjon hű a királyhoz, de hiába. Dóczy András a császári főkapitány kevés katonája miatt kilátástalannak látta a harcot, ezért megegyezett a támadókkal.

II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király portréja Forrás: Wikimedia Commons

A szeptember 4-én megkötött szerződésben Dóczy vállalta, hogy átadja Kassát, de azzal a kikötéssel, hogy senkinek nem esik bántódása, sem a katolikus híveknek, sem pedig a katolikus papoknak.

Bethlen csapatai megszállták Kassát, de nem tartották be a szerződést.

Rákóczi, miután szeptember 5-én kardcsapás nélkül bevonult Kassára, Dóczyt bilincsbe verette, és Bethlenhez küldte Erdélybe, aki börtönbe vetette őt. Az összes katolikus papot házi őrizetbe vették, és Rákóczi meghagyta, hogy a három jezsuitát különösen szigorúan őrizzék.

Kőrösi Márk fejereklyéje az Esztergomi Bazilikában Forrás: https://hu.wikipedia.org

Rákóczi hajdúi a Dóczyval megkötött megállapodást felrúgva, barbár módon bántak a katolikusokkal. Bár a városi tanács kérte Rákóczit, hogy azonnal végeztesse ki a papokat, ám a fővezér előbb rá akarta bírni őket a kálvinista hitre való áttérésre rábeszéléssel, ígéretekkel, fenyegetéssel, majd pedig kínzásokkal.

A kínzások ellenére sem törtek meg

Rákóczi megbízott néhány hajdút, hogy fosszák ki és fenyegessék meg őket halállal, ha át nem térnek. A fenyegetés azonban nem hatott, ami miatt Rákóczi még aznap egy újabb csoport hajdút küldött hozzájuk azzal a meghagyással, hogy első lépésként kínozzák meg a három szerzetest, majd ha ennek ellenére sem hajlandók áttérni, akkor pedig koncolják fel őket.

Hajdúk Bocskai seregében, a 17. század első évtizedében (egykorú metszet) Forrás: Wikimedia Commons

A hajdúk kegyetlenül megkínozták a három papot – megkötözték, buzogánnyal ütötték, karddal vagdalták, földre sújtották, megcsonkították, és fáklyákkal égették őket -

de ők kitartottak katolikus hitük mellett.

Miután Kőrösit és Grodeczkyt brutálisan megkínozták, majd lefejezték és a holttesteiket az emésztőgödörbe vetették, visszatértek Pongráczhoz, hogy folytassák kínzását, majd őt is - még élve - bedobták az emésztőgödörbe, szemetet és egy rozoga falat borítva rá.

A Szent Kereszt oltár az esztergomi bazilikában. A kereszt rézből, a korpusz bronzból készült Forrás: https://www.bazilika-esztergom.hu/hu/latnivalok/teli-kapolna

Eperjessy István sekrestyés vallomása szerint Rákóczi először Kőrösit akarta megtörni, előkelő küldöttséget küldve hozzá azt ígérve, hogy ha Bethlenhez pártol, és megtagadja katolikus hitét, valamint áttér a kálvinizmusra, visszakapja a szabadságát, valamint megkapja a széplaki apátság birtokait is.

Bethlen portréja a fejedelem által veretett aranydukáton Forrás: Wikimedia Commons

A jelenetnek Pongrácz is szemtanúja volt.

Kassai azonban visszautasította az ajánlatot,

és azt üzente Rákóczinak, inkább meghal, mint hogy hitét és lelkét a pokolra vesse az elhajlással. Azt is hozzátette ehhez, hogy vannak az esztergomi káptalanban, akik számára gyönyörűség Istenért meghalni, és akiknek szokása, hogy nagy dolgokat cselekedjenek és szenvedjenek el.

A három részre szakadt Magyarország a drinápolyi béke korában. Magyarországot nemcsak a Habsburg-török harcok sújtották, hanem súlyos vallási ellentétek is, ami sok esetben véres, kegyetlen atrocitásokhoz vezetett Forrás: Tudasbazis.sulinet

Miután a hajdúk elmentek, Eperjessy István, Kassa székesegyházának sekrestyése, a kápolna harangozója meghallotta István atya nyöszörgését, de a gyötrődő Pongrácz hiába kért tőle segítséget, mert a sekrestyés nem mert neki segíteni.

Ezért további 20 órai kínszenvedés után ő is meghalt.

Eperjessy nem merte elhagyni a házat, és mivel Hoffmann György tanácsos, akihez Pongrácz atya tanácsára fordulnia kellett volna, szintén a martalócok áldozata lett.

