Apró tengeri állattal mérhetik fel az óceánok műanyagszennyezettségét

Afrasia Afro-Eurasia Aquatic species Ascidie / Ascidian Ascidies / Ascidians Benthons CONTINENT Continental area EC Ecosystem Ecosystems EEC EU Eurafrasia Eurasia EUROPE European Economic Community EUROPEAN UNION Image and subject Italy Landmass Landmasse
Vörös aszcidia
Vágólapra másolva!
Egy apró, mindössze tenyérméretű tengeri állat segíthet felmérni az óceánok műanyagszennyezettségének mértékét - állítják a Tel-avivi Egyetem kutatói, akik szerint a teremtmény képes kiszűrni az apró részecskéket a vízből és elraktározni azokat a lágyszöveteiben.
Vágólapra másolva!

Az izraeli szakemberek szerint az aszcídiák (Ascidiacea) ugyanolyan remekül boldogulnak az ipari területeket övező szennyezett vizekben, mint az érintetlen óceánban, lehetőséget adva a kutatók számára, hogy feltérképezzék és elemezzék a vízben lévő hulladékot és annak hatásait a különböző régiókban.

"Az aszcídiák egész életüket egy helyben töltik és szűrik a vizet, akár egy szivattyú" - mondta Gal Vered, az egyetem munkatársa. Hozzátette: "éppen emiatt értékes információkat nyújthatnak az otthonukként szolgáló zátonyok és egész ökoszisztémák állapotáról".

Vered a dél-izraeli kikötőváros, Eilat mólóit és szikláit vizsgálva bukkant rá egy aszcídiatelepre. A laboratóriumba visszatérve a kutató óvatosan megnyomta az egyik állat gyomrát és a kilövellő vízben szabad szemmel nem látható mikroműanyagokat mutatott ki. A kutatók később ilyen részecskéket találtak minden általuk megvizsgált területen az izraeli partok mentén.

Vörös aszcidia Forrás: Biosphoto/Franco Banfi / Biosphoto/Franco Banfi

A Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikált tanulmány szerint az aszcídiák evolúciós szempontból rokonságban állnak az emberrel, ami azt jelenti, hogy ezeknek az élőlényeknek és a bennük lévő műanyagrészecskéknek a tanulmányozása sokkal hasznosabb lehet, mint például a halak vagy kagylók vizsgálata.

"Annak ellenére, hogy a legkevésbé sem hasonlítunk rájuk, hasonló rendszerünk van" - mondta Noa Shenkar, az egyetem munkatársa.

Jelenleg olyan hatalmas mennyiségű műanyagszemét kerül évente a világ óceánjaiba, hogy néhány becslés szerint 30 éven belül több hulladék lehet a nyílt vizekben, mint hal.

A műanyag soha nem tűnik el teljesen. Idővel mikroműanyagokká bomlik le, amelyek bekerülnek a vadállatok szervezetébe, eltömítve a gyomrukat, és akár a táplálékláncba is bekerülhetnek. A műanyagszemét, különösen a mikroműanyagok hosszú távú hatásairól azonban még keveset tudnak a kutatók.