Akad-e olyan állat a Földön, amelynek nincs szüksége alvásra?

2019.03.05. 18:04

Néhány állat egy fáról vagy szikláról lóg lefelé és úgy alszik. Mások csak pár órát durmolnak, egyesek pedig egyfajta sártakaróval védik magukat éjszakánként. A denevérek, elefántok, békák, méhek és emberek sokféle módon alszanak attól függően, hogy éppen melyik formát tartják a legelőnyösebbnek. Tény azonban, hogy a kutatók még nem találtak egyetlen olyan teremtményt sem, amely alvás nélkül élné az életét. Ekkor tették fel a kérdést: az alvás vajon a túléléshez szükséges?

A kevés alvás számos negatív egészségügyi hatással járhat

A legtöbb ember elismeri, hogy az alvás elengedhetetlen és az álmatlanság veszélyes is lehet. Nem véletlen, hiszen hosszú távon a kevés alvás számos negatív egészségügyi hatással járhat, a szívbetegségektől kezdve a stroke-on át a súlygyarapodásig és a cukorbetegségig kapcsolódhat. Ezek a tények pedig azt sugallták a kutatóknak, hogy az alvásnak alapvető szerepet kell játszania az emberek és az állatok életében.

Vajon tényleg elengedhetetlen az alvás?Forrás: pexels.com

De mi lehet ez a funkció? Csak az alvás tudja lehetővé tenni az agy számára, hogy javítsa a sérüléseket és feldolgozza az információkat? Szükséges-e az alvás a szervezet energiaszabályozásához? A kutatók most megpróbáltak magyarázatot találni arra, hogy miért is alszunk és mi lehet ennek a pontos célja.

Kegyetlen teszteket végeztek Oroszországban

Az alvás rejtélyét már az 1890-es években vizsgálta egy bizonyos Marie de Manacéïne, Oroszország egyik első női orvosa.
Valamennyien szeretjük az életet, és mindannyian szeretnénk addig élni, ameddig csak lehet, de ennek ellenére mégis az életünk körülbelül egyharmadát, néha még a felét is feláldozzuk alvásra – írta egyszer Manacéïne. aki megpróbálta kitalálni, hogy pontosan mit is jelent az alvás, és elvégezte az első alváshiányos kísérletet állatokkal.

Az állatok is nagyon aranyosan tudnak aludniForrás: pexels.com

Az orosz orvos egy olyan módszert alkalmazott, amely manapság már elég kegyetlennek tűnik: Marie de Manacéïne folyamatosan ébren tartotta a kísérlethez befogott állatkölyköket, majd feljegyezte, hogy hány nap alváshiány után haltak meg. Az ezt követő évtizedek során további alvásmegvonásos kísérleteket végeztek olyan, más állatokkal, mint például rágcsálókkal és csótányokkal, amelynek végén hasonlóan végzetes eredményeket kaptak. Ezekben az esetekben azonban a halál és az alvás hiányának kapcsolata még nem volt teljesen világos.

Humánusabb kísérletekbe kezdtek a gyümölcslegyekkel

Míg a teljes álmatlanság a fent említett kísérletek tükrében rendkívül veszélyesnek tűnik, egyes lények mégis beérik rendkívül rövid időtartamú alvással. A kutatók szerint pedig ezek az állatok lehetnek az alvás funkciójának jobb megértéséhez a kulcs. A londoni Imperial College kutatói ezért most újabb, ám jóval humánusabb kísérletekbe kezdtek és a gyümölcs legyek alvási szokásait követték nyomon.
Azt állapítottuk mg, hogy néhány légy szinte alig aludt egy keveset – mondta Giorgio Gilestro, az Imperial College rendszerbiológiai előadója, a Science Advances tudományos folyóiratban februárban publikált tanulmány főszerzője.

Az állatok sokféleképpen képesek aludniForrás: pexels.com

Gilestro és munkatársai észrevették, hogy a nőstény legyek mintegy 6 százaléka kevesebbet aludt, mint a többiek. Az alvási idejük kevesebb, mint 72 percig tartott minden egyes nap, míg a többi nőstény egyed átlagosan 300 percet töltött a legyek álomvilágában. Egy nőstény egyed még ezeken is túltett és átlagosan csupán 4 másodpercet töltött alvással. Egy további kísérletben a kutatók megfosztották ezeket a legyeket az alvási idejük 96 százalékától. A rovarok azonban szerencsére nem hullottak el az orosz kölykökhöz hasonlóan, és az úgymond álmatlan legyek is ugyanolyan hosszú ideig éltek, mint az a kontrollcsoport, amelyet a kutatók normálisan hagytak aludni. A kutatók ezért elkezdtek azon gondolkodni, hogy talán tényleg kevesebb alvás is elegendő, mint amennyire mi, emberek gondolunk.

Egyszerűen elaludtak repülés közben

Egyes állatok úgy tűnik, hogy képesek a túlélésre még akkor is, ha jóval kevesebbet alszanak, az alvás funkciójának helyreállító elmélete alapján – magyarázta Niels Rattenborg, a németországi Max Planck Ornitológiai Intézet munkatársa, aki a madarak alvási szokásait vizsgálta.

Hím fregattmadárForrás: pexels.com

Egy korábbi tanulmányban Rattenborg és munkatársai a Galápagos-szigeteken élő nagy fregattmadarakra (Fregata Minor) szereltek rá egy kis eszközt, amely az agy elektromos aktivitását mérte. Az eredmények meglepetést okoztak: a madarak néha bizony aludtak az agyuk egyik féltekéjén, miközben éppen az óceán fölé emelkedtek és szárnyaltak. Előfordult olyan eset is, amikor a fregattmadarak mindkét féltekén aludtak repülés közben. A kutatók ebből kiindulva megvizsgáltak más fajokat is, mint például a sarlósfecskét és azt látták, hogy a madár akár tíz hónapig is képes a levegőben maradni leszállás nélkül, bár a kutatóknak erre egyelőre nincs közvetlen bizonyítéka.

Elengedhetetlen az életben maradáshoz

Giorgio Gilestro és az Imperial College kutatói a most publikált tanulmányukban azt a meglepő megállapítást is tette, hogy a fregattmadarak repülés közben átlagosan mindössze napi negyvenkettő percet aludtak, még akkor is, ha jellemzően több mint tizenkettő órát szunyókáltak leszállva a földre. A kutatók azonban továbbra is nagyon kíváncsiak voltak arra, hogy találnak-e valaha olyan állatot a világon, amelynek egyáltalán nincs szüksége alvásra.

A koalamacik érdekes pozícióban is képesek aludniForrás: pexels.com

Bármi lehetséges: a legkevesebbet alvó állatokat tanulmányozva csak arra tudunk tudományos bizonyítékokat szerezni, hogy egyik sem teljesen álmatlan – szögezte le végül Giorgio Gilestro. – A kisebb időtartamú alvás jelensége egyes állatfajoknál azt veti fel, hogy minden bizonnyal létezik egy minimális alvásmennyiség, amely elengedhetetlen az életben maradáshoz.