Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legveszedelmesebb halfaja?

2019.03.07. 20:56

Ha veszélyes halakról beszélünk, mindenkinek azonnal a cápák, vagy pedig az olyan úszó méregtárak jutnak az eszébe, mint amilyen például az alattomosan rejtőzködő kőhal, vagy pedig a pompás látványt nyújtó tűzhal, és amelyek bizonyos esetekben potenciális veszélyt jelenthetnek ránk, emberekre nézve. Ha viszont az ökológiai kockázatok oldaláról közelítjük meg ezt a kérdést, messze nem ezek a legveszélyesebb halak.

Nem mindig az a valódi veszély, amit annak vélünk

A tenger nem természetes közege az embernek. Ezért ha a parttól eltávolodva mélyebben beúszunk a kobaltkék vízbe, és lassan eltűnik alattunk az aljzat homályos kontúrja,

az önfeledt jóérzés helyébe gyakran valamiféle megmagyarázhatatlan atavisztikus félelem kúszik,

ami többnyire a sötétkék mélységből hirtelen felbukkanó hatalmas cápa képében ölt testet.

A  tenger az ember számára idegen és gyakran félelmetes közegnek számítForrás: Pinterest

A „tengeri szörnyekkel" szemben táplált pszichés eredetű emberi félelmeknek azonban nincs sok köze a valósághoz,

mert még az olyan potenciálisan veszélyesnek tekinthető tengeri nagyragadozók is, mint néhány cápafaj, jellemzően elkerülik az embert.

A félelem tárgy többnyire egy hatalmas és vérszomjas cápa képében jelenik meg a tudatalattinkbanForrás: Elter Tamás archívuma

A világtengeren éves átlagban bekövetkező 70-80 cápatámadás, amiből szintén átlagosan 5-6 végződik halállal, matematikailag elhanyagolható ahhoz a több száz milliós embertömeghez képest, ami évről-évre nyaralási illetve egyéb célból árasztja el a tengerpartokat.

Még a méretesebb cápafajok túlnyomó többsége sem jelent  reális veszélyt az emberre nézveForrás: Elter Tamás

Sajnos, a tengeri és az egyéb vizes élőhelyekre

napjainkban már az ember jelenti a legnagyobb veszélyt,

illetve azok a vízi élőlények, amelyek - nem különválaszthatóan a természet rendjébe történt emberi beavatkozástól- , invazív fajokként jelennek meg egyre nagyobb számban a Föld különböző vidékein, súlyos, vagy egyenesen visszafordíthatatlan károkat okozva a helyi ökoszisztémákban.

A földkerekség legpusztítóbb invazív halfaja nem a tengerek lakója

A közelmúltból több ilyen eset is ismert. Így például 1984-ben a monakói akváriumból emberi figyelmetlenség miatt jutott a Földközi-tenger vizébe

egy rendkívül agresszívan terjeszkedő trópusi zöldalga faj,

a Caluerpa taxifolia, amely az elmúlt három évtizedben a mediterrán medence számos pontján erőteljesen visszaszorította a parti öv egyik kiemelten fontos élőhelyének számító neptunfű (Posidonia oceanica) mezőket.

A tiszafalevél-moszat tudományos nevén a Caluerpa taxifolia ( a képen elöl) 1984-ben került a Földközi-tenger vizébe, ahol súlyos fenyegetést jelent az endemikus neptunfű-mezőkre, amelyek a felvételen a háttérben láthatókForrás: Marine Biology

Hatalmas pusztítása ellenére, ennek az invazív algafajnak

még mindig nem sikerült megállítani a térfoglalását.

A 2000-es évek elején, s egy floridai akváriumból szintén emberi mulasztás miatt került a Karib-tengerbe néhány tűzhal ( Pterois volitans).

A dekoratív megjelenésű indo-pacifikus tűzhal invazyv fajként jelent meg a karib-tengereben, ahol súlyos fenyegetést jelent a helyi korallzátonyok halfaunájáraForrás: Australian Museum

Ennek az invazív, trópusi indo-pacifikus fajnak a Karib-tengerben nincsen természetes ellensége, ezért néhány év alatt rohamosan elszaporodott,

és falánk ragadozóként hatalmas pusztítást okozott a karibi korallzátonyok halfaunájában.

A földkerekség legpusztítóbb invazív halfaja azonban nem a tengerek lakója, hanem egy, az éttermekben is kedvelt csemegének számító édesvízi hal.

Ezért számít a legveszedelmesebb halnak

A nílusi sügér (Lates niloticus) eredeti elterjedése a közép-afrikai térség vizes élőhelyeire korlátozódott, a faj a Nílus, és a Kongó folyamokban, a Niger-, a Csád-, és a Turkana-tóban volt különösen elterjedt.

A nílusi sügér eredeti élőhelyét a közép-afrikai nagy folyamok és tavak alkottákForrás: Wikimedia Commons

Ízletes húsa miatt népszerű étkezési halnak számít,

ezért mind Afrikában, mind pedig a fekete kontinens határian túl is számos helyre betelepítették.

Könnyelműen figyelmen kívül hagyták azonban, hogy ez a sügérféle, azon kívül, hogy rendkívül szapora és kitűnő az alkalmazkodóképessége, extrém falánk ragadozónak számít. Mindent elnyel, ami a torkán lefér.

A nílusi sügér extrém falánk ragadozóForrás: Aquarium Tropical

A nílusi sügért az 1950-es évek elején először a hatalmas kiterjedésű Viktória-tó ugandai partszakaszára telepítették be abból a célból, hogy a térség lakossága számára biztosítsanak élelemforrást ezzel a gyorsan szaporodó és ízletes étkezési hallal.

Étkezési halnak telepítették be a Viktória-tóba, ahol halfajok százait pusztította kiForrás: FAO

A nílusi sügér az elmúlt négy évtizedben a Viktória-tó élővilágából

több mint 350 halfajt, köztük szép számmal bennszülött, endemikus fajokat pusztított ki,

helyrehozhatatlan kárt okozva ezzel a tó ökoszisztémájában.

Viktória-tavi látképForrás: Lake Victoria Safari

De nem csak Afrikában, hanem másutt,

a kontinens határain túl sem jobb a helyzet ott, ahol megtelepítették ezt a hihetetlenül falánk ragadozót.

Ausztráliában már törvény tiltja a nílusi sügér tartását, illetve szaporítását, mert itt szintén hatalmas károkat okozott a helyi édesvízi halfaunában.

A szapora nílusi sügér méretes édesvízi ragadozóhalnak számítForrás: Andreas Knausenberger

Igen méretes ragadozó, az eddig ismert legnagyobb példányt Ugandában fogták ki,

amelynek teljes testhossza 251 cm volt, a súlya pedig 232 kilogrammot nyomott,

de az egyiptomi Nasszer-tóban is horogra akadt már egy 176 kilogrammos példány. Ahol megtelepszik, súlyos fenyegetést jelent a helyi fajok számára, ezért is tartják a nílusi sügért a földkerekség legveszélyesebb halának.

KAPCSOLÓDÓ CIKK