Minden egyes kullancscsípés vöröshús-allergiához vezethet

Kullancscsípés is állhat a látszólag minden előzmény nélkül kialakuló vöröshús-allergia hátterében

Az új kutatási eredmények szerint a korábban gondoltaknál is nagyobb az összefüggés a kullancscsípés és a vöröshús-allergia között. Bár a tudósok eddig úgy vélték, hogy az allergiás immunválasz akkor alakulhat ki az embereknél, ha az ízeltlábú korábban egy olyan emlősben élősködött, aminek a vére alfa-galaktózban gazdag. Az UNC Orvostudományi Iskola kutatói azonban meglepő eredményeket mutattak be a napokban az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia éves konferenciáján San Franciscoban.

Halálos kimenetelű reakciót is kiválthat

A rejtélyes betegség, a kullancscsípés által okozott vöröshús-allergia évek óta terjed a világban. A húsallergia kialakulásáért Amerikában a kontinens középső részén honos Lone Star (Amblyomma americanum), magyarul magányos csillag nevű kullancsfaj tehető felelőssé, amely nevét a nőstények hátán lévő csillagszerű fehér foltról kapta.

Kullancscsípés is állhat a látszólag minden előzmény nélkül kialakuló vöröshús-allergia hátterében Forrás: Wikipedia

Az allergiás tünetek akkor jelennek meg, ha valaki a kullancs csípését követő időszakban vörös húst fogyaszt.

A jelenségért az alfa-galaktóz (röviden alfa-gal) nevű szacharid a felelős, amely a vörös húsokban is megtalálható, és a Lone Star is hordozója.

Ez a cukor a legtöbb emlős vérében megtalálható, kivéve az embert. Az alfa-galaktóz a kullancscsípés során a véráramba kerül, ennek hatására pedig ellenanyag termelődik a szervezetben. A kialakult allergiás immunválaszt a kutatók vöröshús-allergiának nevezik, amit alfa-gal-szindrómának (AGS) is hívnak. Az alfa-gal (galaktóz-alfa-1, 3-galaktóz) allergia azonban nem olyan, mint a szokásos ételallergiák. A tünetek általában 5-7 órával a csípés után jelennek meg: többek között ödéma, gyomorgörcs, viszketés, vagy akár halálos kimenetelű anafilaxiás sokk.

Minden egyes csípés nagyobb eséllyel allergiához vezethet

Az eredeti hipotézisünk az volt, hogy az embereknél akkor jelennek meg a kullancs okozta allergiás reakciók, ha az élősködő a csípés előtt egy potenciálisan vörös húsú emlős, például egy szarvas, kutya vagy más emlős véréből táplálkozott

– magyarázta az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia éves konferenciáján Dr. Scott Commins, az UNC Orvostudományi Iskola gyermekgyógyászati és belgyógyászati professzora. – Ám a legfrissebb vizsgálataink arra utalnak, hogy a kullancsok ezt az immunválaszt anélkül is kiválthatják, hogy szükség lenne egy emlős vérére. Ez pedig nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy minden egyes csípés jóval nagyobb eséllyel vezethet allergiához, mint amit a korábbi számításaink jeleztek.

Kiütéseket, hányást, hasi görcsöket, vagy akár anafilaxiás sokkot válthat ki egy marhaszelet, hamburger, báránycomb vagy sertéssült elfogyasztása Forrás: pexels.com

A vizsgálatok során a kutatók eltávolították az immunglobulin E (IgE) fehérvérsejtjeit, az immunrendszer által az allergiás reakció során termelt antitesteket, majd a fehérvérsejteket ezután plazmával kezelték AGS-sel és AGS nélkül. Ezekhez adták hozzá négy kullancsfaj – az említett Lone Star (Magányos Csillag,) a Deer (Szarvas), a Gulf Coast (Öböl parvidéki) és az American Dog (Amerikai kutya) kullancs – nyálát, amelyek közül néhány nemsokkal korábban olyan vérrel táplálkozott, amiben volt alfa-galaktóz és néhány olyannak, amiben nem.

A Lone Star nyála rémisztő reakciókat váltott ki

Ahogy azt a kutatók előzetesen gondolták, azok a Lone Star és a Deer kullancsok, amelyek korábban fertőzött vért szívtak, allergiás reakciót váltottak ki. Ugyanakkor azoknak az ugyanilyen fajtájú kullancsoknak a nyála is hasonló tüneteket idézett elő, amelyek a közelmúltban nem táplálkoztak vörös húsú emlős vérével. A leginkább látványos reakciókat a Lone Star nyála váltotta ki, miközben a Gulf Coast és az American Dog élősködők semmit.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a korábban gyanítottnál jóval több kullancscsípés vezethet az akár életveszélyes reakciókat is kiváltó rendhagyó, vöröshús-allergiához

– zárta gondolatait a professzor.
Bár a Lone Star és a Deer kullacsfaj elsősorban az Egyesült Államokban terjed, az élősködők agresszív terjeszkedése miatt egyre gyakoribb Európa egyes területen is.