Szokatlan feladatot kapott a most felfedezett egyiptomi erőd

2019.01.04. 13:32

Ez a 2300 éves egyiptomi erőd szokatlan feladatot kapott: egy olyan kikötő őrzésével bízták meg őket, ahonnan elefántokat küldtek a háborúba. Az amerikai régészek a Vörös-tenger partján bukkantak a Berenike névre hallgató, védő erőd maradványaira.

A híres egyiptomi dinasztia stratégiai pontként építtette

Az erőd a Ptolemaida dinasztia, másképpen Lagida dinasztia korában épült. A hellenisztikus királyi család majdnem háromszáz éven keresztül irányította Egyiptomot, Krisztus előtt 305–30-ig. I. Ptolemaiosz egyike volt Nagy Sándor, makedón tábornokainak, akit kinevezett Egyiptom szatrapájának, tehát tartományi kormányzójának. A dinasztia tagjait az egyiptomiak is hamar elfogadták a független Egyiptom fáraóinak utódaként. Az ekkoriban épült erődítmények épp ezért olyan jelentősek.

Az erőd most felfedezett falai a Vörös-tenger menténForrás: Picasa

A falak két részből álltak és megvédték az erőd nyugati részét, miközben a keleti és északi irányban csak egy falat húztak fel – mondta Marek WoĽniakand Joanna R±dkowska régész, az Antiquiti című tudományos folyóiratban publikált cikk kapcsán. – Az épület sarkain tornyok épültek, és a falak összekapcsolódásánál stratégiai helyeket alakítottak ki.
Az erőd dupla falakból álló, nyugati része befelé néz, amiből a kutatók arra következtettek, hogy a védők különösen aggódnak az ilyen irányú támadás miatt.

Tudatosan gyűjtötték és hasznosították az esővizet

A Berenike-erőd legnagyobb és legerősebb része egy mintegy 160 méter hosszú és 80 méter széles. Itt kapott helyet három, nagyobb udvar és számos, kapcsolódó épület, amelyek egy zárt, erős komplexumot alkotnak.
Az erőd leglátványosabb része az építészeti elemekben rejlik – mutatott rá a kutató. – Az elképesztően csodálatos, jól felépített erődítmény belső tereit homokkal szórták le.

I. Ptolemaiosz egyike volt Nagy Sándor, makedón tábornokainakForrás: Creative Commons Attribution/Marie-Lan Nguyen

Az erőd kapuján belül a régészek találtak még egy sziklába vájt kutat, jól kiépített csatornát és egy medencét, amelyben valószínűleg ák a felszín alatti vizeket és az esővizet gyűjtötték össze, tárolták és osztották el.
A két legnagyobb medence teljes kapacitása több mint 17 ezer liter lehetett – hangsúlyozta a szakember. – Az esővíz elvezetésének és összegyűjtésének a ténye azt sugallja, hogy a Berenike akkoriban nedvesebb éghajlatú lehetett, mint ma.

Innen koordinálták a háborús elefántok szállítását

Az erőd északi védőfalának déli oldalán felfedeztek egy korabeli szemétlerakót is, benne égetett anyagból készült figurákkal, érmékkel és egy elefánt koponyájával.
Érdekes módon a korabeli feljegyzésekből gyakran egyszerűen kimaradtak a terület erődítményei – mondta WoĽniak. – Talán ennek az az oka, hogy néhány erődöt nagyon rövid idő alatt le is bontottak.
A kutatók megjegyezték, hogy a Ptolemaida dinasztia szívesen épített erődöket a városaik és a királyságuk határainál, hiszen soha nem tudhatták pontosan, hogy a helybéliek hogyan reagálnak majd az uralkodók jelenlétére.

A háborúban gyakran alkalmaztak egykor elefántokatForrás: commons.wikimedia.org

A történelmi feljegyzések szerint Berenike erődje a Vörös-tenger mentén épített kikötők láncolatának fontos részét képezte, ahonnan segítették és koordinálták a háborús elefántok szállítását Ptolemaiosz seregeinek. Néhány éve a genetikai kutatások ugyanis kimutatták, hogy a dinasztia tagjai nagy valószínűséggel Eritreaból, Kelet-Afrikából importálták elefántjaikat.

A rómaiak korában fontos kereskedelmi központ lett

A ptolemaida királynőket – akik közül jó néhány férjeik nővére volt – kivétel nélkül Kleopátrának, Arszinoénak vagy Berenikének nevezték. A leghíresebb királynő, a dinasztia utolsó királynője, a minden más, ezen a néven szereplő elődjénél híresebb VII. Kleopátra volt.

Kleopátra és Antonius (Lawrence Alma-Tadema festménye, 1883)Forrás: commons.wikimedia.org

Nagy Sándor tábornokának egyenes ági leszármazottja robbantotta ki a Julius Caesar és Pompeius közötti, később Octavianus és Marcus Antonius közötti politikai harcokat. Kleopátra öngyilkossága után (Krisztus előtt 30-ban) Egyiptom behódolt Rómának, és Berenike kikötője a kereskedelem egyik fő központjává vált. Számos bizonyíték utal arra, hogy az elsőtől a hatodik századig összekötötte Görögországot és Olaszországot a déli területekkel, Indiát és a Maláj-félszigetet, Etiópiát és Kelet-Afrikát.