Hatvan éve lázadt fel Tibet a kommunista megszállás ellen

2019.03.10. 18:11

Hatvan éve, 1959. március 10-én felkelés tört ki Tibetben a kínai megszállás ellen, amelynek bukása után a dalai láma menekülésre kényszerült. A maoista ihletésű „szocialista demokratizálás", illetve a „nagy proletár kulturális forradalom"megsemmisítette a tibetiek hagyományos életformáját, és száműzetésbe kényszerítette legfőbb vallási vezetőjüket, a dalai lámát.

Birodalom épül a világ tetején

A világ tetejeként is emlegetett Tibet a Föld legnagyobb kiterjedésű, 4900 méter átlagmagasságú, de rendkívül ritkán lakott magasföldje.

Tibet a Föld legmagasabb fennsíkjaForrás: Elter Károly

A vándorló, állattenyésztő és időszakosan földművelő tibeti népről és királyaikról a 6. századig alig maradtak fenn források.

A Tibeti Birodalom megalapítása a 7. században élt Szongcen Gampo nevéhez köthető,

aki megteremtette az indiai mintán alapuló írásbeliséget, és létrehozta országa katonai szervezetét.

Az ősi főváros, Lhásza utcaképeForrás: Elter Károly

Miután birodalmába olvasztotta az északkeleti Kuku-nor tó környékét és nyugaton a Tarim-medencével együtt a Selyemút egy részét is,

Tibet regionális nagyhatalommá vált. 

A himalájai birodalom, Tibet stratégiai fontosságú területen feküdtForrás: Elter Károly

Gampo a helyi arisztokrácia soraiból választott feleségei mellett - politikai okokból - Kínából és feltehetőleg Nepálból is vett nőül hercegnőket.

A buddhizmus a 8. század végétől lett államvallás, amelynek sajátos tibeti irányzata, a gelgupa a 14. század második felében alakult kiForrás: Elter Károly

A tibetiek e házasságok révén kerültek közelebbi kapcsolatba a buddhizmussal,

amelyet Triszong Decen király tett államvallássá a 8. század végén.

A tibeti buddhizmus, a gelgupa, vagy más néven a "sárgakalaposok szektája" a 14. század második felétől vált meghatározó irányzattá, amely Congkapa tibeti filozófus és vallási vezető nevéhez fűződik.

A gelgupa a buddhizmus egy sajátos tibeti ágaForrás: Elter Károly

Chongkapa az úgynevezett kadam iskola által sulykolt egyetemes együttérzés filozófiájának,

a mahájána elvének volt a nagy rajongója.

Az indiai eredetű mahájánát továbbfejlesztve, Chongkapa szerint a feltétel nélküli együttérzés és a bölcsességbe való mély belelátás vezet el a teljes megvilágosodáshoz. 

Tibeti szerzetesekForrás: Elter Károly

Ennek a sajátos tibeti buddhista irányzatnak a későbbiekben a dalai láma lett a legismertebb vezetője. 

Nem Mao Ce-tung volt Tibet első kínai „felszabadítója" 

Kína és Tibet közös történetét a kezdetektől háborúk, diplomáciai tárgyalások és érdekházasságok kísérték. A 822-ben kötött béke megerősítette Tibet hatalmát Kanszu és Szecsuan nyugati része, illetve Kelet-Turkesztán felett.

A Mongol Birodalom a 13. században vonta Tibetet a fennhatósága aláForrás: YouTube

A 13. században a Kínát meghódító mongolok

a hercegségekre szakadt Tibetet is fennhatóságuk alá vonták, de vallását nem üldözték, sőt maguk is buddhistává váltak.

A mongol eredetű Jüan-dinasztia 1368-as bukása után Tibet függősége megszűnt, ám az ország az egymással vetélkedő buddhista rendek (gelgupa és karmapa), illetve az őket támogató világiak összecsapásainak színterévé vált.