Még a temetésüket sem engedélyezte a kálvinista város

Rajner Menyhért, a városi bíró nem engedélyezte a kivégzett szerzetesek eltemetését, ezért egy kassai polgárasszony, özvegy Gadóczy Bálintné több úriasszonnyal együtt elment Rajner feleségéhez, és kérték, hasson a férjére, hogy a városi tanács engedje meg az áldozatok illő eltemetését, de a tanács csak annyit engedélyezett, hogy a holttesteket a verem szennyes részéből áthelyezhessék a verem egy szárazabb zugába.

Forgách Zsigmond nádor, országbíró Forrás: Wikimedia Commons

Fél év múlva abban a házban, ahol a három jezsuita papot megkínozták, Bethlen Gábor és a királyi Magyarország képviselői béketárgyalásokat folytattak.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nem akarván szégyenben maradni, hogy kosarat kapott, a táncért cserébe teljesítette Pálffy Katalin kérését, hogy eltemethesse a három jezsuita papot Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_G%C3%A1bor#/media/F%C3%A1jl:GabrielBethlen.jpg

A tárgyalást díszlakomával zárták, ahol Bethlen Gábor felkérte táncolni Forgách Zsigmond nádor feleségét, Pálffy Katalin grófnőt.

A fejedelem kétszer is felkérte táncolni az asszonyt, de ő mindkét alkalommal visszautasította.

Bethlen, mivel szégyellte a kikosarazást, amikor harmadjára is felkérte a nemesasszonyt, azt ígérte, ha táncol vele, bármit is kér, azt teljesíti.

Kassa látképe a 17. század elején (Houfnagel színezett rézmetszete 1617-ből) Forrás: Wikimedia Commons

A grófnő erre azt kérte, hagy temesse el a három meggyilkolt szerzetest a birtokán. Bethlennek, mivel az ígéretét nyilvánosan tette, teljesítenie kellett azt, csak az volt a kikötése, hogy éjjel és csendben emeltesse ki a veremből a holttesteket.

A jezsuita rend híve, Báthory Zsófia - II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége - által a jezsuiták számára építtetett kassai Szentháromság templom, amelynek egykor az a királyi ház állt a helyén, melyben a kassai vértanúk laktak Forrás: http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/premontrei-szentharomsag-templom/

Pálffy 1620-ban kiemeltette a holttesteket, megtisztíttatta, és vörös selyemkelmébe burkolva koporsóba fektette, és díszkocsin sebesi birtokára vitette a holttesteket.

Forgách Zsigmond és Pálffy Katalin (egykorú rézmetszet) Forrás: MEK/OSZK

A három szerzetes hamvait eleinte a Forgách birtokon fekvő sebesi templomban őrizték, ahonnan a maradványok a hertneki vár templomába kerültek. Pálffy Katalin 1635-ben közös ónkoporsóba helyeztette a csontokat,

és a lánya, Forgách Mária vezetése alatt álló nagyszombati klarisszák

- ferences női rend - zárdájának templomába vitette az ereklyéket. Egészen addig itt őrizték, mígnem 1782-ben II. József feloszlatatta a klarissza rendet.

A három vértanúságot szenvedett pap portréja Forrás: Pinterest

Emiatt 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendhez kerültek a mártírok földi maradványai, valamint a fejereklye.

Pázmány bíboros már 1628-ban elindíttatta a három szerzetes boldoggá avatási eljárását Forrás: Wikimedia Commons

Pázmány Péter esztergomi érsek már 1628-ban elindította a kassai vértanúk boldoggá avatását,

de ez csak 1905-ben történt meg, amikor Szent X. Piusz pápa január 15-én engedélyezte nyilvános tiszteletüket.

II. János Pál 1995-ben szentté avatta a három mártírhalált szenvedett papot Forrás: THE FATIMA HUB

Szentté avatásukra 1995. július 2-án Kassán került sor II. János Pál pápa által.

Az esztergomi bazilikában őrzik az ereklyéiket

A három vértanú ereklyéit az esztergomi bazilikában őrzik, a Szent kereszt-oltáron egy ezüstvázas tartóban, melyben korábban a Szent Jobbot őrizték. A Szent Kereszt-oltáron állították fel a vértanúk Kiss György szobrász által kifaragott szoborcsoportját is.

A kassai vértanúk szobra, Kiss György szobrászművész alkotása, az esztergomi bazilika Szent Kereszt oltárán Forrás: Digitális Képarchívum - http://dka.oszk.hu - DKA-085203/http://dka.oszk.hu/html/allando/copyright.htm/Kiss, György

Mivel idén van mártírhaláluk 400. évfordulója, Bernard Bober kassai érsek-metropolita tavaly december 1-én emlékévet nyitott tiszteletükre „Megújulni a hűségben" mottóval, és amely most szeptember 7-én ér véget a kassai székesegyházban.

A kassai vértanúk Forrás: Origo

Az emlékévet Erdő Péter bíboros, esztergomi-budapesti érsek zárja szeptember 8-án a korábban a vértanúság helyén emelt jezsuita, ma premontrei Szentháromság-templomban.