A történelem során rengeteget változott a tökéletes női alak képe

2019.01.03. 21:09

Talán mindannyian tudni véljük, hogy milyen a tökéletes női alak. Vagy mégsem? Van, akinek Kim Kardashian közösségimédia-feltöltésein látható képeit, másoknak Marilyn Monroe érzéki domborulatait, és megint másoknak Beyoncé sportos formáit jelenti. Nem véletlen, hogy az „ideális" női testalkat titkát több ezer éve kutatják. A válasz a történelem során is folyamatosan változott.

Matematikai arányokban is mérhető az ideális

Az ókori görögök sokáig úgy képzelték, hogy az égbe nyúló Olümposz hegy legmagasabb csúcsán csendben ülnek és figyelnek az istenek. Talán azon is vitázhattak, hogy milyen lehet a leginkább ideális derék-csípő méretaránya.

Évezredek óta talány a tökéletes női alak titkaForrás: Origo

Ám miközben figyelték az emberek gondolatait és viselkedését, egyre inkább összezavarodtak. Hogyan nézne ki a tökéletes női alak? Milyen matematikai aránya lehet a legmegfelelőbb testzsíreloszlásnak? Mitől lesz egy nő vonzóbb, mint a másik?

Kultúránként is eltérő lehet a szépségideálForrás: pexels.com

A tizenkét olimpiai istenség végül talán úgy dönthetett, hogy a döntés jogát meghagyja az embereknek. Így változhattak a történelem során folyamatosan az ideák, az emberi test vonzerejének apró részletei, amióta világ a világ.

A szépség mérőszáma a derék-csípő méretarány

Manapság az ideálisnak vélt női testalkatot gyakran a szuperkarcsú modellek és sztárok határozzák meg. A kutatók szerint ez a ránézésre tökéletesnek ható alak olyan testméreteken alapul, amelyek úgymond átlépik a kulturális határokat és történelmi korszakokat.

A derék-csípő arány a fizikai szépség egyik fontos alkotóeleme a nőknélForrás: Richard S. Quarles Sr.

A testzsírelosztás, valamint a derék-csípő arány mindig igen fontos tényezőt jelentett az ideális női forma meghatározásában – mondta Devendra Singh, a Texas Egyetem pszichológiai professzora, aki az 1990-es években bonyolult számításokat végzett a témában. – A testzsíreloszlás a derék-csípő méretarány a szépség, illetve a fizikai vonzóerő egyik mérőszáma, megbízhatóan jelzi előre a szervezet ösztrogénszintjét és így a női termékenységet.

A derék-csípő arány a szépség, illetve a fizikai vonzóerő egyik mérőszámaForrás: pexels.com

A kutatók szerint a fizikai szépség és vonzerő egyik meghatározó alkotóeleme a „megfelelő" derék-csípő arány: a 0,7 körüli derék-csípő aránnyal rendelkező nőket a férfiak magasabb eséllyel tartják vonzóbbnak.
A csípő mérete egyenes arányban van a medence méretével, és jól jelzi, hogy a szervezet mennyi zsírt (tartalék energiát) tud elraktározni – mutat rá a Journal of Biological Psychology tudományos lap. – A derék mérete viszont információt ad a személy egészségi állapotáról, termékenységéről.

Sokan Marilyn Monroe alakját tekintik tökéletesnekForrás: AP/1954 AP/Matty Zimmerman

Ám a nyugati társadalmakban, ahol már nem áll fenn a szezonálisan visszatérő éhínség veszélye, a derék, amely az egyén aktuális egészségi állapotát jelzi, sokkal fontosabb szerepet tölt be, mint a csípő, amikor egy nő szépségét és vonzerejét kell felmérni.

Az erősen telt testalkat a termékenységet jelképezi

Az ideális női alakot vizsgálva az őskorban azonban a maitól egészen eltérő képet láthatunk.
A kihívásokkal teli környezet, a gyakori éhezés mind-mind azt jelentette, hogy elsősorban azok a nők tudtak érvényesülni, akik képesek voltak valahogyan növelni a testtömegüket – mondta Viren Swami, az Anglia Ruskin Egyetem szociálpszichológiai professzora. – Ez ugyanis azt jelentette, hogy egészségesek és termékenyek.