Tibeti kislány, hagyományos népviseletbenForrás: Elter Károly

Az ötödik dalai láma 1642-ben a mongolok segítségével megszerezte a politikai hatalmat,

ekkor és ezzel létrejött az egységes teokratikus állam. Ettől kezdve a mindenkori dalai lámák számítottak Tibet vezetőinek, bár a tényleges hatalmat nem mindegyikük gyakorolhatta.

A jelenlegi, a 14. dalai láma, Tendzin GyacoForrás: Wikimedia Commons

A dalai láma (tibeti nyelven tulku, mongulul tubilgán) a tibeti gelgupa buddhizmus legfőbb vallási tanítója, és az egymást követő lámák öröklési vonala egészen 1391-ig vezethető vissza.

Imamalmot pörgető tibeti zarándokForrás: Elter Károly

A dalai láma a tibeti hitvilág  szerint bodhiszattva, azaz az együttérzés megtestesülése, egy olyan személy,

aki saját nirvánáját elhalasztva az újjászületést választotta azért, hogy az emberiséget szolgálhassa.

A tibetiek 1720-ban a dzsungár-mongol megszállás ellen Kínától kértek segítséget, akik már ekkor is mint "felszabadítók" vonultak be Lhászába.

Lhászai utcakép, a háttérben a híres Potala palotával, a mindenkori dalai láma rezidenciájávalForrás: Elter Károly

A pekingi mandzsu uralkodók protektorátust építettek ki, az irányítást a tibeti tisztségviselőkre bízták,

de elővigyázatosságból kínai helytartókat (ambán) neveztek ki a lámák mellé,

akiknek megválasztását rendeletekkel befolyásolták.

Az ötödik dalai láma aláírása egy tibeti kéziratonForrás: Wikimedia Commons

Miután 1792-ben a kínaiak sikeresen visszaverték a nepáli gurkák támadását, állandó katonaságot telepítettek Tibetbe.

Tibetet visszapofozzák a „Kínai Népköztársaság nagy családjának kebelére"

A 19. század folyamán Tibet kénytelen volt a kínai "tiltott ország" politikájának alávetni magát, egyetlen idegent sem engedhettek be.

A britek 1904-ben vonultak be LhászábaForrás: Elter Károly

A terjeszkedő britek 1904-ben bevonultak Lhászába, kikényszerítve egy kereskedelmi szerződést,

válaszul Kína nyíltan is kinyilvánította fennhatóságát, amit végül a britek és az oroszok is elismertek.

Kínában 1911-ben megbukott a császárság, ezután a tibetiek kiszorították a kínai csapatokat.

Pu Ji, az utolsó kínai császárForrás: Wikimedia Commons

Az 1914-ben Kína, Tibet és Nagy-Britannia által Szimlában aláírt egyezmény de facto elismerte Tibet önállóságát, de a ratifikálást Kína elutasította. A második világháború idején a japán megszállás ellen küzdő Kuomintang elérte, hogy a szövetséges hatalmak elismerjék hatalmi előjogait a területre.

Csang Kaj-sek, a Kuomitang, illetve a Kínai Köztársaság elnöke a második világháború idején elérte, hogy a szövetséges nagyhatalmak ismerjék el Kína előjogait TibetreForrás: Wikimedia Commons

Az igényt az 1949-ben kikiáltott Kínai Népköztársaság is fenntartotta,

és 1950-ben hadserege elözönlötte Tibetet,

ahol a válságos helyzetre való tekintettel a még csak 15 éves 14. dalai lámát, Tendzin Gyacót hivatalosan is Tibet vallási és politikai vezetőjének nyilvánították.

Mao Ce-tung a Kínai Kommunista Párt feje bejelenti a Kínai Népköztársaság kikiáltását, 1949-benForrás: Wikimedia Commons

A kínaiak 1951. május 23-án - egy erre a dalai láma által fel nem hatalmazott - tibeti tárgyalóküldöttséggel Pekingben 17 pontos egyezményt írattak alá, amely kimondta, hogy "a tibeti nép visszatér az anyaország, a Kínai Népköztársaság nagy családjának kebelére".

