A kutatás szerint majdnem kétszer annyi felnőtt gondolja magáról, hogy ételallergiája van, mint amennyinek valójában. A vizsgálatot az Egyesült Államokban végezték, de a szakértők szerint hasonló a helyzet a világ más országaiban is.
A tesztek során azt találták, hogy már számos, allergiás páciens nem jut hozzá a receptre felírt, potenciálisan életmentő gyógyszereihez, miközben mások szükségtelenül kerülnek el egyes élelmiszereket.
A tanulmány rámutatott: az amerikai felnőttek körülbelül 11 százaléka szenved valamilyen ételallergiától, ami több mint 26 millió embert jelent. Közülük körülbelül 12 millió betegnek már felnőttként alakult ki az intoleranciája, amivel a kutatók hangsúlyozták: az allergia nem csupán a gyerekkorban kezdődhet.
Az ételallergia esetében a szervezet védekező rendszere tévesen úgy reagál bizonyos élelmiszerekre, mintha azok károsak lennének
– mutatott rá Ruchi Gupta, az Északnyugati Egyetem gyermekgyógyász professzora és a kutatás társszerzője. – Az immunrendszer sejtjei ellenanyagot termelnek, hogy az idegen anyaggal szemben védekezzenek és ekkor lépnek fel az allergiás tünetek.
Hozzáfűzte azt is, hogy gyakran megesik, hogy az allergiás korábban meg tudta enni ugyanazt az ételt mindenféle allergiás reakció (például viszketés, hasi fájdalmak, légutak szűkülete) nélkül, ami egyszer csak megváltozik.
A felnőttek táplálékallergiáinak növekvő problémája a kutatók szerint azonban szoros összefüggésben állhat az allergiás gyerekek számának drámai emelkedésével, amit az elmúlt húsz évben tapasztaltak.
Sokáig elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos ételallergiára összpontosítottuk a kutatásainkat, és csak most kezdjük felfedezni, hogy a felnőtteknél is egyre növekvő problémáról van szó
– mondta Gideon Lack, a King's College London gyermekgyógyászati allergia professzora. – Fel kell ismernünk, hogy nagyobb figyelmet és erőforrásokat kell irányítanunk a felnőttek diagnosztizálására és kezelésére.
A Jama Network Open tudományos folyóiratban publikált tanulmány arra a felmérésre vonatkozik, amelyet a kutatók összesen több mint negyvenezer felnőtt részvételével végeztek az Egyesült Államokban.
Ennek során a tesztalanyoktól megkérdezték, hogy van-e bármilyen ételallergiájuk, de kíváncsiak voltak az ehhez kapcsolható tünetekre is.
Ezután a csapat felmérte, hogy a vélt allergiás reakciók mennyire „meggyőzőek".
Ha a résztvevők csak annyit mondtak, hogy egy étel fogyasztása utána hasi fájdalmat vagy hasmenést tapasztaltak, akkor kikerültek a vizsgálati csoportból, mert az jelenthet laktóz-intoleranciát vagy ételintoleranciát
– hangsúlyozta Gupta. – Az eredményeink azt mutatták, hogy a leggyakoribb allergiás reakció a kagyló fogyasztása után lépett fel, amely a felnőttek 2,9 százalékát jelenti, míg a második helyen a tej, a harmadikon pedig a földimogyoró áll, ami a felnőttek 1,9 százalékát és 1,8 százalékát érinti.
A résztvevők fele azonban az ételallergiás meggyőződése ellenére egyáltalán nem mutatott allergiás tüneteket.
Laborvizsgálattal megállapítható az allergia
Az ételallergia megállapításához elengedhetetlen az ételallergia laborvizsgálat, mely a leggyakrabban előforduló 20 allergént (tojásfehérje, tehéntej, tőkehal, búzaliszt, földimogyoró, szójabab, paradicsom, sárgarépa, burgonya, narancs, alma, banán, őszibarack, rákfélék, szezámmag, marhahús, kiwi, zeller, mandula, mogyoró) tartalmazza.Míg az ételallergia esetén jelentkező tünetekért az immunrendszer felel, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer váltja ki
– magyarázza Gupta. – Egyre több felnőtt mutat valamilyen tünetet, ezért nagyon fontos a megfelelő diagnózis, hiszen nem mindegy, hogy laktóz-intoleranciáról vagy egy életveszélyes ételallergiáról beszélünk. Utóbbi extrém esetben súlyos allergiás reakciót válthat ki, ami halált is okozhat.