A jó hangulat megóvása érdekében maradunk inkább a biztonsági zónában

Döntéseinket befolyásolja, hogy mennyire vagyunk hajlandóak kockázatot vállalni

Az emberek gyakran bármi áron szeretnék fenntartani a jó kedélyállapotukat, és amikor egyszer végre elégedettek, egyszerűen nem hajlandóak olyan döntéseket hozni, amelyek a legkisebb mértékben is negatív érzéseket kelthetnek.

Nagyban befolyásolja az életben a választásainkat

A Case Western Reserve Egyetem új kutatása szerint az emberek mindenáron megvédik a kialakult jó kedélyállapotukat, és minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek elkerülni annak az esélyét (így az esetleges negatív végkifejlettel bíró lehetőségeket és emberi viselkedéseket), amelyek potenciálisan megzavarhatják a pozitív érzéseiket.

A frissen publikált tanulmányunk szerint azok az emberek, akik kifejezetten jól érzik magukat egy helyzetben vagy szituációban, kevésbé engednek be az életükbe olyan tényezőket, amelyek veszélyeztethetik ezt az idilli érzelmi állapotot

– mondta Heath Demaree, a Case Western Pszichológiai Tudományi Tanszék professzora és elnöke. – A kutatásaink szerint ez viszont nagyban befolyásolja az életben a választásaikat.

Félünk attól, hogy eltűnik a jó érzés

A kutatók szerint az emberek gyakran elcsodálkoznak azon, hogy amikor nagy nehezen kimozdulnak a komfortzónájukból azt tapasztalják, hogy valamiért sokkal jobban érzik magukat, mint azt korábban gondolták volna.

De ha már boldogok vagyunk, akkor miért veszélyeztetnénk ezt a jó kedélyállapotot?

– tette fel a nagy kérdést Demaree professzor, a Frontiers in Psychology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. – Lényegében azért nem megyünk bele ebbe a rizikóba, mert azt gondoljuk, hogy akkor talán eltűnik ez a jó érzés.

Néha nem könnyű dönteni Forrás: pexels.com

A kutatók legfrissebb megállapításai azonban több ponton eltérnek a korábbi kutatási eredményektől, amelyek azt mutatták ki, hogy az egyén kockázatvállalása a sikerek elérése után hatványozottan növekszik, amely az úgynevezett „házpénz" elmélet néven került be a tudományos köztudatba. Más tanulmányok azonban mégis azt sugallják, hogy

az emberek többet kockáztatnak, amikor éppen rosszkedvűek vagy nincsenek jó passzban, mert azt remélik, hogy megtörik ezt az állapotot.

Az önkéntesek érzelmi reakcióit figyelték

A Case Western Reserve Egyetem kutatói a döntéshozatal folyamatát és az ahhoz kapcsolódó érzelmi reakciókat próbálták nyakon csípni, ezért Demaree és kollégái egy kissé megmódosított játékgéppel végeztek kísérletet, amely az általában megszokott játékidő fele alatt garantálta a nyereményt. A kutatásba bevont, önkéntesek valamennyien 50-50 dollárt kaptak, és a nyereményeik nagy részét meg is tarthatták a kísérlet végén.

Igen vagy nem? Gyakran nem túl egyszerű a kérdésre válaszolni Forrás: pexels.com

A tesztet végző szakemberek a nyerőgép minden karjának minden egyes meghúzása után megkérdezték a játékosokat az érzelmi állapotukról, és arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan befolyásolta a döntésüket az aktuális pénzügyi helyzetük, valamint az érzelmeik. Miután az önkéntesek megnyerték a kihívást, a kutatók ellenőrizték az egyes változókat (mint például az éppen elnyert pénzösszeg) és azt tapasztalták, hogy az emberek pont akkor nem kockáztattak szívesen, amikor a leginkább kedvező érzelmi állapotban voltak.

Előtérbe kerültek az érzelmek

A kockázatvállalási magatartást a kutatók eddig több mint egy évszázadon át vizsgálták, és jelentős kockázati különbségek vannak a valós és a kutatás által előre jelzett valós döntések között.

Azt látjuk, hogy a döntéseink és választásaink jobb megértéséhez szükségünk van az egyre inkább előtérbe kerülő érzelmek szerepének további vizsgálatához

– magyarázta Demaree. – Bár ezek az eredmények eltérnek a korábbi tanulmányoktól, mégis megerősítik, hogy az aktuális élet szituációink nagyban befolyásolják a hangulatunkat, majd ez a hangulat befolyásolja a későbbi viselkedést.

Döntéseinket befolyásolja, hogy mennyire vagyunk hajlandóak kockázatot vállalni Forrás: pexels.om

A professzor szerint érdemes a jövőben azt az aspektust is még inkább figyelembe venni, hogy az emberek hogyan tudják befolyásolni azokat az érzelmeiket (például a haragot, a boldogságot és a félelmet), amelyek befolyásolják döntéseiket, valamint a testük természetes stresszre adott válaszait, mint például a megnövekedett szívfrekvenciát, a vérnyomás ingadozását, az izzadást vagy épp a kortizol felszabadítását.

A pozitív érzéseket növeli, ha csökkentjük az esetlegesen rizikóval járó viselkedést

– összegezte a kutató. – Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy az emberek az életük olyan, stabil részeit, mint például a család, munka, házastárs, is sokkal pozitívabb kontextusban láthatják, ha változtatnak a kockázatbevállaló magatartásukon.