Kínai díszegység felvonulása a Potala palota előtt. Kína visszakényszerítette Tibetet a "népköztársaság nagy családjának kebelébe"Forrás: Wikimedia Commons

A dekrétum többek közt tartalmazta Tibet belső autonómiájának megmaradását és saját politikai rendszerének konzerválását, a dalai és pancsen láma pedig megtarthatta tisztségét.

Tibet is megízleli, hogy milyen a kommunista paradicsom

Néhány hónappal később húszezer kínai katona vonult be Lhászába, és a Kínával való összeköttetés biztosítására utakat, illetve leszállópályákat kezdtek építeni, Tibet keleti részét kínai tartományokba tagolták be.

A tibeti haderőnek semmilyen esélye nem volt szembeszállni a Kínai Néphadsereg országot elözönlő alakulataival szembenForrás: Bundesarchiv

A dalai láma a pekingi hatóságok meghívására 1954-ben részt vett a kommunista alkotmányt kidolgozó parlamenti ülésen, és abba is beleegyezett, hogy tibeti-kínai átmeneti bizottságot állítsanak fel Tibet igazgatására.

Kínai inváziós csapatok TibetbenForrás: Timetoast

A tibetieknek azonban csalódniuk kellett, a beígért nagyobb autonómia helyett

a "demokratikus reformok" keretében elkínaiasítás, kollektivizálás és régi életformájuk megsemmisítése kezdődött meg.

Az elnyomás miatt gerillaharc tört ki, majd 1959. március 10-én Lhászában is felkelés robbant ki, amely néhány nap alatt az egész országra kiterjedt.

Csen Ji kínai miniszterelnök látogatást tesz Tibetben, 1956-banForrás: Keystone-France

A kínai túlerő gyorsan győzedelmeskedett,

a két hétig tartó harcokban hivatalos adatok szerint 87 ezer ember halt meg,

a megtorlások során több tízezren kerültek börtönökbe és munkatáborokba, alig egy évtized leforgása alatt nyolcvanezer tibeti hagyta el hazáját.

Kolostorok ezreit rombolták le a proletár kulturális forradalom nevében

A dalai láma március 17-én éjjel álruhában menekült el palotájából, és Indiában kapott menedékjogot, azóta is Dharamszalában él emigrációban.

Az elüldözött dalai láma megérkezik IndiábaForrás: Getty Images

1965-ben a kínai kormány létrehozta a Tibeti Autonóm Területet, Amdo és Khám tartományokat Kínához csatolták.

A "nagy proletár kulturális forradalom" idején a hatezernél is több kolostor túlnyomó többségét lerombolták,

felbecsülhetetlen értékű könyveiket, műtárgyaikat pedig tűzre vetették.

Az úgynevezett proletár kulturális forradalom idején a kínai kommunisták több ezer kolostort romboltak le, és rengeteg felbecsülhetetlen értékű tibeti vallási műtárgyat, valamint kéziratot vetettek tűzreForrás: Liberation4Tibet

A dalai láma 1987-ben ötpontos béketervet fogalmazott meg,

amit Kína kormánya elutasított,

de a színfalak mögött folynak a tárgyalások.

Tibet szabadságáért tüntetnek az ENSZ New York-i székháza előttForrás: Emaze

A dalai láma 1989-ben (nem sokkal a Tienanmen téri vérengzés után) a "Tibet felszabadítása érdekében, minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért" megkapta a Nobel-békedíjat.

A száműzött dalai lámát 1987-ben béke Nobel-díjjal tüntették kiForrás: AP/Koji Sasahara

Tibet ma már nincs teljesen elzárva a világtól, de a politikailag kényes évforduló közeledtével a pekingi kormány egy hónapra megtiltotta a turisták beutazását.

(Forrás: MTVA Sajtóadatbank)