Különleges elliptikus burkot fedeztek fel egy haldokló csillag körül a Halak csillagképben osztrák csillagászok, felfedezésükről az Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratban számoltak be.

Egyszer majd a Földet is el fogja nyelni a Nap

A TX Piscium jelű csillag az élete végéhez közeledik a Földtől 900 fényévnyi távolságban. Ilyenkor a csillagok belsejében lejátszódó folyamatok a méretüktől függnek.

Életük alkonyán - bizonyos tömeghatár felett - a csillagok felfúvódva vörös óriássá alakulnak átForrás: Sky Notes

A Bécsi Egyetem közleménye szerint

a Nap például 4,5 milliárd év múlva vörös óriássá fog felfúvódni

- amely a Naprendszer belső bolygóit, köztük a Földet is elnyeli -, miközben erős napszelet kelt.

Négy és félmilliárd év múlva a Nap is vörös óriássá válik, és  felfúvódása közben elnyeli majd a FöldetForrás: Origo

Hogy több információt szerezhessenek ezekről a folyamatokról, az asztrofizikusok egyre erősebb teleszkópokkal vizsgálják azokat a csillagokat, amelyek a csillagfejlődésnek már ebben a stádiumban vannak.

A csillagszél által kivetett burkot akarták tanulmányozni

Az egyik ilyen csillag a TX Piscium a Halak csillagképben található.

A Halak csillagképForrás: Star Chart

A csillagot a Bécsi Egyetem Magdalena Brunner, Franz Kerschbaum és Ernst Dorfi vezette kutatócsoportja a jelenlegi legnagyobb teljesítményű rádiótávcső-rendszer, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózat (ALMA) segítségével figyelte meg.

Az ALMA (Atacama Large Millimeter Array) rádióteleszkópjai a csillagos eget fürkészikForrás: YouTube

A csillagszél kiveti a nehezebb elemeket is, amelyek magfúzióval az égitest belsejében képződtek.

A szén, az oxigén vagy a nitrogén beépül a következő csillaggenerációba. A csillagszélért az égitestek belsejében lejátszódó összetett folyamatok és a felszínnel való kölcsönhatásuk felelősek.

A TX Piscium (a képmező alsó részében) vörös óriássá fúvódott fel, és a csillagszél különleges burkolatot alakított ki körülötteForrás: Astronomy & Astrophysics

Ez vezet a porból és gázból álló úgynevezett cirkumsztelláris (csillagkörüli) burok kialakulásához, amely a csillag halála után is megmarad. Ennek a buroknak a tulajdonságai változhatnak.

Legegyszerűbb esetben a csillagszél gömb alakban löki ki az anyagot,

de már a legkisebb szabálytalanságok is más alakú burkot eredményeznek, a kilökődés különböző intenzitása pedig különböző héjakat formál.

Eddig ilyet még soha sem láttak vörös óriásoknál

Kerschbaum és kollégái 2017-ben egy másik haldokló csillagnál kimutatták, hogy több évezredig eltartó ciklusokban több-kevesebb anyagot lökött ki - ez a jelenség hasonlatos a cigaretta-füst karikákhoz.

A vörös óriások anyaga különösen gazdag szénbenForrás: Sky & Telescope

A TX Piscium esetében az osztrák, amerikai és svéd kutatók alkotta tudóscsoport egy teljesen új struktúrát figyelt meg. "A Herschel űrteleszkóp korábbi megfigyeléseiből úgy tudtuk, hogy gyűrűformájú struktúra található itt és közelebbről meg akartuk vizsgálni" - mondta Brunner.

A Herschel űrtávcsőForrás: ESA/ESA/PACS & SPIRE Consortia, T. Hill, F. Motte, Laboratoire AIM Paris-Saclay, CEA/IRFU

A kutatók meglepetésére azonban egy lapos ellipszis formájú héjra bukkantak - ilyet nagy széntartalmú vörös óriásnál korábban még sohasem figyeltek meg.

Kannibál lehet a haldokló csillag

A tudósok azt feltételezik, hogy egy olyan csillagról van szó,

mely a feltételezettnél lényegesen gyorsabban forog saját tengelye körül.

A forgás az egyenlítő körül gyorsabb csillagszelet okoz, ez okozza a különleges formát.

Legegyszerűbb esetben a csillagszél gömb alakban löki ki az anyagotForrás: Eso

A mérések szerint ahhoz, hogy ilyen ellipszis keletkezzen, a vörös óriásnak másodpercenként két kilométeres sebességgel kell forognia.

A TX Piscium jelű vörös óriás  helyzete a halak csillagképbenForrás: Jurgen

"Valószínűleg a TX Piscium elnyelte egy eddig ismeretlen csillagtársát vagy akár bolygókat, is és átvette azok forgási impulzusát, ezáltal megnövelte a saját rotációs sebességét" - véli Brunner.

(Forrás: MTI/APA)