Az őskőkori Vénusz-szobrok a felső paleolitikum emberének első embert ábrázoló kisplasztikáiForrás: commons.wikimedia.org

Ezt az elméletet támasztják alá az őskori Vénusz-szobrok régészeti leletei is, amelyek összessége 35 000 és 7000 évvel ezelőtti időintervallumban keletkeztek. Már első pillantásra is felismerhetően nőalakokat ábrázolnak, és valószínűleg termékenységszimbólumok, illetve a jólétet jelképezik.

A híres Willendorfi VénuszForrás: commons.wikimedia.org

Az erősen telt testalkathoz hangsúlyos mellek és vénuszdomb tartozik. Ezek közül is kiemelkedik a késő kőkorszakból, a Gravetti-kultúrából származó Willendorfi Vénusz, ami arra utal, hogy tíz és százezer évvel ezelőtt az ideális női alak robusztus és kerek volt. A kicsiny nőalaknak valószínűleg kultikus és vallási funkciói voltak.

A nőt, mint az élet forrását ábrázolták

A régészetben az ilyen típusú leleteket Vénusz-szobroknak nevezik, és a kutatók úgy gondolják, hogy a talán kissé eltúlzott szexuális vonásokkal rendelkező meztelen nők korabeli ábrázolása a korai termékenységi istennő képét követte. Ebből pedig az következik, hogy az ókori világban az "asszonyos alak" jelentette az ideális női testképet.

A kerámia Dolní Věstonice-i VénuszForrás: commons.wikimedia.org

Miután az élelemszerző életmód következtében a termékenység gondolata került előtérbe, ennek lett a jelképe a nő, az általános, mindenekfelett álló nő, a nagy Anya (Magna Mater), mint az élet forrása, aki mindennek a kezdete és vége. A figurális ábrázolások pedig nem gyönyörködtetni kívántak, hanem a termékenységi varázslás szolgálatában álltak.

Aphrodité ábrázolása az évek során rengeteget változottForrás: commons.wikimedia.org

Az ókori görögök és rómaiak is Vénuszt vagy (más néven Aphroditét) tartották a szépség istennőjének, akit a szeretet, az öröm, a szenvedély, a szaporodás, a termékenység és a vágy istennőjeként is tiszteltek. A korabeli ábrázolásokon kivétel nélkül kerek arccal, nagy mellekkel és körte alakú testtel látható.

Egészséget és jólétet sugároztak

Vénuszt az ókori Rómában és Görögországban gyakran telt idomú testtel ábrázolták, ám a korábbi ábrázolásoknál kisebb mellekkel, teltebb csípővel és magasabb testtel. Ez is azt bizonyítja, hogy a klasszikus női alakról szőtt elképzelés az évszázadok során sokat változott.

Botticelli Vénusz születése című alkotása sokáig meghatározta a "tökéletes női alak" fogalmátForrás: en.wikipedia.org

A 15. századi, itáliai reneszánsz hamisítatlan hangját képviselő Botticelli híres festményével, a Vénusz születésével ismét új ideákat teremtett: a szépség a szellem és az anyag, az eszme és a természet egyesülését jelképezte. Ennél a képnél a világhírrel büszkélkedhető festő majdnem teljesen hű maradt az ókori Vénusz-ábrázolásokhoz.

Rubens női ábrázolása bejárta a világotForrás: commons.wikimedia.org

Később, a flamand festőművész, Rubens női portréi is pont azért járták be nagy sikerrel a világot a 16-17. században, mert "Rubenesque" megjelenésükkel (kövérkés és kerekded testükkel) egészséget és jólétet sugároztak. Kritikusok szerint Rubens ragadta meg a legélethűbben a korszak nőideálját: a szépségeszme néha olyan élethűre sikerült a vásznon, hogy az alkotásokat gyakran meg akarták semmisíteni.

A tökéletes formára törekedtek

Az istenek és istennők ábrázolásai régen és ma is nagy hatással voltak az ideáis testről alkotott képre. Vénusz alakját látva a nők igyekeztek követni az általa diktált trendeket: a nők ezt felismerték, és számtalan módszerrel igyekeztek a derék-csípő méretarányt a számukra kedvezőbb irányba elmozdítani. Ennek egyik eklatáns példája a szoros fűző, amellyel derekukat karcsúsították.

Így varázsolt tökéletes alakot a fűzőForrás: https://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0//Lolly Koon

A késő reneszánsztól kezdve a fűző egyre népszerűbb lett a tökéletes formára törekvő nyugati hölgyek körében, és az is maradt egészen a 20. századig – hangsúlyozza Viren Swami. – A nők gyakran talán túlzottan, már-már egészségtelen módon próbálták elérni a vágyott testalkatot. Mindenféle mesterkélt eszközökkel utánozták Vénusz alakját. A csípő- és fenéktájon alkalmazott párnák is ezt segítették, amivel a csípő szélességét igyekeztek növelni.

Az ideális formákért a nők bármit megtettekForrás: fr.wikipedia.org

Miközben a fűzőket az extrém karcsúság elérésére használták, addig

az 1890-es években már egyre több cikk jelent meg a „divatos deformitás" és „halál a szoros kötése" témakörökben.

Az emberek felismerték a derék elszorításának veszélyeit, beleértve a belső szervek összepréselését, az emésztés akadályozását és a légszomj kialakulását.

Az anyákat szentként tisztelték

Bethe Hagens antropológus a Vénusz-szobrokat tanulmányozva megpróbált az archaikus elemek mögé nézni. A korábbi kutatási eredményeknél egy lépéssel továbbment, és vitatni kezdte a görög és a római ideális test értelmezését.

Számos Aphrodité-szobrot találhatunk még ma is GörögországbanForrás: commons.wikimedia.org

Az egykori, írástudó kultúra nem igazán kedvelte a nőket: míg a „valódi" nők úgymond termelési gépekké váltak, úgy az anyákat szentként tisztelték – magyarázta a professzor – A szobrászatban csak a tökéletes női formákat örökítették meg, amelyek talán egy kissé hasonlítanak egy fiatal férfi testéhez.

Ókori görög Aphrodité-ábrázolásForrás: commons.wikimedia.org

Hozzátette: nem véletlenül nem látunk soha elhízott vagy várandós női alakot az ókori művészetben.

A profán test is visszaköszönhet

Az elemzés során arra jutott, hogy a történelem vizsgálata során a kutatóknak talán mindvégig rossz elképzelésünk volt arról, hogy mi képviseli az ideális női test formáját. Az antropológus szerint meglehet, hogy a képeken, szobrokon csupán a profán test köszön vissza.

A Mona Lisa a világtörténelem egyik leghíresebb női ábrázolásaForrás: pexels.com

A művészetben elsősorban a bolondság, a szex és az elhagyatott örökkévaló isteni ifjúság jelenik meg – hangsúlyozta Bethe Hagens. – Azt hiszem, ez egy jelentős felfedezés, hiszen ezekben az időkben az igazi női test a bölcsesség és a teremtés forrásához kapcsolódva túlságosan szent volt, és ezért nem merték modellezni.

A festményeken a nők gyakran férfias külsőt kaptakForrás: commons.wikimedia.org

Talán emiatt néznek ki teljesen másként a Vénusz-szobrok, mint a későbbi görög és római istennők.

Az istenek ajándéka lehet

Az antropológus szerint a művészeket talán egyfajta félelem is vezérelte a történelem évezredei során, amikor a női test megörökítésén fáradoztak. A karcsútól a telkarcsúig és fordítva, az ideális alakról szőtt elképzelés folyamatosan változott és változik.

Sokan irigylik a mai modellek alakjátForrás: pexels.com

A kutatók viszont még ennél is tovább mentek: úgy gondolják, hogy bármikor visszatérhetünk Vénusz korába, és a közösségi média térhódításával ennek pontosan az ellenkezője is megtörténhet, hiszen az ideális testalkat mindig csak a nézőpont kérdése.
A szépség és az eszményi női alak egy emberi elképzelés, egyfajta konstrukciós terv, ami teljes mértékben attól függ, hogy honnan nézzük – állítják kulturális teoretikusok.

Az ideális női testalkat mindig viszonyítás kérdéseForrás: pexels.com

Ám bármit is mondjon a tudomány, egyvalami egészen biztos: a divatos szépségeszmék hajszolása már a kezdetektől fogva az életünk részét képezik, és ezek örökösen változnak. Az igazi szépséget a kezdetektől fogva sokféle testformával és testmérettel ünneplik a világban. És talán pont ez az istenek ajándéka.